A politikában, a hagyományos és a közösséginek mondott médiában manapság az egyik leggyakrabban emlegetett fogalom a szuverenitás lett. De ha találomra megkérdeznénk honfitársainkat, mit jelent számukra ez a szinte bűvös szó, a legtöbben alig tudnának válaszolni rá, és akik igen, azok is vélhetően különféle elképzeléseket fogalmaznának meg. Ha eligazítás végett felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt, ott az alábbi meghatározást találjuk. 1. Az állami önrendelkezési jog (érvényesítése), teljes állami függetlenség. 2. régies: Korlátlan uralkodói jog.
A kérdés azért nem ilyen egyszerű. Ugyanis
ahány gondolkodó és történelmi korszak, annyi szuverenitás- és szuverénfogalom létezik. Az utóbbi évszázadokban sokat beszéltek, írtak, vitatkoztak állami, uralkodói, nép- és nemzeti szuverenitásról, de van olyan felfogás is, amely szerint egyedül Isten lehet szuverén. És mást jelent egy állam/nép/nemzet belső és külső szuverenitása.
Az utóbbi időben pedig se szeri, se száma az Európai Unió és a nemzetállamok szuverenitásával kapcsolatos értelmezéseknek, értekezéseknek, vitáknak. Talán csupán egyetlen közös nevező van mindezekben: a szuverenitás szervezett és független hatalom, alapvetően az államhoz kapcsolódó fogalom. A szuverenitást a társadalomirányítás szervezett hatalmi rendszerének tekinthetjük, amelynek tartalma hatalmi jogosítványok és döntések sorozata. Ám nemcsak nemzetállamok lehetnek szuverének, hanem nemzetközi szervezetek is, amelyek létrehozzák és fenntartják a nemzetközi jogrendet.
A számos – nem csupán elvi, hanem gyakorlati – probléma egyike akkor keletkezik, amikor egy nemzetállam külső szuverenitását más államok vagy nemzetközi szervezetek veszélyeztetik.
Orbán Viktor egy hónapja a Századvég szuverenitáskonferenciáján úgy fogalmazott: az, hogy Magyarország szuverén maradjon, csak és kizárólag nekünk, magyaroknak az érdekünk.
A kormányfő szerint azzal kellett és kell ma is számot vetnünk, hogy vannak és mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait Magyarország esetében is. Úgy fogalmazott:
„A múlt század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről szólt, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól.”
Ennek számos oka között említette, hogy a nyugat-európai politikát liberális hegemónia és demokráciadeficit uralja, amit Magyarországra is rá akarnak erőltetni.
A szuverenitás tehát nem más, mint népünk, nemzetünk, államunk függetlensége. Amit hazánk alaptörvénye is rögzít:
„Magyarország független, demokratikus jogállam.”
E megállapításhoz azonban szorosan kapcsolódik az úgynevezett Európa-klauzula, amely szerint „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei gyakorolhatja”. Ez a meghatározás nem azt jelenti, hogy a magyar állam, a magyar közjog alá volna rendelve az uniós jognak, intézményeknek, vezetőknek – ellenkezőleg.
Az alaptörvény szerint a közös hatáskörgyakorlás „nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”.
A brüsszeli bürokraták, egyes nyugat-európai vezetők és hazai csatlósaik folyamatosan azért ostorozzák a magyar nemzeti kormányt és személy szerint a kormányfőt, hogy úgymond önző, önfejű, különutas politikájával lerombolja az EU egységét, az európai szolidaritást. De már egyre többen vannak a kontinensen (bár még elég kevesen kormányzati pozícióban), akik Magyarországot a nemzeti önrendelkezés és a brüsszeli globalista nyomulással, beavatkozással szembeni ellenállás bástyájának, illetve menedékének tekintik. Vagyis
a magyar szabadságszeretet, a magyar szuverenitás egyszerre szálka és példa a mai Európában. De bárki bármit mond és kíván tőlünk, mi több mint egy évezrede a magunk útján járunk, és senki kedvéért nem fogunk letérni róla.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök egyeztetést folytatott Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az EU-csúcs megkezdése előtt Brüsszelben 2023. december 14-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
