Sötét múltú, titkosszolgálati hátterű, alvó pártot sikerült Magyar Péternek megszereznie, amelynek az európai parlamenti választásokon történő indulása Brüsszel szempontjából is kínos lehet, de itthon sem sok babér teremhet egy pénzügyi szempontból nehezen átlátható, külföldről támogatott kamupártnak.
Több elemző felhívta a figyelmet, hogy Magyar a politikai indulás és a modus operandi szempontjából számos kísérteties jellegű hasonlóságot mutat Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel.
Utóbbi nevéhez kötődik a legutóbbi idők legnagyobb magyarországi választási csalása, az úgynevezett guruló dollárok által „meghekkelt” 2022-es választások ügye.
Egyértelmű, hogy Magyar hasonló metódussal és ígéretek mentén szeretné megszerezni a hatalmat, ahogyan 2022-ben és azelőtt Márki-Zay Péter, valamint más baloldali politikusok: „trükkök százaival”, illetve hazugságok és antidemokratikus lépések kilátásba helyezése, például a kétharmad félretétele és legitim módon megválasztott vagy kinevezett vezetők statáriális leváltása útján.
Az ilyen hagymázas tervekre ugyanakkor minden jel szerint van, aki vevő, átvitt és szó szerinti értelemben is. És amennyiben ezt külföldi támogatói minőségben teszi, komoly veszélybe is sodorhatja pártfogoltjait az ilyen típusú filantróp jótevő.
Hiszen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag hatályba lépése óta a jelölőszervezet felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint azon jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy tiltott külföldi támogatásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szintén hasonlóságok sorát vehetjük észre az elmúlt hetek sormintaszerű médiamegjelenései, a dollárbaloldal Magyar oldalán felbukkanó prominensei, illetve saját és hozzátartozói elszólások alapján, és egyre kevesebb kétely merül fel a külső támogatások megjelenését illetően Magyar Péter, illetve mozgalma tekintetében.
Okkal gondolhatják tehát a választók, hogy Magyar Péter a legjobb esetben is milliméterekre van attól, hogy ténykedése Márki-Zay Péterhez hasonlóan ne minősüljön nemzetbiztonsági kockázatnak, és ez az alapos gyanú az elmúlt napokban több megerősítést is nyert. Érdekesség, hogy már korábban a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke is hasonlóan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Hódmezővásárhely első emberének kampányát külföldről támogatták.
A szuverenitásvédelmi törvény preambuluma nem véletlenül rögzíti, hogy sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy esetleg magánszeméllyel.
Apró eltérésekkel, de a párhuzamok sora folytatódik az Európai Unióhoz, illetve annak intézményeihez való viszonyulást illetően Márki-Zay és Magyar vonatkozásában.
Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás gondolata bár nem újszerű, visszatérő toposz a magyar baloldal részéről. Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a magyar ügyészség együttműködése mind a hazai hatóságokkal, mind az európai szervezetekkel szorosnak és eredményesnek mondható, így az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kapcsán is. Bár Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), az uniós szervezet éppen két évvel ezelőtt munkamegállapodást kötött a magyar ügyészséggel, amelynek keretében az EPPO részéről kibocsátott európai nyomozási határozatok számottevő részét hazánk viszonylag gyorsan (2022 tavaszáig a nyolcból hármat teljes egészében) végrehajtotta.
Bár ugyancsak a „botránybaloldalt” zavaró tény lehet, hogy például 2021-ben a magyar ügyészség adatai szerint a hazai váderedményesség 98,8 százalék volt, illetve a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. A bűnüldözés hatékonysága egyre javuló tendenciát mutat.
Van azonban egy újabb fejlemény, amely szintén árthat Magyar terveinek az uniós választásokat illetően.
2009 novemberében ugyanis az Európai Néppárt képviselőcsoportja – amelyhez vélhetően csatlakozni szeretnének Magyarék – úgy határozott az uniós biztosokat illetően, hogy „a jelöltek semmilyen módon nem működhettek együtt elnyomó rezsimekkel”. Ebből tehát okkal következtethetünk arra, hogy sem személy, sem szervezet nemkívánatos számukra, amelynek köze van a kommunista rendszer egyik legkeményebb és legerőszakosabb elnyomó szervezetéhez, az állampárti titkosszolgálathoz.
Sajtóhírek szerint a Magyar-féle Tisztelet és Szabadság Pártot alapító egyik személy a Kádár-rezsimben az állambiztonsági szervek beépített ügynöke volt és jelentéseket is készített Sólyom fedőnéven.
Ebből pedig az következik, hogy következetes hozzáállás esetén a Tisza Párt persona non grata, nemkívánatos politikai képződmény Strasbourgban, illetve Brüsszelben.
A szerző alkotmányjogász
Magyar Péter bosszúja 
