Faggyasnak igaza van. Hívő embernek nehéz és hálátlan feladat az egyház valamely hivatalos állásfoglalását megkérdőjelezni, de a vezetők is tévedhetnek, és a hívők is ráérezhetnek az igazságra. Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében, az európai kereszténység ezen Istentől megáldott szegletében ugyanis Krisztus követőinek nem szabad meghátrálni, meghunyászkodni. Mert itthon vagyunk. Úgy is, mint magyarok, úgy is, mint keresztyének (ha úgy tetszik, keresztények).
Nem hátrálhatunk, mert nálunk sem rózsás a helyzet, mifelénk is akadnak kereszténygyűlölők.
Tavaly augusztusban, Nagykovácsiban hamvasztottak el ismeretlenek egy hegytetőn álló fakeresztet. Decemberben a makói főtéren felállított, korábban az ország legszebb betlehemének nyilvánított műalkotást rongálták meg aljas vandálok. Azután, már az új esztendőben, a siófoki főtéren, pályázati forrásból felállított betlehemet gyújtott fel egy büntetett előéletű elkövető. A leginkább felháborító eset szilveszter előestéjén történt Dunavecsén, ahol lefejeztek egy Mária-szobrot. Az elvetemült támadó a január elsejére meghirdetett szoborszentelés előtt lépett akcióba, és nem elégedett meg a fej eltávolításával – még darabokra is törte.
A magyar reformátusok egységnapjának elhalasztása persze nem egyenértékű azzal, ami Nyugat-Európában folyik, ahol templomokat számolnak fel, miközben szaporodnak a mecsetek, ahol kereszteket távolítanak el hivatalokból, műemlékekről és olykor templomokról is. Nyugaton egyre több vallási és politikai vezető igyekszik megfelelni a woke-ideológia és eltörléskultúra elvárásainak, feladva a kereszténység még meglévő pozícióit, megtagadva a keresztény jelképeket, tekintettel a növekvő számú, más vallású migráns érzékenységére.
Nekünk éppen e veszélyes folyamat miatt kell erősíteni a végvárainkat, vállalni hitünket, mert a történelmünk arra tanít, hogy mindig a hit, a bátorság és a küzdeni tudás biztosította a túlélést, hozott számunkra sikert. Ebben az új világban, ahol agresszív, ateista baloldaliak és radikális iszlamisták egyaránt fenyegetnek bennünket, a meghátrálás előbb-utóbb önfeladáshoz, a keresztény közösségek, majd a nemzet széteséséhez vezet. Ne engedjük!
A szerző író, újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!