Napjainkra a sport szerepe, jelentősége sokat változott. A tömegsport és a professzionális versenysport szinte teljesen szétvált. Amerikából megérkezett a médiavezérelt, kőkemény üzleti alapon álló sport Európába. Ott a jégkorong-, a kosárlabda- és az amerikaifutball-bajnokság már önálló iparággá vált, amely emberek tízezreinek ad munkát és milliókat tart lázban, amelynek televíziós közvetítéseihez igazítják a mindennapjaikat. Reklámok, sztárok, rideg üzlet ez, modern kori gladiátorok részvételével.
Afganisztánban egyszer volt szerencsém átélni az amerikaifutball-bajnokság döntőjét. Csak a lehető legminimálisabb feladatokkal „terhelték” a katonákat parancsnokaik, mert mindenki a falnyi méretű tévéképernyők előtt ült. Talán még lázadás is kitört volna, ha megvonják tőlük kedvenc szórakozásukat. Döbbenetes és kissé félelmetes is volt a tetszhalott bázis. Isteni szerencse, hogy a tálibok nem használták ki a lehetőséget.
Ma már Európában is agresszív verseny folyik minden egyes világverseny megrendezéséért. Mert kiváló lehetőség ez az adott ország bemutatkozására, imázsának javítására, építésére. Nem mellesleg hatalmas üzlet is a turisták tízezreinek beutazása, a televíziós közvetítések és reklámok díjai. Ezért aztán egy-egy pályázó sokszor nemtelen eszközök bevetésétől sem riad vissza.
A nemzetközi sportszövetségek gyakran úgy adják el az adott sportesemény megrendezési jogát, mint egy zsák krumplit. A korrupciós történeteknek és vélelmeknek a sora szinte végtelen. Sok esetben még ezen is túllépnek a győzelem érdekében. Nem riadnak vissza egymás lejáratásától, sőt akár titkosszolgálati műveletektől sem.
A 2017-es hazai NOlimpia kampányról többször is olvashattuk azt, hogy az akkori francia kormány aktívan támogatta meghirdetőit a sikeres párizsi olimpia érdekében. Sajnos eredményesen. Akkor úgy éreztük, hogy egy maroknyi radikális aktivista elvette tőlünk a budapesti olimpia álmát. A mozgalom szervezőinek francia kapcsolatairól, szponzorálásáról több hír is megjelent. A sors fintora, hogy azóta a győztesek örömébe is nagy mennyiségű üröm vegyült.
Párizs az olimpia ideje alatt jobban fog hasonlítani egy ostromlott erődre, mint a sport hatalmas nemzetközi ünnepének helyszínére. A hírek szerint negyvenötezer csendőr és rendőr, valamint közel húszezer katona fogja majd fenntartani a rendet. Mindezt úgy, hogy a biztosítási terveket tartalmazó adathordozót hónapokkal ezelőtt ellopták. Hihetetlen könnyelműség vagy nemtörődömség, vagy más…
Persze azóta igyekeznek bagatellizálni az esetet. Macron elnök az év elején még azt mondta, az olimpia megnyitóünnepsége a szépség, a művészet és a sport ünnepe lesz. Az eredeti, igencsak grandiózus elképzelés szerint a Szajna két partján több mint félmilliós tömeget vártak – volna. Ma már csak feleennyi néző beengedését tervezik, biztonsági okokból. Sőt, az is felmerült, hogy mégis zárt térben, a Stade de France stadionban tartják a megnyitót. Ott, ahol 2015-ben már megkíséreltek egy iszlamista terrortámadást. Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy akkor nem történt nagyobb tragédia…
Mindeközben a kormány utasítására a francia rendvédelmi szervek igyekeznek kitakarítani Párizst, legalább az olimpia idejére. Vidékre telepítik az illegális migránsokat, felszámolják sátortáboraikat. A hajléktalanokat, prostituáltakat szintén eltüntetik, hogy ne rontsák az utcaképet. A franciaellenességgel aligha vádolható Politico arról ír, hogy a rendezvény kezdete előtt már hónapokkal teljesen kimerültek a biztonsági szervek dolgozói. Csak remélni tudjuk, hogy a sportolók, szakvezetők és szurkolók biztonságban lesznek Párizsban. Talán a francia szervezők, biztonsági vezetők között már jó néhányan bánják, hogy – nemtelen eszközökkel is élve – kiütötték Budapestet.
Nem sokkal egyszerűbb a biztonsági szakemberek dolga Németországban sem. A most zajló labdarúgó Európa-bajnokság biztosítására a német rendőrség történetének legnagyobb bevetését hajtja végre. Naponta több mint húszezer rendőr igyekszik fenntartani a rendet. Az egyéb biztonsági, titkosszolgálati erők nagyságáról nem beszélnek. Ám azt kiszivárogtatták, hogy iszlamista terrortámadástól tartanak.
Radikális szurkolók, esetleg oroszok által felheccelt ultrák provokációjával is számolnak. A helyzet komolyságát és talán tragikomikumát mutatja, hogy a német rendőrség a sör helyett inkább a marihuána fogyasztását ajánlja. Mert szerintük a sör agresszívvá tesz, a füvezés pedig lenyugtat.
Egy szó, mint száz, napjainkban a nyugat-európai sportesemények megrendezése igen magas biztonsági kockázattal jár. Mindez szomorú lenyomata az ottani helyzetnek. A lassan kezelhetetlen illegális migráció, az iszlám radikalizmus terjedése, a szélsőséges militáns csoportok megerősödése, a szervezett bűnözés növekvő agresszivitása mind nagyobb kihívás elé állítja a versenyek rendezőit.
Ennek fényében igazán büszkék lehetünk Magyarország belbiztonsági stabilitására. Az elmúlt évek során sok nemzetközi sporteseményt szerveztünk, mindig nagy sikerrel. Elég, ha csak a tavalyi atlétikai világbajnokságra vagy a megelőző években a vizes, kajak-kenus, birkózó-világeseményekre emlékezünk. Mindegyik példás rendezéssel, békében, biztonságban zajlott. Ezt nem mi mondjuk, hanem a nemzetközi sportszövetségek ítélték így.
Az sem véletlen, hogy két esztendő múlva mi rendezhetjük a Bajnokok Ligájának döntőjét is. Nem túl merész kijelentés, ha azt mondjuk, hogy az illegális migráció, az iszlám radikalizmus elleni magyar fellépés a sport területén nemzetközi szintű elismerést hozott Magyarországnak. Még akkor is igaz ez, ha az unió bírósága most büntetett meg minket ugyanezért kemény eurómilliókra.
A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója
