Sehogy sem akar abbamaradni az ukrajnai háború, és a nagypolitika megkergült prominensei egyre fenyegetőbb kijelentéseket tesznek. Mostanában nem szívesen hallgatok, olvasok finomkodó, mellébeszélő magyarázatokat, helyzetelemzéseket, mivel nagyra értékelem a bátor, szókimondó véleményeket, amilyeneket olyan kiváló biztonságpolitikai szakértőink fogalmaznak meg, mint Georg Spöttle, Horváth József, Robert C. Castel, Nógrádi György, Somkuti Bálint vagy éppen Krausz Tamás történész.
Ezek az urak ugyanis sokat tudnak, nem kertelnek, őszintén és kendőzetlenül beszélnek a jelenlegi háborús viszonyokról és a jövő kilátásairól. Kellenek az ilyen hangok, mert segítik a tájékozódásunkat a jobbról-balról érkező hírek zavaros és félelmetes dzsungelében.
Az oroszok és az ukránok jól megszűrik, hogy mivel etessék az információkra éhes publikumot. Beszámolnak arról, hogy mekkora károkat okoztak a másiknak, milyen szépen helytállnak a frontokon, és persze arról is, hogy miért gonosz és gyűlölni való az ellenség.
Nehéz a propagandából és a dezinformációs özönből kihámozni a valóságot.
Amikor a fent említett urakat hallgatja az ember, nagyon sajnálja, hogy a remek elemzéseket nem hallja az agymosott nyugati polgár. Azért a nyugati és nem a keleti, mert a háborús uszítás ma nyugatról árad nagy erővel, uralva a média, a világháló megannyi fórumát. A provokatív üzengetések újabb lavináját Emmanuel Macron francia elnök indította el, amelyhez máris csatlakozott néhány mámoros állapotban leledző balliberális politikus. Ezzel kapcsolatban Somkuti Bálint a Hit Rádió Világok harca című műsorában kápráztatta el a hallgatóságát.
A hadtörténészként is ismert biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára keresetlen szavakkal tette helyre a viszonylag fiatal Macron elnököt, aki olyan veszélyes politikai, netán történelmi szerepre vágyik, amelyben nem számol a kijelentései következményeivel. Macron nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Nyugat csapatokat küldjön Ukrajnába.
Somkuti szerint viszont a francia hadsereg nem elég erős ahhoz, hogy kellő számú katonát tudjon küldeni Ukrajnába, sőt a teljes európai haderő sem elég erős ehhez, mivel egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy egy háromszázezres expedíciós hadsereget küldjön a frontra.
És miért is tenné? – tette fel a kérdést a szakértő, majd kijelentette, hogy Ukrajna erkölcsileg támogatást érdemel, de ez az ország Európa szempontjából „nem létfontosságú érdekek mentén helyezkedik el”. Az ukrajnai történések szörnyűek – mondta Somkuti −, de nem olyan jelentőségűek, hogy miattuk egy kiterjedt háborúba érdemes lenne belekeveredni. Úgy vélte: Oroszország hadereje erősebb, mint az egyesített európai haderő, ráadásul nem minden uniós ország támogatna egy ilyen akciót. Franciaországnak és szóba jöhető társainak a távolsággal is számolniuk kellene. Aki azt hiszi, hogy egy Oroszország méretű és haderejű nagyhatalom békésen megvárja, amíg az uniós hadak szépen felsorakoznak a határainál, az súlyosan téved – állapította meg Somkuti.
