idezojelek

GDP-adat: ami egyszer képlet, másszor méreg

A külgazdasági kitettségünk miatt gyengültünk.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Balogh Zoltán

Miközben első pillantásra sokkoló volt, hogy a mögöttünk hagyott esztendőt recesszióban töltöttük, addig tegyük hozzá: erre azért számítani lehetett. Még akkor is, hogyha a kormány a 0,8 százalékos mínuszos éves gazdasági teljesítmény helyett szebb számmal, de minimum egy nullás produkcióval tervezett. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatosan, a sajtóban megjelent írásokkal szemben, a kormányt nagyon nem lephette meg a visszaesés. Tudniillik a miniszterelnök már tavaly nyáron azt mondta: „a kormányban is vita van arról, hogy nulla százalék fölött vagy alatt lesz idén a növekedés”.

Bár a részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, annyi már tudható, hogy milyen ágazatok „húztak” leginkább 2023-ban: az agrárium, az egészségügy, a szociális ellátás és az információ-kommunikáció. Eközben gyengén muzsikált az ipar, az építőipar és a szolgáltatási szektor, valamint „lefelé ment” a kereskedelem is. Ráadásul sokak csalódást keltő meglepetésére a 2023-as esztendő utolsó negyede sem sikeredett túl rózsásra.

Summa summarum: a magyar gazdasági teljesítmény stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőségű piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióba ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal a külkereskedelem visszaesésére.

Most a nagy kérdés az, hogy a tavalyi nehéz esztendőt követően mekkora ütemű lesz a kilábalás, valamint a növekedés beindulása, felgyorsulása.
Túl gyors tempóra sajnos a külgazdasági környezet miatt nem számíthatunk. Új elem azonban, hogy a legutóbbi, már-már a 2021-es szintet idéző inflációs adat – januárban négy százalék alatt (3,8 százalék) volt a fogyasztói árak emelkedése – növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot. Ennek kétségtelen megágyazott az inflációs szám. Üröm az örömben viszont, hogy ha újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a jegybankban, az jó lehet a kötvénybefektetőknek, ám egyúttal újra növelheti a kilengéseket a hazai fizetőeszköz esetében. A jelenlegi kamatkörnyezet hosszabb távon visszavetheti a magyarországi vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében pedig nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Noha a kormány célzott állami programokkal segíti a cégeket, egészséges hitelpiac nélkül nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.

Rátérvén a 2024-es gazdasági kilátásokra, az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosíthat. Értekeztünk már arról, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magas nyomású gazdaság mellett tette le a voksát, ez a mindennapokban nem közgazdasági hókusz-pókusz. 

A háztartások fogyasztásának helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére kell gondolnunk. A kincstári optimizmus négy százalék körüli bővüléssel kalibrálta be a 2024-es évet, míg a pénzpiaci szakértők ennél kisebb, 2-2,5 százalékos éves gyarapodást várnak. Egyébként az Európai Bizottság szintén arra számít, hogy idén a magyar gazdaság az uniós rangsor élén lehet, vagyis a kilátások jóval biztatóbbak, mint korábban.

Visszatérve legfontosabb kereskedelmi partnerünkre, a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat idén is, azaz a jól megcélzott állami programokra 2024-ben is szükség lesz, csakúgy, mint a monetáris-jegybanki politika lazulására.

A legnagyobb probléma, hogy jelentősen csökkent az ipari termelés nagysága 2023-ban 2022-höz képest. Ráadásul a KSH adatai erős decemberi zuhanást is mutatnak. 

Magyarán a külgazdasági kitettségünk miatt gyengültünk. 

Általában azonban a nagy külgazdasági kitettségünk – exportunk nyolcvan százaléka áramlik az EU-ba – túlnyomórészt jól jön. Most sajnos ez a képlet inkább méreg.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés aktuális helyzetéről tart sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Apáti Bence avatarja
Apáti Bence

Brüsszel, a zsarnokság fővárosa

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Fogadj be, Európa? Köszi, mégse!

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Csanytelek az egész ország

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Nevelőedző

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.