Kezdjük egy mínuszos hírrel: Tordai Bence otthagyta a mikroszkóppal sem látható pártját, a Párbeszédet – ezt a választás napján, az urnák lezárása után jelentette be. A hosszúra nyúlt Facebook-üzenetében azonban egy árva mondat nincs arról, hogy a pártból való kilépést követi-e a frakció elhagyása is. Az inkább provokátorként, mint politikusként működő Tordai a Parlament.hu szerint a párt frakciójából nem lépett ki, kedd délelőtt még mindig frakcióvezetői titulus állt a neve mellett.
Ez azért így nagyon érdekes szakítás, hiszen hogy lehet úgy frakcióvezető, ha a pártját már elhagyta?
Azt persze ne zárjuk ki, hogy tényleg kiül a függetlenek közé, és nemsokára csere lesz a frakció élén is. A politikai logika talán ezt diktálná, de ilyen fogalmakat nem biztos, hogy a Párbeszéd kontextusában szerencsés használni. A mandátumát nem listás, hanem egyéni körzetben nyerte, ezért annak visszaadását nem lehet számonkérni rajta.
Egyébként a frakció léte kerülne veszélybe, ha faképnél hagyná az elvtársait. Így ötre, azaz minimális létszámúra olvadna a képviselőcsoport. És ki tudja, ki lenne a következő? Ugyanis Mellár Tamás tavaly télen lengette be, hogy otthagyná a frakciót, és inkább független lenne. Figyelem: ő azzal indokolta az elbizonytalanodását, hogy sok ellenzéki társa csak megélhetési politikus, és nem akarják az összefogást! Mellár végül meggondolta magát, nem hagyta magára a veretes csipetcsapatot. De vajon ki(k)re gondolhatott a költő, azaz Mellár Tamás? Ez azért fontos kérdés, mert Tordai most azért hagyta el a pártját, mert stratégiailag elhibázottnak tartja az uniós listás és a 2026-os választási összefogást Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel. Különös most ez a háborgás egy olyan politikus szájából, aki két éve a balos összefogás jelöltjeként szerzett mandátumot Budapesten.
Adódik a kérdés: Tordainak erre a friss elképzelésre egy önálló Párbeszéd jelöltjeként lett volna lehetősége? Hát persze, hogy nem, ahogy a pártja sem lehetne saját jogán parlamenti párt. Hát nem izgalmas? Az egyik párbeszédes az összefogás hiánya miatt méltatlankodik, a másik most az összefogás miatt ugrik ki a pártból. Vajon hogy lehetne ezeknek a kedvükre tenni?
Szerintem abban egyetérthetünk, hogy Fletóért és a szocikért nem kell rajongani, de azért van abban némi szerepük, hogy a Párbeszédnek lehet képviselőcsoportja. Ez azt is jelenti, hogy kapnak a működésükhöz nem is kevés állami támogatást, titkárságot, szakértőket, miegymást. És felszólalhatnak napirend előtt, reagálhatnak például a miniszterelnök beszédeire. Függetlenként erre nem sok lehetőségük lenne. Ezért is tartják azt róluk még a baloldalon is, hogy a Párbeszéd egy parazitapárt. De döntse el az olvasó, hogy van-e alapja a kritikának.
