Országot – időnként világot – járó, nem választott szerepbe kényszerült „megmondóemberként” az előző állítás életszerűségét, annak „könyörtelen” igazságát tapasztalom. A megmondókká lett szakértők többsége a politikát támogató vagy éppen akadályozó szerepében sejtelmesen ráncolt szemöldökkel riogatja a hallgatóságot, a médiából tájékozódó, érdeklődő aggódókat. A mondatok zuhatagából, a felsorolások özönéből sokszor éppen a „miért ne féljünk” tárgyszerű bemutatása marad el. Saját élményeim ébresztettek rá, hogy a tiszta hittel élő emberek közösségei és életmódjuk végtelen egyszerűen cáfolja meg a közéjük érkezett óvatlan okoskodók nemritkán fellengzős és szenzációt kiváltani akaró mondatait. A hit nyomán alakult közösségek téglák nélkül építenek erős várfalakat és messzelátó bástyákat. A világból rájuk zúduló félelmeket generálni képes eseményeket nem elhárítják, hanem figyelmen kívül hagyják.

A problémák attól még nyilvánvalóan létezhetnek, ha nem is akarunk tudni róluk. Azonban a támadásokba épített trükkök egyszerű képlete feltételezésekből vagy éppenséggel szándékos ármányból következik és dagadhat világméretű félelemhullámmá. 

Korunk bonyolultságát jól jellemzi a tény, hogy bármi megtörténhet, ha mi, emberek, nem élünk a természetes vétónk jogával. Ezért tartsuk észben a legegyszerűbb önvédelmi megoldást, és ne vegyük fel a puskát és zubbonyt, ha harcba akar tessékelni valamelyik tornából felmentett, de önteltségből jelesre vizsgázott vezére bármely nagy országnak. Egyúttal tiltsuk meg, hogy gyerekeinket lövészárokba vezényeljék csak azért, hogy egy újabb eredményes pénzügyi évet zárhasson a hiénák csoportja.

Megtehetjük? Szembeszállhatunk az európai politikai elit vezetőinek akaratával és parancsaival? Hogyan fér ez össze a kontinensünk védelmének eszméjével és férfiúi becsületünkkel? Nagyon is összefér, hisz a haza, így Európa védelme a XXI. században, a béke megóvása, illetve a már eszkalálódott események konszolidálása megköveteli. 

A valódi kőfalakat is erős alapokkal kezdik építeni, és csak ezt követően raknak rájuk egymáshoz illő köveket, hogy ha már a tető is elkészült, a bent lakók biztonsága garantálható legyen.

A hitben gazdag ember és az ő közössége nagyon hasonló módon építi a már említett várfalakat és stabil bástyákat. A különbség csak az, hogy a szellem alkotása bármikor tovább szélesíthető, ami nem csökkenti, hanem éppenséggel erősíti a stabilitását. A kőfal viszont csak a mérnöki tervekben kiszámolt statikai mértékben növelhető. Különben nem képesek elviselni a pluszban rájuk terhelt súlyokat. Egyértelmű a bizonyság tehát, hogy nincs titok, megvalósíthatatlan képlet vagy mérnöki furfang. Egyszerűen higgyünk abban, ami a legkézenfekvőbb: egymás és a valóban hittel táplált emberi közösségek erejében. Bárki ellen.

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke