idezojelek

Kiiktatta a kormány a gazdasági közellenséget

Miután a kabinet visszaszorította az inflációt, ráfordulhat 2024-es fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Lakatos Péter

Kétségtelen, hogy mindannyiunk életére rányomta a bélyegét a tavalyi magas infláció, de ez már a múlt. A kormány, miként azt 2023 elején vállalta, a két számjegyű fogyasztói áremelkedést fokozatosan legyűrte, így az év elején a 25 százalékot is meghaladó drágulás 5,5 százalékra mérséklődött az óév végére. Ez minden elemzői várakozást felülmúlt.

Bár a magas árszint egyelőre itt ragad, ne feledjük: a korábbi – negatív értelemben vett – európai bajnoki címet másra ruháztuk át. Az említett decemberi számot „felülírták” a csehek és a lengyelek is, sőt Ausztriában is elkezdett beindulni az infláció. Pestiesen szólva: biztos csoda történt Magyarországon! 

Magától „kipörgött” a magas infláció? Nos, ha erre vártunk volna, akkor még idén is az árak vágtatásával számolhatnánk. Ezzel szemben a gazdasági közellenség kiiktatása a kormány által bevetett eszközöknek tulajdonítható, a forint árfolyamának megakadályozása pedig a jegybank érdeme.

Akárhogyan is vizsgáljuk, helyes döntés volt az ársapkák és a kötelező akciózás bevezetése, valamint az online árfigyelő rendszer kiépítése. Az említett hatékony és eredményes eszközök jelentősen hozzájárultak az infláció gyors letörésé­hez. De jelentős eredmény az is, hogy 2023. novemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak, így havi alapon olcsóbb lett az élelmiszerek, a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára is tavaly decemberben.

Bár egyes elemzők az adatokra úgy reagáltak, hogy még korai az öröm, mivel a kedvező bázishatások hamar kifutnak, így újból emelkedhetnek a fogyasztói árak, sőt az úgynevezett ár-bér spirál – a magasabb árszintet a bérek is követik, amely ugyancsak inflációs veszély – is kialakulhat Magyarországon.

Ejtsünk néhány szót a bázishatásról! Az inflációt is mindig viszonyítjuk valamihez: leginkább ahhoz, miként is változtak az árak vagy az ipari termelés az egy hónappal vagy az egy évvel korábbihoz képest. Amihez képest viszonyítunk, azt nevezzük bázisnak, tehát a 2023. decemberi inflációnál a 2022. decemberi árszintet. Ha valamilyen kiugró változás történt a bázisidőszakban, az befolyásolja azt a képet, amit az azzal való összehasonlítás alapján kapunk. Mit jelent ez az infláció­nál? 

A decemberi jelentős inflációcsökkenés nem azt jelenti, hogy hirtelen olcsóbbá váltak a termékek vagy a szolgáltatások, csak sokkal magasabb az az árszint, amihez hasonlítunk, mint korábban. Ugyanakkor az alacsonyabb infláció azt jelenti, hogy a tavalyi drágulás már nem ismétlődött meg újra.

Az ár-bér spirálról pedig annyit, ha ez valahol jelentkezhet, az a szolgáltatói szektor, olyan területeken, mint mondjuk a háztartási szolgáltatások, ám összességében minimálisak a kockázati tényezők. Tudniillik a jelentős béremeléseknek nem lesz inflációt gerjesztő hatásuk, hiszen a boltok versenyeznek egymással, még akkor is, hogyha élénkül a kereslet. Jó példa erre a tanárok és az óvónők bérének a növekedése, amelyet nem a vállalkozók fizetnek, így más súllyal jelentkezik az inflációs kosárban. Fontos dolog kiemelni azt is, hogy a kedvező olajárak miatt a jövedékiadó-emelés nem vagy nem egyszerre növeli az inflációt. Kétségtelen, hogy némi bizonytalanságot okoz a közel-keleti helyzet, ugyanakkor az orosz–ukrán háborút már rég beárazta a „mindenható” piac, vagyis külső környezeti ok a tőlünk délre zajló háború lehet.

Közben a kormány megvédte a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Utóbbi pedig nagy vívmány: nemhogy tömegek nem kerültek az utcára, hanem nő a foglalkoztatottság, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van.

Miután tehát a kormány visszaszorította az inflációt, ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kormány célja, hogy a bruttó hazai termék növekedése újra dinamikus, négy százalék körüli szintre álljon vissza, amely érdekében több területen is előre kell lépni. De ez már egy másik, sokkal pozitívabb történet.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Árellenőrző alkalmazás egy mobiltelefonon a 2023. július elsején indult online árfigyelő rendszer kapcsán tartott sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szőcs László avatarja
Szőcs László

Atomfenyegetőzés férfihiúságból

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente
idezojelek

Térkép e táj

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Macron úr, harcoljon ön Ukrajnában!

Apáti Bence avatarja
Apáti Bence

Influenszerek Pressman szeánszain

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.