Magyarország 2024. július 1. és december 31. között tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és Európai Bizottsággal együttműködve kell biztosítania az intézményi átmenet zavartalanságát és a tanácsban végzett munka folytonosságát. Munka pedig lesz bőven.
Körülbelül 1500 tanácsi munkacsoporti ülést bonyolítunk majd le, 37 formális tanácsülést tartunk Brüsszelben és Luxemburgban. 230 elnökségi rendezvényt szervezünk Magyarországon, köztük 16 informális tanácsülést, az EU állam- és kormányfőinek, illetve az Európai Politikai Közösség vezetőinek találkozóját.
Terveink szerint a magyar elnökség alatt a Nyugat-Balkán és az Öböl menti Együttműködési Tanács államaival is magas szintű egyeztetésre kerül sor.
A soros elnökség ellátása kötelezettségünk. Ez óriási kihívás a teljes magyar kormányzat, közigazgatás és diplomácia, a közszféra egésze számára. Az ehhez szükséges képességeket és erőforrásokat szerencsére nem a semmiből kellett megteremteni. Magyarország húsz éve tagja az Európai Uniónak, és tizenhárom évvel ezelőtt már elnökölte az Európai Unió Tanácsát – Magyarország miniszterelnökének és a kormány számos tagjának személyes közreműködésével. Tapasztalatunk tehát van.
Minden készen áll
Minden készen áll. Az Európai Unió melletti Állandó Képviseletünk létszámát megdupláztuk: 265 fő dolgozik az elnökség lebonyolításán Brüsszelben. A hazai rendezvények megvalósítását mintegy száz fő delegációs kísérő segíti, az ő kiválasztásuk és képzésük lezárult. Az elnökségi többletfeladatokra kilencszáz fő tisztviselő kapott felkészítést és képzést. Az elnökségi honlap működik, közösségimédia-felületei élnek.
Az elnökség Rubik-kockát formázó logója és elnökségi jelmondata elérte célját: a brüsszeli buborékban mindenki tudja már, hogy újra naggyá akarjuk tenni Európát.
Elnökségi programunk kialakítása előtt az összes tagállammal, a tagjelölt államokkal, uniós intézményekkel, európai ernyőszervezetekkel egyeztetéseket folytattunk. Több mint 250 megbeszélésre került sor. Ez példa nélküli az elnökségek történetében. Programunk, ami tanácsi formációkra lebontva részletesen tartalmazza célkitűzéseinket, a tagállamok, intézményi és gazdasági szereplők széles konszenzusára épül.
A magyar elnökség valamennyi uniós politika és együttműködés területén aktív és kezdeményező lesz. Elnökségként tisztességes közvetítőként járunk el, együttműködünk valamennyi tagállammal és intézménnyel. Ugyanakkor Magyarország erős felhatalmazáson alapuló markáns Európa-politikát folytat, és világos európai alternatívát képvisel.
Munkánkban természetesen ez az Európa-vízió is tükröződni fog.
Több mint 120 áthúzódó jogalkotási dossziéval számolunk. Ezek közül több kiemelkedő jelentőségű. Áprilisban életbe lépett az új gazdaságirányítási keretrendszer. Az új költségvetési szabályok alkalmazása során a magyar elnökség feladata a tagállami középtávú költségvetési-strukturális tervek elfogadása. Napirendre vesszük az európai védelmi ipari stratégiát. Célunk a schengeni bővítési folyamat lezárása, az ellenőrzések megszüntetése Románia és Bulgária belső szárazföldi határain.
Különös figyelmet szentelünk a gyermekek számára biztonságos online és offline környezet szavatolására a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályozás kialakításával, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni irányelv felülvizsgálatával.
Tárgyalni fogjuk a gyógyszercsomagot az európai gyógyszerhiány felszámolása, a gyógyszerfejlesztés ösztönzése céljából. Elősegítjük az EU roaming térség kiterjesztését a tagjelölt országokra. A magyar elnökség az antiszemitizmus elleni küzdelem témáját is felkarolja az európai zsidó élet támogatásával és megismertetésével, illetve Európa zsidó örökségének védelmével.
Fordítani a kormánykeréken
A gép tehát forog, de az alkotó sem pihenhet. A magyar elnökség nem lesz, mert nem lehet hétköznapi elnökség. Nemcsak a gépházat kell működtetnünk. Elő kell vennünk a térképet, az iránytűt, és fordítanunk kell a kormánykeréken: Európa hajója ugyanis nem jó irányba halad. Ezért a magyar elnökségnek nemcsak technikai feladata, hanem politikai felelőssége is van.
Európában változásra van szükség. Az EU-t a szomszédunkban zajló háború, a sérülékeny biztonsági helyzet, a globális versenytársaktól való leszakadás, az illegális migráció, illetve a demográfiai folyamatok egyaránt súlyos kihívások elé állítják.
Európa ezekre a kihívásokra az elmúlt öt évben gyakran elhibázott válaszokat adott. A „stratégiai bizonytalanság” útját választva valójában folyamatosan és megállíthatatlanul sodródik bele az orosz–ukrán háborúba. Az sem egyértelmű, hogy egy esetleges béketárgyalás során a globális játékosok egyáltalán helyet hagynak-e számára az asztalnál, vagy szerepe továbbra is csak a csekkek kitöltésére korlátozódik. A Nyugat-Balkánra és a Közel-Keletre tekintve pedig azt látjuk, hogy az EU nem mindig semleges közvetítőként lépett fel a feszültségek csökkentése és a stabilitás érdekében.
Az Európai Unió az 1990-es évek közepén még a globális hazai össztermék több mint egynegyedét állította elő, ma pedig kevesebb, mint ötödét. Európa mind a gazdasági növekedésben, mind a termelékenység növekedésében elmarad a nagy versenytársaktól. Az európai gazdasági szereplők energiaköltsége legalább kétszerese annak, amit versenytársaik az Egyesült Államokban fizetnek. A globális adóharmonizáció ürügyén végrehajtott intézkedések tovább növelték Európában az adóterheket anélkül, hogy az Egyesült Államok, India vagy Kína hasonló lépéseket tett volna.
A zöldátmenet eddigi eredménye az, hogy a kibocsátások kevesebb mint tíz százalékáért felelős EU a globális versenytársak közül egyedüliként hozott a saját iparát és mezőgazdaságát ellehetetlenítő intézkedéseket – miközben a zöldtechnológiában számos területen piacvezető Kínával éppen kereskedelmi háborút indít a bizottság. A Covid által generált gazdasági válság kezelésére közös hitelfelvétellel még 2022-ben létrehozott alap forrásainak kevesebb, mint felét helyezték ki eddig, és a kihelyezések hatása a kedvezményezettek gazdasági növekedésére statisztikailag nem kimutatható.
Az illegális határátlépések száma Európában az elmúlt három évben jelentősen emelkedett, 2023-ban a legmagasabb értéket mutatta a 2015-2016-os migrációs csúcs óta. A határokon egyre gyakoribbak az erőszakos cselekmények. A jogellenesen Európában tartózkodó migránsok kevesebb mint ötödét sikerül ténylegesen kitoloncolni.
A nemrégiben elfogadott migrációs paktum sem a külső határok hatékonyabb védelmét, sem a kitoloncolások felgyorsítását nem teszi lehetővé, ugyanakkor politikailag megosztó és a relokációs mechanizmusok bevezetésével az illegális migráció valamennyi káros következményét szétterítené az egész kontinensen. Európa demográfiai válsága is súlyosbodik.
Az EU ma már csak a globális népesség hat százalékát adja, de ez az arány 2070-re négy százalékra csökken. Az európai termékenységi mutató mélyen az önfenntartási szint alatt van. 2050-re csaknem minden harmadik európai 65 évnél idősebb lesz. A demográfiai hanyatlás különösen érzékenyen érinti Kelet-Közép-Európát és a vidéki régiókat.
Az európai polgárok is változást akarnak
Az európai parlamenti választások eredménye azt mutatja, hogy az európai polgárok is változást akarnak. Megerősödtek a változás mellett kampányoló pártok és pártcsaládok. Amelyek azt képviselték, hogy az Európai Unió és az integráció jó irányba halad, és arra kértek felhatalmazást, hogy az elmúlt öt év politikáját folytassák, súlyos veszteségeket szenvedtek.
A választások üzenete egyértelmű: az Európai Parlament története során először kialakítható egy olyan új többség, amelyben a változásért együttműködni kész politikai erők vesznek részt. Ez a többség még alakulóban van, formáját minden bizonnyal több szakaszból álló folyamat eredményeként nyeri majd el.
Elnökségünk szempontjából nem is az új többség intézményi struktúrája és lélekszáma a meghatározó, hanem politikai üzenete: a változás igénye.
A változás szükségessége egyértelmű, a változás iránti igény nyilvánvaló. A magyar uniós elnökség megértette, hogy Európában változásra van szükség, és meghallotta az európai választók változást követelő hangját. Elég világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie. Elnökségünk félévében Magyarország politikai felelőssége tehát, hogy a változás igényét képviselje, és annak lehetőségeit felmutassa. Ezt úgy tehetjük meg, ha vitát kezdeményezünk és alternatívákat fogalmazunk meg ott, ahol ez az igény a legerősebb: a stratégiailag fontos kérdésekben.
Háború vagy béke?
A legfontosabb stratégiai kihívás a háború és béke kérdése. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy Európa békéjét és biztonságát szavatolja. Ma is ezt várják tőle az európai polgárok.
Tehet-e többet, tehet-e mást az EU, mint az elmúlt években tett azért, hogy Európa és szomszédsága békéjét és stabilitását helyreállítsa? Képes-e Európa önálló globális szereplővé válni, stratégiai érdekeit önállóan megfogalmazni és annak megfelelően cselekedni – partnerekkel és szövetségesekkel, ha lehet, és önállóan, ha kell?
Stratégiai kérdés az európai versenyképesség megerősítése, ami gazdasági növekedésünk és jólétünk alapja. Születhet-e új európai versenyképességi megállapodás az európai gazdasági szereplők és az európai polgárok között? Lehetséges-e olyan európai gazdaság- és iparpolitika, ami a növekedésre és az innovációra helyezi a hangsúlyt, tervdokumentumok helyett pedig átlátható szabályokkal és világos ösztönzőkkel dolgozik? Tudunk-e versenyképes európai mezőgazdaságot építeni olyan agrárpolitikával, ami garantálja Európa élelmezésbiztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak?
Stratégiai kérdés Európa külső határainak hatékony védelme és az illegális bevándorlás megállítása. Megoldható-e, hogy csak az léphessen be és maradhasson az EU területén, aki arra jogosult? Építünk-e olyan átfogó stratégiai partnerségeket szomszédainkkal, amelyek a migrációs válság tünetei mellett fejlesztési együttműködés révén a kiváltó okok érdemi kezeléséhez is hozzájárulnak?
Stratégiai kérdés szembenézni a demográfiai kihívásokkal, ami valójában döntés Európa és az európai emberek jövőjéről. Képes-e Európa saját kezébe venni jövőjének alakítását, vagy beletörődik abba, hogy csak alkalmazkodik a változásokhoz?
Ezek a stratégiai kihívások foglalják keretbe a magyar elnökség prioritásait és kezdeményezéseit. Az egyes ügyek és dossziék csak így nyernek valódi értelmet.
Kérdések és alternatívák
Természetesen elnökségünk a dilemmákra nem tud egyedül választ adni, nem tudja a követendő utat maga kijelölni: ilyen ambíciónk nincsen, ez nem reális és nem is helyénvaló várakozás. A magyar elnökség kérdéseket tud megfogalmazni és alternatívákat tud felmutatni. A döntés a tagállamok vezetőinek kezében van.
A magyar elnökség feladatát elvégzi azzal, ha az Európai Unió Tanácsának zökkenőmentes működését biztosítja az intézményi átmenet bizonytalan időszakában.
Politikai felelősségét azonban csak akkor teljesíti, ha emellett képes a változás lehetőségét felmutatni, a változás reményét pedig életben tartani Európában. Ha ez a két törekvésünk sikerrel jár, elnökségünk elérte célját.
A sikeres magyar elnökség pedig egész Európa sikere lesz.
A szerző európai ügyekért felelős miniszter
