Tavaly az ENSZ becslése szerint a menekültek és az erőszakkal kitelepítettek száma Afrikában elérte a 36 milliót. Kelet-Afrikában – Szomáliában, Etiópiában, Kenyában, Ruandában, Burundiban, Eritreában, Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – a folyamatos konfliktusok miatt több millió menekült él. Csád „közép-afrikai útkereszteződésben” elfoglalt helye miatt jelentős regionális szereplő a menekültválságban és a terrorizmus elleni küzdelemben. Számos olyan állam veszi körül, amelyekben az elmúlt évek során súlyos instabilitás volt jellemző, ezért nagyon fontos az Európa felé irányuló migráció feltartóztatása szempontjából. Csád tranzitország a Szudánból és Nigériából Líbiába vezető migrációs útvonalon. Északon Líbia, keleten Szudán, délen a Közép-afrikai Köztársaság, délnyugaton Kamerun, nyugaton Nigéria és Niger határolja, így komoly biztonsági kockázatokkal néz szembe.
A szudáni konfliktus 2023. április 15-i kezdete óta több mint harminckét kelet-csádi határátkelőhelyen keresztül háromszázezer szudáni menekült érkezett az országba. Napjainkban a korábbi menekülthullámokkal érkezettekkel együtt Csád egymillió menekültet fogad be Kamerunból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Dárfúrból, Nigériából, azaz minden tizenhét emberből egy menekült. A Csádhoz hasonló országok megsegítéséhez a jelenleginél sokkal több nemzetközi figyelemre, koordinációra és támogatásra van szükség. A helyben cselekvés elmaradása nem lehet opció: az instabilitás átlépi a határokat, a Száhel-övezetben egyre súlyosbodó válságok hatással vannak a globális biztonságra és fejlődésre. Ebben a környezetben a partnerségek minden eddiginél fontosabbak lesznek a mostani válsághelyzetekre adott átfogó válaszok biztosításához.
Becslések szerint Szudánból hatszázezer menekült érkezése várható az év végéig. Még ha az újonnan érkezők száma lassult is a kezdeti heti 25 ezer főhöz képest, naponta csaknem kétezer ember lépi át a csádi határt. A túlzsúfoltság és a higiéniai feltételek hiánya súlyosbítja az egészségügyi kockázatokat, és felveti a vízzel terjedő járványok, például a kolera veszélyét. Az ENSZ a menekültek megközelítőleg felét a spontán határ menti településekről már meglévő és újonnan létrehozott táborokba helyezte át. A befogadó lakosság számára azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra létrehozása vagy megerősítése.
Csádot az emberiség egyik bölcsőjének tartják. Közép-Afrikában, a Szahara és a Száhel-övezet határán fekszik, a kereskedelem egyik fő útvonala volt évszázadokon keresztül, több afrikai birodalomnak is otthont adott. A XIX. században és a XX. század elején Nyugat- és Közép-Afrika francia gyarmatosítása nyomán alakultak ki a mai határai. A gyarmati határok meghúzása keleten a szudáni és csádi etnikai és törzsi csoportokat elválasztva hozzájárult a politikai instabilitáshoz, mivel mindkét ország igyekezett ellenőrizni a területet és annak lakosságát. Csád, ahol napjainkban több mint húsz etnikum él, a függetlenné válás óta küzd a megosztottsággal. Fejlődő ország, és nem rendelkezik globálisan jelentős természeti erőforrás készletekkel. Gazdasága a napi 87 900 hordónyi kőolajexportra és a mezőgazdaságra épül, amely a munkaerő nyolcvan százalékát foglalkoztatja. A 2018-as becslések szerint a népesség csaknem fele szegénységben él.
