Az ukrán uniós csatlakozás lopakodó folyamata ezzel már egyes országokat és különböző ágazatokat is egyoldalú cselekvésre, védekezésre kényszerített, előrevetítve, hogy milyen feszültségeket okozhat az elhamarkodott, kellően elő nem készített és időben át nem gondolt csatlakozás. 

Az ország makrogazdasági mutatóiról nehéz hiteles képet kapni, mert a külföldi támogatások elfedik a valós folyamatokat, azok nélkül a hrivnya bármikor összeomolhat. A világ legszigorúbb szabályozásaival közös piacot építő unióhoz képest a világ egyik legkorruptabb országában alapvető intézmények, szabályok, keretek hiányoznak a gazdasági tevékenységekhez. A korrupció ráadásul összefonódik a bűnözéssel is. 

Ukrajnával az az ország lépne az unióba, amelybe a nyugati és a keleti világ is fegyverei nagy részét „öntötte”. Ez gigantikus méretű fekete fegyverpiacot hozott létre, ami nemcsak lehetetlenné teszi a schengeni tagságot, hanem óriási biztonsági kockázatot is jelent. Az ukrán uniós tagság makroszinten is átformálná az uniós gazdaságot. Ukrajna annyira távol áll makrogazdasági mutatóiban az uniótól, hogy belépésével szinte minden mai nettó haszonélvező nettó befizetővé válna. Az uniós költségvetés felzárkóztatásra és támogatásra szánt elemeit, benne az agrártámogatásokkal, jelentős részben el is szívná a mostani haszonélvezőktől. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sajnos nem tudjuk, mikor lehet a háborúnak vége, az újjáépítés erőforrásigénye és mikéntje sem ismert. 

Nézőpontunkból Ukrajnára egyfajta dömpinggazdaságként is tekinthetünk, tehát dömping sújtaná a jelenlegi tagországokat, nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatások (például logisztika, informatika) terén is. Ez azért lenne káros főként a kelet-közép-európai tagországokra és hazánkra is, mert lenullázhatja az eddigi fejlődési eredményeinket. Magyarország célja az, hogy minél magasabb – lehetőleg hazai – bérekkel és profitokkal, minél nagyobb tudástartalommal és teljesítménnyel állítson elő egyre magasabb hozzáadott értéket, GDP-t és növekvő jólétet.

Az ukrán gazdaság tehát két lyukat biztosan ütne a magyar gazdaságon: eltérítené az uniós forrásainkat, másrészt olcsó, extenzív növekedési modellel fölözne le a növekedésünkből – miközben a nyugati tagországokat ilyen veszély egyáltalán nem fenyegeti, felmerül a kérdés, hogy ki akar olyan balek lenni, aki még fizet is azért, hogy kifosszák. 

Úgy tűnik, hogy az uniós csatlakozással megkötött egyezséget Brüsszel fenyegetni kezdte, a pénzeink ugyanis már részben Ukrajnában vannak, de reméljük, azért még minél többet visszakapunk ebből – ugyanis ezek a pénzek járnak nekünk.

Mivel a gyenge Ukrajna még az Európai Unión kívülről is destabilizáló hatású, meglátásunk szerint nem Ukrajna gyors felvétele, hanem az azonnali béke stabilizálhatja a kontinenst. Ez segítene felépíteni egy olyan Ukrajnát, amelynek már láthatók lennének a körvonalai: a területe, a népessége, a gazdasága, a társadalma, a szándékai, a teljesítménye.

Ezek a mi felvetéseink, de azt még mindig nem tudjuk, hogy egyes magyar gazdasági szereplők és elemzők miként vélekednek az ukrán csatlakozásról. A semlegesség lehet érték, a közömbösség azonban nem, ezért vitára ösztönözzük őket. Ahogy a miniszterelnök elmondta tegnapi beszédében is: 

A szerző gazdaságfejlesztési miniszter

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója Kijevben 2023. november 4-én (Fotó: Europress/AFP)