A német kormány november 7-én úgy döntött, hogy az újonnan érkező bevándorlók számának csökkentése érdekében kevésbé vonzó bevándorlási politikát érvényesít. November 14-én a francia szenátus új, szigorúbb bevándorlási törvényt fogadott el. Ausztria az illegális bevándorlóknak egy nem uniós harmadik országba való áttelepítését szorgalmazza.
Ezzel kapcsolatban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök november 7-én bejelentette, hogy kormányának az Albániában a migránsok számára létrehozott létesítményekről szóló döntése mintául szolgálhat az uniós tagállamok és a nem uniós államok közötti jövőbeli együttműködéshez a migránsáradat kezelése terén. A megállapodásnak alapvetően három célja van: az emberkereskedelem elleni küzdelem, az illegális migrációs áramlások megelőzése, valamint az, hogy csak azokat fogadják be, akik már jogosultak nemzetközi védelemre Európában.
A Meloni és Edi Rama albán miniszterelnök által Rómában aláírt megállapodás kimondja, hogy azokat a migránsokat, akiket az olasz hatóságok a tengeren mentenek ki, Albániába küldik. Ez nem vonatkozik azokra, akik már Olaszországba érkeztek, illetve azokra, akiket a civil szervezetek kutató- és mentőhajói vesznek fel, illetve a gyermekekre, anyákra és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre. Olaszország állítaná fel az első befogadó- és vizsgálóközpontokat, valamint kezelné az azonosítási és a partra szállási folyamatokat. Olaszország 2023-ban több mint 145 ezer illegális bevándorlót fogadott be. Meloni kijelentette, hogy amikor az albániai központok 2024 tavaszán megnyílnak, kezdetben mintegy háromezer személyt fognak fogadni, hozzátéve, hogy Róma szándékában áll növelni a kapacitásukat, hogy évente 36 ezer migráns ügyét tudják kezelni.
Az albán megoldásnak számos következménye van. Kettő ezek közül kiemelten fontos: a megoldás életképessége és a balkáni útvonalra gyakorolt következménye. Ami az életképességet illeti, az elsődleges kérdés a migránsok hazatelepítése a szubszaharai Afrikába. Ezt a problémát ez a megközelítés nem kezeli, mivel vagy nincsenek ilyen megállapodások, vagy a visszatérés költségei túl drágák, vagy az afrikai országok nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat.
Ráadásul Albánia csak késlelteti a migránsok útját az EU-ba való bejutás felé azzal, hogy az illegális bevándorlókat az EU kapujában helyezi el; ez nem tartja vissza őket attól, hogy megpróbáljanak betörni az EU-ba, mivel Albánia egy európai ország, amely közel van Olaszországhoz és más uniós országokhoz, például Horvátországhoz.
