Napjainkra a sport szerepe, jelentősége sokat változott. A tömegsport és a professzionális versenysport szinte teljesen szétvált. Amerikából megérkezett a médiavezérelt, kőkemény üzleti alapon álló sport Európába. Ott a jégkorong-, a kosárlabda- és az amerikaifutball-bajnokság már önálló iparággá vált, amely emberek tízezreinek ad munkát és milliókat tart lázban, amelynek televíziós közvetítéseihez igazítják a mindennapjaikat. Reklámok, sztárok, rideg üzlet ez, modern kori gladiátorok részvételével.
Afganisztánban egyszer volt szerencsém átélni az amerikaifutball-bajnokság döntőjét. Csak a lehető legminimálisabb feladatokkal „terhelték” a katonákat parancsnokaik, mert mindenki a falnyi méretű tévéképernyők előtt ült. Talán még lázadás is kitört volna, ha megvonják tőlük kedvenc szórakozásukat. Döbbenetes és kissé félelmetes is volt a tetszhalott bázis. Isteni szerencse, hogy a tálibok nem használták ki a lehetőséget.
Ma már Európában is agresszív verseny folyik minden egyes világverseny megrendezéséért. Mert kiváló lehetőség ez az adott ország bemutatkozására, imázsának javítására, építésére. Nem mellesleg hatalmas üzlet is a turisták tízezreinek beutazása, a televíziós közvetítések és reklámok díjai. Ezért aztán egy-egy pályázó sokszor nemtelen eszközök bevetésétől sem riad vissza.
A nemzetközi sportszövetségek gyakran úgy adják el az adott sportesemény megrendezési jogát, mint egy zsák krumplit. A korrupciós történeteknek és vélelmeknek a sora szinte végtelen. Sok esetben még ezen is túllépnek a győzelem érdekében. Nem riadnak vissza egymás lejáratásától, sőt akár titkosszolgálati műveletektől sem.
A 2017-es hazai NOlimpia kampányról többször is olvashattuk azt, hogy az akkori francia kormány aktívan támogatta meghirdetőit a sikeres párizsi olimpia érdekében. Sajnos eredményesen. Akkor úgy éreztük, hogy egy maroknyi radikális aktivista elvette tőlünk a budapesti olimpia álmát. A mozgalom szervezőinek francia kapcsolatairól, szponzorálásáról több hír is megjelent. A sors fintora, hogy azóta a győztesek örömébe is nagy mennyiségű üröm vegyült.
Párizs az olimpia ideje alatt jobban fog hasonlítani egy ostromlott erődre, mint a sport hatalmas nemzetközi ünnepének helyszínére. A hírek szerint negyvenötezer csendőr és rendőr, valamint közel húszezer katona fogja majd fenntartani a rendet. Mindezt úgy, hogy a biztosítási terveket tartalmazó adathordozót hónapokkal ezelőtt ellopták. Hihetetlen könnyelműség vagy nemtörődömség, vagy más…
Persze azóta igyekeznek bagatellizálni az esetet. Macron elnök az év elején még azt mondta, az olimpia megnyitóünnepsége a szépség, a művészet és a sport ünnepe lesz. Az eredeti, igencsak grandiózus elképzelés szerint a Szajna két partján több mint félmilliós tömeget vártak – volna. Ma már csak feleennyi néző beengedését tervezik, biztonsági okokból. Sőt, az is felmerült, hogy mégis zárt térben, a Stade de France stadionban tartják a megnyitót. Ott, ahol 2015-ben már megkíséreltek egy iszlamista terrortámadást. Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy akkor nem történt nagyobb tragédia…
