Faggyas Sándor a minap a Magyar Nemzetben a Bibliából (Zsidókhoz írt levél) idézte ezt a mondatot: „De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk” (Ne legyünk a meghátrálás emberei. 2024. május 22.). A keresztyén elkötelezettségéről is ismert publicista ezt a gondolatot azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében, illetve világszerte élő magyar reformátusok minden évben megrendezik a magyar református egység napját, idén azonban nem.
Az ünnepnappal a magyar reformátusok 2009. május 22-re emlékeznek, amikor a debreceni Nagytemplomban a Kárpát-medencei magyar református püspökök aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát, vagyis a trianoni diktátum által szétszakított, csaknem hárommilliós magyar reformátusság újraegyesülését.
A nevezetes nap idén május 25-re esett volna, ha Debrecenben megtartották volna. De sajnos nem került rá sor, pedig zajlottak az előkészületek, s miként Faggyas is utalt rá, ez ügyben egyeztetések történtek mind a hatvanöt érintett egyházmegye képviselőivel. Végül az a döntés született, hogy − a politikai támadásokra tekintettel – az egység napját idén nem, de jövőre megtartják.
Az ünnepnap elmaradásáról, sajátos módon, ezzel a címmel számolt be a Szemlélek portál: „Elmarad a református egységnap, a Balog-ügy lehet a háttérben.” Az írást azonnal ismertette a balliberális 444.hu és a 24.hu is. Eszerint a rendezvény elmaradása összefügg azzal a feszültséggel, amely a kegyelmi botrány miatt keletkezett a református egyházon belül, s amelyet a portál kapcsolatba hozott a Balog Zoltán által előidézett (állítólagos) hitelességi krízissel. A híresztelésekre tekintettel a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala kommunikációs osztálya közleményt adott ki, amelyben többek között ez állt: „Látva, hogy egyházunkat és annak tisztségviselőit most már politikai rendezvények színpadjairól is támadják, helyesen döntöttünk.”
A döntés, vagyis a halasztás helyességéről megoszlottak a vélemények. A Magyar Nemzet szerkesztő-publicistája – maga is református – vette a bátorságot, és állást foglalt ebben a kétségkívül kényes kérdésben. Faggyas Sándor szerint „a bátor, igaz és hű keresztyéneknek – bármilyen felfokozott hangulat és támadások közepette, sőt csak azért is! – Péter és János apostol példáját kell követniük. Ők oda mertek állni népük vallási, szellemi vezetői elé, akik hiába fenyegették, nem tudták elhallgattatni őket.”
