Nem volt olyan régen, amikor belefutottam az M5-ös autópálya végén a lövöldözés utáni helyszínelésbe. Mint megtudtam a hírekből, az autópiac környékén elfogták a menekülő embercsempészeket, akik szerencsére nem találtak el senkit fegyvereikkel, de tettük előrevetítette mindazt, ami mára jellemzővé vált a déli határon. Mindennapossá vált a fegyverropogás a szerb oldalon, sőt előfordult már az is, hogy átlőttek a magyar oldalra egy közösen járőröző szerb–magyar rendőrökből álló csoport felé. Személyi sérülés ekkor sem történt – egyelőre. De ilyen körülmények között bármikor bekövetkezhet a tragédia.
Legutóbb Szentendrén lőtte ki egy rendőr a felé száguldó embercsempész autójának kerekét, miután odáig üldözték keresztül az országon, és más módon nem tudták megállítani. Az említett példák jól mutatják, hogy szintet lépett az illegális migráció okozta válság térségünkben, miközben az Európai Unió döntéshozói úgy tesznek, mintha semmit nem értenének az általuk okozott problémákból, más-más néven ugyan, de újra és újra visszatérnek a kötelező kvóta szerinti elosztás abszurd ötletének erőltetéséhez.
Most éppen elfogadtak egy krízisrendelet-tervezetet, amit Rétvári Bence migránsmágnesnek nevezett. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: nem a határok megvédéséről, hanem illegális bevándorlók további betelepítéséről szól a tervezet, ami az utolsó eleme a nyár elején a minősített döntéshozatalt megkerülő, konszenzusra törekvés nélkül átvitt migrációs paktumnak.
A jogi csűrés-csavarás lényege, hogy amennyiben valahol hirtelen összegyűlne sok ezer migráns, mint például Lampedusa szigetén, akkor Brüsszel joga lesz eldönteni, hogy közülük melyik tagország hányat köteles átvenni a krízishelyzetre való hivatkozással.
Ráadásul ebből a verzióból már hiányzik az a lehetőség, hogy aki nem akar befogadni migránsokat, az fizessen pénzbüntetést. Soron kívüli kötelező kvótáról van tehát szó egy olyan gumiszabályokból álló rendeletben, amely nem tisztázza, mit értünk krízishelyzet alatt, nincs benne semmilyen garancia, beleszólási lehetőség az érintett országok részére. Az önsorsrontó, önfeladó brüsszeli elit tehát úgy kíván harcolni az illegális bevándorlás ellen, hogy egy tollvonással legálissá nyilvánítja azt. Nem feltartóztatja az inváziót, hanem el akarja hárítani az akadályokat az útvonalukról. Mint akinek elment a józan esze.
