Lujza 2024. március 2.
logo

Az albán megoldás már édeskevés

Speidl Bianka – Belhaj Abdessamad
2023.11.29. 05:58
Az albán megoldás már édeskevés

A német kormány november 7-én úgy döntött, hogy az újonnan érkező bevándorlók számának csökkentése érdekében kevésbé vonzó bevándorlási politikát érvényesít. November 14-én a francia szenátus új, szigorúbb bevándorlási törvényt fogadott el. Ausztria az illegális bevándorlóknak egy nem uniós harmadik országba való áttelepítését szorgalmazza.

Ezzel kapcsolatban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök november 7-én bejelentette, hogy kormányának az Albániában a migránsok számára létrehozott létesítményekről szóló döntése mintául szolgálhat az uniós tagállamok és a nem uniós államok közötti jövőbeli együttműködéshez a migránsáradat kezelése terén. A megállapodásnak alapvetően három célja van: az emberkereskedelem elleni küzdelem, az illegális migrációs áramlások megelőzése, valamint az, hogy csak azokat fogadják be, akik már jogosultak nemzetközi védelemre Európában.

A Meloni és Edi Rama albán miniszterelnök által Rómában aláírt megállapodás kimondja, hogy azokat a migránsokat, akiket az olasz hatóságok a tengeren mentenek ki, Albániába küldik. Ez nem vonatkozik azokra, akik már Olaszországba érkeztek, illetve azokra, akiket a civil szervezetek kutató- és mentőhajói vesznek fel, illetve a gyermekekre, anyákra és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre. Olaszország állítaná fel az első befogadó- és vizsgálóközpontokat, valamint kezelné az azonosítási és a partra szállási folyamatokat. Olaszország 2023-ban több mint 145 ezer illegális bevándorlót fogadott be. Meloni kijelentette, hogy amikor az albá­niai központok 2024 tavaszán megnyílnak, kezdetben mintegy háromezer személyt fognak fogadni, hozzátéve, hogy Róma szándékában áll növelni a kapacitásukat, hogy évente 36 ezer migráns ügyét tudják kezelni.

Az albán megoldásnak számos következménye van. Kettő ezek közül kiemelten fontos: a megoldás életképessége és a balkáni útvonalra gyakorolt következménye. Ami az életképességet illeti, az elsődleges kérdés a migránsok hazatelepítése a szubszaharai Afrikába. Ezt a problémát ez a megközelítés nem kezeli, mivel vagy nincsenek ilyen megállapodások, vagy a visszatérés költségei túl drágák, vagy az afrikai országok nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat. 

Ráadásul Albánia csak késlelteti a migránsok útját az EU-ba való bejutás felé azzal, hogy az illegális bevándorlókat az EU kapujában helyezi el; ez nem tartja vissza őket attól, hogy megpróbáljanak betörni az EU-ba, mivel Albánia egy európai ország, amely közel van Olaszországhoz és más uniós országokhoz, például Horvátországhoz.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy 2020 márciusában kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával, felmerül a kérdés, hogy Albánia meddig lehet még harmadik ország, amely Olaszország illegális migrációjának felügyeletéért felel. Az infrastruktúra, az erőforrások és az ellenőrzési mechanizmusok kérdését az albán kormány nem vette kellőképpen figyelembe, amikor az irányításról volt szó. Albánia nincs felkészülve az illegális bevándorlási hullám kezelésére. Ha a dolgok így folytatódnak, Olaszországnak évente több mint 100 ezer illegális bevándorlót kell majd befogadnia. Ez a teher egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy Albániába szervezzék ki. Az albán ellenzéki pártok azt állítják, hogy a kormány nem veszi figyelembe ennek az Olaszország megsegítésére irányuló kötelezettségvállalásnak a következményeit.

A legfontosabb aggodalom azonban az, hogy Albánia szerepet játszik a balkáni emberkereskedelemben. Albán és euró­pai források arról számolnak be, hogy az albán határellenőrzést végző tisztviselők gyakran korrupciógyanúsak. Több tucat embert vettek őrizetbe 2022 áprilisában egy közös koszovói–albániai rendőrségi művelet eredményeként, amely a határátkelőhelyeken elkövetett megvesztegetések leleplezését célozta meg. A koszovói és albán hatóságok arról számoltak be, hogy a vesztegetés és korrupció miatt indított rendőrségi nyomozás részeként több mint ötven rendőrt tartóztattak le a Vermice határátkelőhelyen.

Ugyanebben az évben negyvennyolc határrendőrt és két vámtisztet vettek őrizetbe egy külön vizsgálat során, mivel a Koszovó és Albánia közötti két további határátkelőhelyen – Qafe e Prushit és Qafe Morine – kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt. A letartóztatott határrendészek 312 esetben tanúsítottak korrupt magatartást, például engedélyezték tiltott termékek bevitelét, magánszemélyeknek a járművek üzemeltetését, és segítettek jogi problémákkal küzdő személyeknek a határátkelés során az EU-ba való belépéshez.

Az EU elismeri, hogy a balkáni országokban létezik korrupció, különösen a határellenőrzésért felelős személyek körében. Az Európai Bizottság 2021 augusztusában sürgette a nyugat-balkáni országokat, hogy javítsák a bevándorlási és menekültügyek kezelését, és fokozzák a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. Magától értetődik, hogy az Olaszország és Albánia közötti új megállapodás rengeteg üzleti lehetőséget adna az Albániában tevékenykedő embercsempészeknek, hiszen migránsok ezreit hozná az országba.

Ezért a Horvátországra (Montenegró felől) és Magyarországra (Szerbia felől) nehezedő nyomás növekedését eredményezné, ha az illegális bevándorlókat a földközi-tengeri útvonalról a balkáni útvonalra terelnék. A Frontex jelentése szerint 2023 szeptemberében 81 830 migráns érkezett az Európai Unióba a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, míg 131 630 migráns Olaszországban kötött ki. A teher egy részének Olaszországból a Nyugat-Balkánra való áthelyezése csupán egy másik területre teszi át a problémát. Emellett Közép-Euró­pában és magában Olaszországban is feszültségek alakultak ki a Horvátországból, Szlovéniából és Szerbiából érkező migránsok beáramlása miatt. A nyugat-balkáni helyzet tehát az albán megoldásként emlegetett terv következtében várhatóan tovább fog romlani.

Az Európai Unió a migráció kezelésében kitartóan alkalmazza a sebtapaszos megközelítést. Ezek a válaszok bonyolultabb kérdésekhez vezettek. Az első lépés az életképes megoldás felé egy olyan korlátozó politika, amely nem ad hamis optimizmust az illegális bevándorlóknak és nem ad lehetőséget az embercsempészeknek.

A szerzők a Századvég vezető kutatói

Borítókép: Migránsok partra szállása Ortonában, az olasz partoknál (Fotó: NurPhoto/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.