Több mint 120 áthúzódó jogalkotási dossziéval számolunk. Ezek közül több kiemelkedő jelentőségű. Áprilisban életbe lépett az új gazdaságirányítási keretrendszer. Az új költségvetési szabályok alkalmazása során a magyar elnökség feladata a tagállami középtávú költségvetési-strukturális tervek elfogadása. Napirendre vesszük az európai védelmi ipari stratégiát. Célunk a schengeni bővítési folyamat lezárása, az ellenőrzések megszüntetése Románia és Bulgária belső szárazföldi határain. 

Tárgyalni fogjuk a gyógyszercsomagot az európai gyógyszerhiány felszámolása, a gyógyszerfejlesztés ösztönzése céljából. Elősegítjük az EU roaming térség kiterjesztését a tagjelölt országokra. A magyar elnökség az antiszemitizmus elleni küzdelem témáját is felkarolja az európai zsidó élet támogatásával és megismertetésével, illetve Európa zsidó örökségének védelmével.

Fordítani a kormánykeréken

A gép tehát forog, de az alkotó sem pihenhet. A magyar elnökség nem lesz, mert nem lehet hétköznapi elnökség. Nemcsak a gépházat kell működtetnünk. Elő kell vennünk a térképet, az iránytűt, és fordítanunk kell a kormánykeréken: Európa hajója ugyanis nem jó irányba halad. Ezért a magyar elnökségnek nemcsak technikai feladata, hanem politikai felelőssége is van.
 

Európa ezekre a kihívásokra az elmúlt öt évben gyakran elhibázott válaszokat adott. A „stratégiai bizonytalanság” útját választva valójában folyamatosan és megállíthatatlanul sodródik bele az orosz–ukrán háborúba. Az sem egyértelmű, hogy egy esetleges béketárgyalás során a globális játékosok egyáltalán helyet hagynak-e számára az asztalnál, vagy szerepe továbbra is csak a csekkek kitöltésére korlátozódik. A Nyugat-Balkánra és a Közel-Keletre tekintve pedig azt látjuk, hogy az EU nem mindig semleges közvetítőként lépett fel a feszültségek csökkentése és a stabilitás érdekében.

 A zöldátmenet eddigi eredménye az, hogy a kibocsátások kevesebb mint tíz százalékáért felelős EU a globális versenytársak közül egyedüliként hozott a saját iparát és mezőgazdaságát ellehetetlenítő intézkedéseket – miközben a zöldtechnológiában számos területen piacvezető Kínával éppen kereskedelmi háborút indít a bizottság. A Covid által generált gazdasági válság kezelésére közös hitelfelvétellel még 2022-ben létrehozott alap forrásainak kevesebb, mint felét helyezték ki eddig, és a kihelyezések hatása a kedvezményezettek gazdasági növekedésére statisztikailag nem kimutatható.

Az illegális határátlépések száma Európában az elmúlt három évben jelentősen emelkedett, 2023-ban a legmagasabb értéket mutatta a 2015-2016-os migrációs csúcs óta. A határokon egyre gyakoribbak az erőszakos cselekmények. A jogellenesen Európában tartózkodó migránsok kevesebb mint ötödét sikerül ténylegesen kitoloncolni. 

Az EU ma már csak a globális népesség hat százalékát adja, de ez az arány 2070-re négy százalékra csökken. Az európai termékenységi mutató mélyen az önfenntartási szint alatt van. 2050-re csaknem minden harmadik európai 65 évnél idősebb lesz. A demográfiai hanyatlás különösen érzékenyen érinti Kelet-Közép-Európát és a vidéki régiókat.

Az európai polgárok is változást akarnak

Az európai parlamenti választások eredménye azt mutatja, hogy az európai polgárok is változást akarnak. Megerősödtek a változás mellett kampányoló pártok és pártcsaládok. Amelyek azt képviselték, hogy az Euró­pai Unió és az integráció jó irányba halad, és arra kértek felhatalmazást, hogy az elmúlt öt év politikáját folytassák, súlyos veszteségeket szenvedtek. 

Elnökségünk szempontjából nem is az új többség intézményi struktúrája és lélekszáma a meghatározó, hanem politikai üzenete: a változás igénye.

A változás szükségessége egyértelmű, a változás iránti igény nyilvánvaló. A magyar uniós elnökség megértette, hogy Európában változásra van szükség, és meghallotta az európai választók változást követelő hangját. Elég világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie. Elnökségünk félévében Magyarország politikai felelőssége tehát, hogy a változás igényét képviselje, és annak lehetőségeit felmutassa. Ezt úgy tehetjük meg, ha vitát kezdeményezünk és alternatívákat fogalmazunk meg ott, ahol ez az igény a legerősebb: a stratégiailag fontos kérdésekben.

Háború vagy béke?

A legfontosabb stratégiai kihívás a háború és béke kérdése. Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy Európa békéjét és biztonságát szavatolja. Ma is ezt várják tőle az európai polgárok. 

Stratégiai kérdés az európai versenyképesség megerősítése, ami gazdasági növekedésünk és jólétünk alapja. Születhet-e új európai versenyképességi megállapodás az európai gazdasági szereplők és az európai polgárok között? Lehetséges-e olyan európai gazdaság- és iparpolitika, ami a növekedésre és az innovációra helyezi a hangsúlyt, tervdokumentumok helyett pedig átlátható szabályokkal és világos ösztönzőkkel dolgozik? Tudunk-e versenyképes európai mezőgazdaságot építeni olyan agrárpolitikával, ami garantálja Európa élelmezésbiztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak?

Stratégiai kérdés szembenézni a demográfiai kihívásokkal, ami valójában döntés Euró­pa és az európai emberek jövőjéről. Képes-e Európa saját kezébe venni jövőjének alakítását, vagy beletörődik abba, hogy csak alkalmazkodik a változásokhoz?

Ezek a stratégiai kihívások foglalják keretbe a magyar elnökség prioritásait és kezdeményezéseit. Az egyes ügyek és dossziék csak így nyernek valódi értelmet.

Kérdések és alternatívák

Természetesen elnökségünk a dilemmákra nem tud egyedül választ adni, nem tudja a követendő utat maga kijelölni: ilyen ambí­ciónk nincsen, ez nem reális és nem is helyénvaló várakozás. A magyar elnökség kérdéseket tud megfogalmazni és alternatívákat tud felmutatni. A döntés a tagállamok vezetőinek kezében van.

A magyar elnökség feladatát elvégzi azzal, ha az Európai Unió Tanácsának zökkenőmentes működését biztosítja az intézményi átmenet bizonytalan időszakában. 

A sikeres magyar elnökség pedig egész Euró­pa sikere lesz.

A szerző európai ügyekért felelős miniszter