időjárás 1°C Paula , Vanda 2023. január 26.
logo

Ha van rajta (ár)sapka, azért, ha meg nincs, akkor azért

Szajlai Csaba
2022.09.04. 09:00
Ha van rajta (ár)sapka, azért, ha meg nincs, akkor azért

Akkor, amikor az Orbán-kormány árstopos intézkedéseket vezetett be bizonyos termékekre, azzal vádolta az ellenzék és a hozzájuk köthető szakértők a kabinetet, hogy ez nem más, mint direkt beavatkozás a szabadpiaci folyamatokba. Ugyanakkor nem Magyarország az egyetlen, ahol lakossági fogyasztási cikkekre ársapkát vezettek be, ám az ténykérdés, hogy Európában itthon található a legmélyebb, konkrét termékekre vonatkozó árstop. S a kormány álláspontja a jelenlegi helyzetben az, hogy az árstopok fenntartása indokolt az olyan alapvető termékkörökben, mint az üzemanyag, az energia, egyes élelmiszerek és a bankhitelek.

Kétségtelen, hogy az árstopok bevezetése úttörő szerepű volt, azonban hatalmasat változott a helyzet Európában. Az energiaválság és az ellátási problémák miatt elszálló infláció és a közelgő gazdasági visszaesés apropóján több uniós tagállam „osztja meg” a magyar példát.

Emlékeztetőül: Magyarországon már tavasszal ársapkát kapott több élelmiszer, így a cukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb és a csirkemellfilé, továbbá érvényben van az átlagfogyasztás keretei között a rezsicsökkentett gáz- és áramár, valamit a kormányzat október elsejéig tartja a lakossági vásárlásra vonatkozó, 480 forintos literenkénti üzemanyagárat.

Ezen intézkedések nélkül az uniós tagországok közül vélhetően itthon lenne a legnagyobb infláció, ezen ársapkák azonban jó néhány százalékkal csökkentik a teljes fogyasztói kosárban számolt pénzromlás ütemét.

De nézzük, mi a helyzet a Lajtán túl! Az infláció Európa összes tagállamát erősen érinti, különös tekintettel az energiaárak drasztikus növekedése (áram, gáz és üzemanyag). A nyugat-európai országok egy része, mint például Németország, elsősorban pénzügyi támogatással igyekszik a szegényebb háztartásokon segíteni, ott háromszáz eurós támogatást lehet igényelni az energiafogyasztás számlájának kifizetéséhez. Ezen túlmenően a németek például az üzemanyagárak elszállását egy kilenceurós havi tömegközlekedési és vonatbérlettel kompenzálják (ez utóbbi hatalmas sikert aratott). A horvátoktól sem áll távol az ársapka, ott az üzemanyagokra állapított meg a kormány időszakos árlimitet a nyáron. Franciaországban a politika egyelőre kommunikációs nyomást gyakorol a piacra az elszálló árak kordában tartásához, ennek végkifejlete, hogy a Total Energies (üzemanyagtöltő állomásokat is működtető francia olajvállalat) szeptember 1-jétől az év végéig üzemanyagár-csökkentésbe kezd. Ezen túlmenően pedig a Carrefour (Franciaország legnagyobb, a világ második legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi lánca) száz terméknek fagyasztotta be az árát.

Legutóbb pedig a szomszédos Ausztria jelezte, hogy az eddigi lakossági pénzügyi támogatást szeretné egy úgynevezett rezsicsökkentéssel kiváltani az áramnál. Mindeközben az osztrákok „frontot” nyitottak az uniós áramár-szabályozás területén is, az osztrák kancellár azt javasolta, hogy egységes uniós ársapkát vezessenek be az áramra, mi több, az unió bontsa le a gázárról az áram árát, magyarán függetlenítse a kettőt egymástól.

Szó se róla, az ársapkás intézkedések természetesen hatnak az alapvető piaci mechanizmusokra, ám a folyamatokat kordában lehet tartani. Ráadásul más uniós tagországok törekvései is azt mutatják, hogy a költségvetésekben elég „puffer” van ahhoz, hogy ideiglenesen a magyarhoz hasonló ársapkás szabályozásokat vezessenek be. Ha van rajta sapka, azért, ha meg nincs, akkor azért jön a bírálat. Ám ebben az esetben is az a lényeg, hogy küzdeni kell az inflációs nyomás ellen.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.