Az albán megoldás már édeskevés

Az első lépés egy olyan korlátozó politika, amely nem ad hamis optimizmust az illegális bevándorlóknak és nem ad lehetőséget az embercsempészeknek.

Speidl Bianka – Belhaj Abdessamad

Olaszország Albánia albán megoldás migráns korrupció 2023. 11. 29. 5:58

Fotó: NurPhoto via AFP

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy 2020 márciusában kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, felmerül a kérdés, hogy Albánia meddig lehet még harmadik ország, amely Olaszország illegális migrációjának felügyeletéért felel. Az infrastruktúra, az erőforrások és az ellenőrzési mechanizmusok kérdését az albán kormány nem vette kellőképpen figyelembe, amikor az irányításról volt szó. Albánia nincs felkészülve az illegális bevándorlási hullám kezelésére. Ha a dolgok így folytatódnak, Olaszországnak évente több mint 100 ezer illegális bevándorlót kell majd befogadnia. Ez a teher egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy Albániába szervezzék ki. Az albán ellenzéki pártok azt állítják, hogy a kormány nem veszi figyelembe ennek az Olaszország megsegítésére irányuló kötelezettségvállalásnak a következményeit.

A legfontosabb aggodalom azonban az, hogy Albánia szerepet játszik a balkáni emberkereskedelemben. Albán és európai források arról számolnak be, hogy az albán határellenőrzést végző tisztviselők gyakran korrupciógyanúsak. Több tucat embert vettek őrizetbe 2022 áprilisában egy közös koszovói–albániai rendőrségi művelet eredményeként, amely a határátkelőhelyeken elkövetett megvesztegetések leleplezését célozta meg. A koszovói és albán hatóságok arról számoltak be, hogy a vesztegetés és korrupció miatt indított rendőrségi nyomozás részeként több mint ötven rendőrt tartóztattak le a Vermice határátkelőhelyen.

Ugyanebben az évben negyvennyolc határrendőrt és két vámtisztet vettek őrizetbe egy külön vizsgálat során, mivel a Koszovó és Albánia közötti két további határátkelőhelyen – Qafe e Prushit és Qafe Morine – kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt. A letartóztatott határrendészek 312 esetben tanúsítottak korrupt magatartást, például engedélyezték tiltott termékek bevitelét, magánszemélyeknek a járművek üzemeltetését, és segítettek jogi problémákkal küzdő személyeknek a határátkelés során az EU-ba való belépéshez.

Az EU elismeri, hogy a balkáni országokban létezik korrupció, különösen a határellenőrzésért felelős személyek körében. Az Európai Bizottság 2021 augusztusában sürgette a nyugat-balkáni országokat, hogy javítsák a bevándorlási és menekültügyek kezelését, és fokozzák a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. Magától értetődik, hogy az Olaszország és Albánia közötti új megállapodás rengeteg üzleti lehetőséget adna az Albániában tevékenykedő embercsempészeknek, hiszen migránsok ezreit hozná az országba.

Ezért a Horvátországra (Montenegró felől) és Magyarországra (Szerbia felől) nehezedő nyomás növekedését eredményezné, ha az illegális bevándorlókat a földközi-tengeri útvonalról a balkáni útvonalra terelnék. A Frontex jelentése szerint 2023 szeptemberében 81 830 migráns érkezett az Európai Unióba a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, míg 131 630 migráns Olaszországban kötött ki. A teher egy részének Olaszországból a Nyugat-Balkánra való áthelyezése csupán egy másik területre teszi át a problémát. Emellett Közép-Európában és magában Olaszországban is feszültségek alakultak ki a Horvátországból, Szlovéniából és Szerbiából érkező migránsok beáramlása miatt. A nyugat-balkáni helyzet tehát az albán megoldásként emlegetett terv következtében várhatóan tovább fog romlani.

Az Európai Unió a migráció kezelésében kitartóan alkalmazza a sebtapaszos megközelítést. Ezek a válaszok bonyolultabb kérdésekhez vezettek. Az első lépés az életképes megoldás felé egy olyan korlátozó politika, amely nem ad hamis optimizmust az illegális bevándorlóknak és nem ad lehetőséget az embercsempészeknek.