A politikában, a hagyományos és a közösséginek mondott médiában manapság az egyik leggyakrabban emlegetett fogalom a szuverenitás lett. De ha találomra megkérdeznénk honfitársainkat, mit jelent számukra ez a szinte bűvös szó, a legtöbben alig tudnának válaszolni rá, és akik igen, azok is vélhetően különféle elképzeléseket fogalmaznának meg. Ha eligazítás végett felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt, ott az alábbi meghatározást találjuk. 1. Az állami önrendelkezési jog (érvényesítése), teljes állami függetlenség. 2. régies: Korlátlan uralkodói jog.
A kérdés azért nem ilyen egyszerű. Ugyanis
ahány gondolkodó és történelmi korszak, annyi szuverenitás- és szuverénfogalom létezik. Az utóbbi évszázadokban sokat beszéltek, írtak, vitatkoztak állami, uralkodói, nép- és nemzeti szuverenitásról, de van olyan felfogás is, amely szerint egyedül Isten lehet szuverén. És mást jelent egy állam/nép/nemzet belső és külső szuverenitása.
Az utóbbi időben pedig se szeri, se száma az Európai Unió és a nemzetállamok szuverenitásával kapcsolatos értelmezéseknek, értekezéseknek, vitáknak. Talán csupán egyetlen közös nevező van mindezekben: a szuverenitás szervezett és független hatalom, alapvetően az államhoz kapcsolódó fogalom. A szuverenitást a társadalomirányítás szervezett hatalmi rendszerének tekinthetjük, amelynek tartalma hatalmi jogosítványok és döntések sorozata. Ám nemcsak nemzetállamok lehetnek szuverének, hanem nemzetközi szervezetek is, amelyek létrehozzák és fenntartják a nemzetközi jogrendet.
A számos – nem csupán elvi, hanem gyakorlati – probléma egyike akkor keletkezik, amikor egy nemzetállam külső szuverenitását más államok vagy nemzetközi szervezetek veszélyeztetik.
Orbán Viktor egy hónapja a Századvég szuverenitáskonferenciáján úgy fogalmazott: az, hogy Magyarország szuverén maradjon, csak és kizárólag nekünk, magyaroknak az érdekünk.
A kormányfő szerint azzal kellett és kell ma is számot vetnünk, hogy vannak és mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait Magyarország esetében is. Úgy fogalmazott:
„A múlt század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről szólt, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól.”
Ennek számos oka között említette, hogy a nyugat-európai politikát liberális hegemónia és demokráciadeficit uralja, amit Magyarországra is rá akarnak erőltetni.
