Akkor, amikor az Orbán-kormány árstopos intézkedéseket vezetett be bizonyos termékekre, azzal vádolta az ellenzék és a hozzájuk köthető szakértők a kabinetet, hogy ez nem más, mint direkt beavatkozás a szabadpiaci folyamatokba. Ugyanakkor nem Magyarország az egyetlen, ahol lakossági fogyasztási cikkekre ársapkát vezettek be, ám az ténykérdés, hogy Európában itthon található a legmélyebb, konkrét termékekre vonatkozó árstop. S a kormány álláspontja a jelenlegi helyzetben az, hogy az árstopok fenntartása indokolt az olyan alapvető termékkörökben, mint az üzemanyag, az energia, egyes élelmiszerek és a bankhitelek.
Kétségtelen, hogy az árstopok bevezetése úttörő szerepű volt, azonban hatalmasat változott a helyzet Európában. Az energiaválság és az ellátási problémák miatt elszálló infláció és a közelgő gazdasági visszaesés apropóján több uniós tagállam „osztja meg” a magyar példát.
Emlékeztetőül: Magyarországon már tavasszal ársapkát kapott több élelmiszer, így a cukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb és a csirkemellfilé, továbbá érvényben van az átlagfogyasztás keretei között a rezsicsökkentett gáz- és áramár, valamit a kormányzat október elsejéig tartja a lakossági vásárlásra vonatkozó, 480 forintos literenkénti üzemanyagárat.
Ezen intézkedések nélkül az uniós tagországok közül vélhetően itthon lenne a legnagyobb infláció, ezen ársapkák azonban jó néhány százalékkal csökkentik a teljes fogyasztói kosárban számolt pénzromlás ütemét.
