Az egész ítélet olyan, mintha a bírák valamilyen más földrészen, irreális koordináta-rendszerben élnék mindennapjaikat. Holott
egy bírói testülettel szemben jogos elvárás, hogy ismerje annak az államnak a politikai eseményeit, ahol él. Így arról, hogy csak két kerületben volt szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazatok száma, a napi hírekből is tudhattak volna.
Vagy Vitézy beadványából, amit nyilvánvalóan mellékelt, de a közösségi oldalán is közzétette a kerületi bontásról a térképet és a legeklatánsabb statisztikai adatokat.
Az ítélet egyik meghökkentő részletét érdemes szó szerint idézni.
„Azt, hogy a kiesett jelöltet a szavazólapokon az érintett kerületekben, több szavazókörben is vékony tollal húzták át, a csatolt bizonyítékok – szavazólapok fényképei, a 198 darab vékony hegyű golyóstoll vásárlásáról kiállított számla – alátámasztották. Azt azonban, hogy ezzel sérültek volna a Ve. alapelvei, illetve hogy ez a törlési mód alkalmas lett volna a választópolgárok megtévesztésére, az I. rendű kérelmező nem bizonyította, sem közvetlen, sem közvetett bizonyítékokkal nem igazolta.”
Ergo: a szakajtónyi szokatlanul vékony toll vásárlása szerintük nem bizonyít semmit. Mintha egy bankrabló esetében a fúró-, vágószerszámok és revolverek vásárlása és a pénzintézetbe hurcolása a rablás előtt nem volna bizonyító erejű. Szerintük mi volna elfogadható bizonyíték a választási csalásra? Az elkövetők írásos beismerő vallomása, amihez szolgálatkészen a dedikált fényképeiket is mellékelnék?
Nem volt gyanús, hogy a két ominózus kerület szavazóhelyiségeiben nem ezekkel a tűvastagságú tollakkal íratták alá a választókkal a szavazólapok felvételét? Valójában ez az igazi lebukás: ezzel egyértelműen bizonyították, hogy ők sem tartották alkalmasnak az inkább műszaki rajzhoz használható íróeszközöket, mivel még a választók aláírását sem lehetett volna megnyugtatóan bizonyítani velük.
Összegezve: elvették a szabad választás lehetőségét két fővárosi kerület polgáraitól, és ezzel súlyosan megsértették alkotmányos jogaikat. Legközelebb ilyen alapon azokat is megakadályozhatnák alkotmányos jogaik gyakorlásában, akik mozgáskorlátozottak vagy nem hallanak jól. Az Alkotmánybíróság azonban tehet arról, hogy ez a jövőbeni kilátás csupán riasztó rémkép maradjon, ha helyt ad Vitézy alkotmányjogi panaszának a Kúria döntése ellen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!