Érkezhet az ellenvetés: a civil szervezetek emlegetésével feltehetően zömében magyar állampolgárokra gondolhatott a Szemlőhegyi úti kastély úrnője. Csak hát ezzel meg az a probléma, hogy a civilnek mondott, döntő többségükben Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok által szponzorált, fenntartott szervezetek eleve baloldali káderekkel vannak feltöltve, arról nem is beszélve, hogy csak részben magyar szavazópolgárok, illetve magyar identitású emberek alkotják. Vagyis ezektől az NGO-któl csupán saját álláspontjukat hallhatják visszhangozni, legfeljebb némi hangsúlyeltolódással.

Iméntiekből leszűrhető: kizárólag a hithű baloldali véleményekre kíváncsiak a szélsőbaloldali DK-nál, a nem megbízha­tóan balos emberekére egyáltalán nem. Ez a szemellenzős, szektás hozzáállás pedig törvényszerűen termeli ki az újabb és újabb súlyos választási vereségeket.

Így aztán nem is igen vannak ismereteik arról a világról, ahol nem ők dominálnak, nem a velük maradéktalanul egyetértő emberek élnek. Ezért nem értik, mi zajlik minden országos választás idején, amikor a Fidesz–KDNP menetrendszerűen diadalmaskodik. Valahogy úgy vannak vele, mint az a pap, aki leszidja a híveket, hogy nem járnak misére, de ezt mindig csak azok hallják, akik ott vannak a templomban. Gyurcsányék sem értik, miért érik kudarcok őket a választáson, holott ahová mennek, ott csupa csápolóval, őket istenítőkkel találkoznak. Akárcsak a mostani pedagógusdemonstrációnak álcázott, kormánybuktatónak szánt tüntetéseken. Kétségtelenül több ezren ócsárolják sokszor nyomdafestéket nem tűrő tónusban a kormányt, a megjelentek azonban nem jelentenek reprezentatív lakossági mintát, az útszéli, a tanárok ügyének sokat ártó, primitív felszólalások pedig inkább elidegenítik a baloldaltól a jóérzésű embereket.

Mi lehet a kiút a baloldal számára? Az alap, hogy fel kellene adniuk a teljes elzárkózás politikáját. Dobrev Klára mint egykori kommunista kádergyerek soha nem vegyült a köznéppel, és ezt a szokását máig megtartotta. Nyilvánvaló, hogy ő nem baloldaliakkal, pláne konzervatív emberekkel soha nem hajlandó érintkezni, beszélgetésbe elegyedni. Hol is tenné meg ezt, amikor mindig csak szűk, belterjes körben mozog? Ideje, hogy Klára asszony és a hozzá hasonló balos elitista sznobok diskuráljanak vagy legalább szót váltsanak néha nem bombabiztosan baloldali polgárokkal is.

A szélsőbaloldal hazai képviselői kezdhetnék például mindjárt azzal, hogy válaszolnak a konzervatív médiumok munkatársainak, és nem nézik ordítóan antidemokratikus módon levegőnek őket. Felháborító, hogy nem csupán Dobrev vagy Gyurcsány, hanem Karácsony Gergely főpolgármester és a legtöbb baloldali politikus sem vehető rá arra, hogy emberszámba vegye a jobboldali újságírókat, riportereket. Nem fogják fel, hogy ezzel nem csupán a sajtószabadságot veszik semmibe, a konzervatív orgánumokat sértik meg, hanem az azokból tájékozódó, azokat kedvelő többmilliónyi szavazópolgárt is, kirekeszteni akarva őket az információkból, s ezzel a bunkó kommunikációval csak tovább növelik a népszerűtlenségüket.

Ameddig tehát az ellenzékiek a szélsőbaloldali nagyképűséget, pökhendiséget tekintik centrumnak, semmi jóra nem számíthatnak a választásokon. A röhejes úgynevezett árnyékkormány és a DK-nak gazsuláló politikusok így garantáltan továbbra is állandóan árnyékra fognak vetődni. És még azt sem fogják érteni, miért esnek pofára minduntalan.

Borítókép: Dobrev Klára (Fotó: Mirkó István)