idezojelek

Kiiktatta a kormány a gazdasági közellenséget

Miután a kabinet visszaszorította az inflációt, ráfordulhat 2024-es fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Lakatos Péter

Kétségtelen, hogy mindannyiunk életére rányomta a bélyegét a tavalyi magas infláció, de ez már a múlt. A kormány, miként azt 2023 elején vállalta, a két számjegyű fogyasztói áremelkedést fokozatosan legyűrte, így az év elején a 25 százalékot is meghaladó drágulás 5,5 százalékra mérséklődött az óév végére. Ez minden elemzői várakozást felülmúlt.

Bár a magas árszint egyelőre itt ragad, ne feledjük: a korábbi – negatív értelemben vett – európai bajnoki címet másra ruháztuk át. Az említett decemberi számot „felülírták” a csehek és a lengyelek is, sőt Ausztriában is elkezdett beindulni az infláció. Pestiesen szólva: biztos csoda történt Magyarországon! 

Magától „kipörgött” a magas infláció? Nos, ha erre vártunk volna, akkor még idén is az árak vágtatásával számolhatnánk. Ezzel szemben a gazdasági közellenség kiiktatása a kormány által bevetett eszközöknek tulajdonítható, a forint árfolyamának megakadályozása pedig a jegybank érdeme.

Akárhogyan is vizsgáljuk, helyes döntés volt az ársapkák és a kötelező akciózás bevezetése, valamint az online árfigyelő rendszer kiépítése. Az említett hatékony és eredményes eszközök jelentősen hozzájárultak az infláció gyors letörésé­hez. De jelentős eredmény az is, hogy 2023. novemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is tavaly decemberben.

Bár egyes elemzők az adatokra úgy reagáltak, hogy még korai az öröm, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak, így újból emelkedhetnek a fogyasztói árak, sőt az úgynevezett ár-bér spirál – a magasabb árszintet a bérek is követik, amely ugyancsak inflációs veszély – is kialakulhat Magyarországon.

Ejtsünk néhány szót a bázishatásról! Az inflációt is mindig viszonyítjuk valamihez: leginkább ahhoz, miként is változtak az árak vagy az ipari termelés az egy hónappal vagy az egy évvel korábbihoz képest. Amihez képest viszonyítunk, azt nevezzük bázisnak, tehát a 2023. decemberi inflációnál a 2022. decemberi árszintet. Ha valamilyen kiugró változás történt a bázisidőszakban, az befolyásolja azt a képet, amit az azzal való összehasonlítás alapján kapunk. Mit jelent ez az infláció­nál? 

A decemberi jelentős inflációcsökkenés nem azt jelenti, hogy hirtelen olcsóbbá váltak a termékek vagy a szolgáltatások, csak sokkal magasabb az az árszint, amihez hasonlítunk, mint korábban. Ugyanakkor az alacsonyabb infláció azt jelenti, hogy a tavalyi drágulás már nem ismétlődött meg újra.

Az ár-bér spirálról pedig annyit, ha ez valahol jelentkezhet, az a szolgáltatói szektor, olyan területeken, mint mondjuk a háztartási szolgáltatások, ám összességében minimálisak a kockázati tényezők. Tudniillik a jelentős béremeléseknek nem lesz inflációt gerjesztő hatásuk, hiszen a boltok versenyeznek egymással, még akkor is, hogyha élénkül a kereslet. Jó példa erre a tanárok és az óvónők bérének a növekedése, amelyet nem a vállalkozók fizetnek, így más súllyal jelentkezik az inflációs kosárban. Fontos dolog kiemelni azt is, hogy a kedvező olajárak miatt a jövedékiadó-emelés nem vagy nem egyszerre növeli az inflációt. Kétségtelen, hogy némi bizonytalanságot okoz a közel-keleti helyzet, ugyanakkor az orosz–ukrán háborút már rég beárazta a „mindenható” piac, vagyis külső környezeti ok a tőlünk délre zajló háború lehet.

Közben a kormány megvédte a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Utóbbi pedig nagy vívmány: nemhogy tömegek nem kerültek az utcára, hanem nő a foglalkoztatottság, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van.

Miután tehát a kormány visszaszorította az inflációt, ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a bruttó hazai termék növekedése újra dinamikus, négy százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében több területen is előre kell lépni. De ez már egy másik, sokkal pozitívabb történet.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Árellenőrző alkalmazás egy mobiltelefonon a 2023. július elsején indult online árfigyelő rendszer kapcsán tartott sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A globális elit akarja a háborút

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.