Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás gondolata bár nem újszerű, visszatérő toposz a magyar baloldal részéről. Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a magyar ügyészség együttműködése mind a hazai hatóságokkal, mind az európai szervezetekkel szorosnak és eredményesnek mondható, így az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kapcsán is. Bár Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), az uniós szervezet éppen két évvel ezelőtt munkamegállapodást kötött a magyar ügyészséggel, amelynek keretében az EPPO részéről kibocsátott európai nyomozási határozatok számottevő részét hazánk viszonylag gyorsan (2022 tavaszáig a nyolcból hármat teljes egészében) végrehajtotta. 

Bár ugyancsak a „botránybaloldalt” zavaró tény lehet, hogy például 2021-ben a magyar ügyészség adatai szerint a hazai váderedményesség 98,8 százalék volt, illetve a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. A bűnüldözés hatékonysága egyre javuló tendenciát mutat.

Van azonban egy újabb fejlemény, amely szintén árthat Magyar terveinek az uniós választásokat illetően.

2009 novemberében ugyanis az Európai Néppárt képviselőcsoportja – amelyhez vélhetően csatlakozni szeretnének Magyarék – úgy határozott az uniós biztosokat illetően, hogy „a jelöltek semmilyen módon nem működhettek együtt elnyomó rezsimekkel”. Ebből tehát okkal következtethetünk arra, hogy sem személy, sem szervezet nemkívánatos számukra, amelynek köze van a kommunista rendszer egyik legkeményebb és legerőszakosabb elnyomó szervezetéhez, az állampárti titkosszolgálathoz.

Ebből pedig az következik, hogy következetes hozzáállás esetén a Tisza Párt persona non grata, nemkívánatos politikai képződmény Strasbourgban, illetve Brüsszelben. 

A szerző alkotmányjogász