November végén Niger hatályon kívül helyezte 2015-ös bevándorlásellenes törvényét, amely az elmúlt nyolc évben büntetendő cselekménynek minősítette a migránsok illegális határátlépését, akik a nigeri Agadezből északra, Algériába és Líbiába mentek, hogy onnan folytassák útjukat Európába.
Ez a fő tranzitútvonal, amelyen a Szaharától délre fekvő afrikai országok lakói észak felé vándorolnak. A kormány a szankcionálás feloldása mellett visszavonta az embercsempészek és illegális bevándorlók ellen hozott ítéleteket, amelyeket e törvény értelmében hoztak. Az Európai Unió 2014 és 2020 között több mint egymilliárd eurót adott Nigernek az illegális migráció megfékezésére, ám Niger legutóbbi döntése véget vetett az Európai Unióval kötött nyolcéves biztonsági együttműködésnek, és újabb szintre emeli a Niger és a Nyugat közötti, egyre erősödő diplomáciai feszültséget. A döntés egyúttal előrevetít egy szubszaharai Afrikából érkező migrációs hullámot, amely eláraszthatja a közép-mediterrán útvonalat.
A migrációval kapcsolatos, az EU-ba irányuló, a Száhel-övezeten és Észak-Afrikán keresztül áramló illegális migráció megfékezését célzó kezdeményezéseket 2015-től kezdődően elsősorban az Európai Unió Afrikai Vagyonkezelői Alapjából finanszírozták, amely az Afrikában tapasztalható illegális migráció okainak kezelésére szolgáló, ötmilliárd eurós alap. Niger 2015 és 2022 között megközelítően összesen egymilliárd eurót kapott ilyen jellegű fejlesztési projektek végrehajtására.
Csak 2022-ben Niger mintegy 85 millió eurós költségvetési támogatást is kapott, amelynek célja a kormány támogatása volt az igazságügyi, biztonsági és migrációs intézmények és infrastruktúrák megerősítésére. A 2021–2024-es időszakra újabb 503 millió eurót különítettek el, amely a migrációval kapcsolatos projekteket volt hivatott fedezni. A puccsot követően az EU az alkotmányos rendhez és az általa demokratikusnak tekintett kormányzáshoz való visszatérésre irányuló nyomásgyakorlás érdekében felfüggesztette a költségvetési támogatást és a biztonsági együttműködést.
A júliusi nigeri puccs a Száhel-övezet geopolitikai stratégiáját a nyugati dominanciától a szuverenitás és az Oroszországhoz való közelség irányába mozdította el, Niger ezért helyezte hatályon kívül a migrációs törvényét. Az új vezetés megszüntette az uránbányászat francia monopóliumát, és úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait az Európai Unióval. A nigériai katonai kormány olyan politikát folytat, amely elhatárolódik a korábbi gyarmati hatalomtól, Franciaországtól, és az EU-val az illegális migráció kezelésére kötött megállapodását a gyarmati irányelvek betartásának jeleként értékeli.