Egyre több döntéshozó kapcsolja össze az orosz–ukrán háború ügyét Ukrajna európai uniós csatlakozásával. A kérdés azért égetően aktuális, mert egyes politikusok, uniós bürokraták már jóval korábban külön mellékutakat nyitva, rejtett módon elkezdték Ukrajna közelítését az unióhoz – sőt, a nem hivatalos felvételi eljárás már meg is kezdődött. Az ukrán államot olykor már így is de facto a 28. tagországnak szokás nevezni, hiszen már annyira sok szálon összekapcsolódott az EU-val. Gondoljunk csak az infrastruktúrák összekötésére, az egyre aggasztóbb méreteket öltő finanszírozásra, az ukrán termékek átgondolatlan beengedésére, de leginkább a katonai együttműködésre.
Ukrajna bújtatott felvételével kapcsolatban azonban Brüsszel egyes európai politikai elitek, valamint társadalmak jelentős részének ellenkezésére számíthat. Már csak azért is, mert belépésével Ukrajna lenne az unió egyik legnagyobb tagországa. Az ukrán csatlakozás hatásairól a magyar közgazdászok többnyire hallgatnak, pedig üdvös lenne, ha a nagy gazdaságtörténeti sorskérdéseknél – a magyar érdeket szem előtt tartva – elemzések sokaságát írnák, mert mindenképpen el kell kerülnünk, hogy megismétlődjön egy, a gazdaságilag elhibázott rendszerváltoztatáshoz hasonló sokk. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy a gazdasági rendszerek ilyen drasztikus átrendeződése minden esetben olyan jövedelmi átcsoportosításokat eredményez az országok között, amelyeknek vannak egyértelmű nyertesei, ellenben vesztesei is.
Brüsszel a háború ürügyén a gyakorlatban csendben bekapcsolta Ukrajnát az uniós közös piacba. Olyannyira „jól sikerült” ez, hogy a mezőgazdaság területén az ukrán termékek letarolták (volna) az uniós piacokat. Szerencsére a közép-európai országok sorra zárták ki piacaikról az uniós szabályoknak megfelelni nem tudó, minőségi problémákkal küzdő agrártermékeket.
A dömping megsemmisítő csapást mérhetett volna a térség sok erőfeszítéssel, jelentős források biztosításával, hosszú időn át felépített agrárszektorára és élelmiszerbiztonságára. Ez azt jelentette volna, hogy egyik napról a másikra gazdák, agrárvállalkozók mennek tönkre, veszélybe sodorva ezzel több tízezer magyar, lengyel, szlovák, cseh családot. Ezt követően már éleződött is a következő konfliktus a logisztikai szektorban, ahol lengyel, szlovák és magyar fuvarozók zártak és zárnak le határátkelőket, hogy megvédjék megélhetésüket és a közös uniós piac rendjét.