Csakhogy túlzottan hurráoptimisták voltak ezek a globálbalos kombinációk, rózsaszín remények. Ha ugyanis nem érte be valaki a hírügynökségi tudósítással és megnézte az esemény idevágó videóját, láthatta-hallhatta, hogy ez a Biden-speech csupán egy előre felvett beszélgetés hangfelvétele volt, el sem próbálták játszani az élő adás varázsát. Semmi közbekérdezés, semmi köszönés, se előtte, se utána. Egyszóval ez sem szolgálhatott bizonyságul, hogy a jelenlegi elnök működőképes, s nincs gátolva semmilyen módon a cselekvésben. Avagy nem presszionálják a fenntartói, szponzorai által helyesnek tartott irányban. Annál is inkább jogos és életszerű lett volna ez az aggódó felvetés, mivel Joe Biden mindig szerette előnyben részesíteni a videón történő kommunikációt, telefonos, felvett, álélő megnyilatkozásra a részéről talán nem is volt eleddig példa.
Vajon mi lehetett ennek a rejtőzködésnek, a közönség elől való bujtatásnak, elzárásnak az oka? – fogalmazódott meg sokakban. Talán nem volt olyan kondícióban, hogy alkalmas legyen a vizuális, materiális megjelenésre? Főként amiatt volt furcsa a hirtelen visszahúzódás az állítólagos Covid-fertőzés ellenére is, mivel alig pár nappal azelőtt még igen vehemensen tiltakozott az ellen, hogy ne lenne megfelelő fizikai és mentális állapotban.
Be is gyulladtak rendesen a demokrata párti bennfentes berkekben, hogy ez a Biden a végén mégsem akar lemondani az elnökjelöltségről, hiába követeli ezt kórusban a CNN-től George Clooney sztárolt színészig mindenki, aki számít a baloldali hőlégballonban Hollywoodtól Manhattanig és Washingtonig.
Bármily meglepő, megértjük Joe bácsi méltatlankodását, amiért pár napja, részleges felszívódása előtt közvetlenül még azon háborgott, hogy olyanok is elárulták és visszalépésre akarják bírni, akiket ő régi barátainak, szövetségeseinek vélt.