Ebből a történetből ma is levonható némi tanulság. Egy nagy horderejű esemény nem attól válik közüggyé, hogy a televízió miként foglalkozik vele, hanem éppen ellenkezőleg. A jó televízió a várható, a kiszámítható érdeklődésnek megfelelően foglalkozik a tartalmas eseményekkel, s akkor végzi jól a dolgát, ha kielégíti az érdeklődő tévénézők igényeit. Ha nem ezt tenné, ha a tiltakozók követelései vagy egyes politikusok diktátumai szerint alakítaná a műsorpolitikáját, akkor szakmailag válna alkalmatlanná.

Azt ugyanis minden pályatársa tudja, hogy egy politikus akkor árt legtöbbet magának, ha szembefordul az újságírókkal. A Tisza Párt elnöke nyilván abból indul ki, hogy bármit megengedhet magának, a szavazói úgysem fordulnak el tőle. Ebben a számításában egyelőre nem kell csalódnia, a közvélemény-kutatási adatok jelenleg kedveznek neki. Jelenleg!

Emlékszünk, a pár évvel ezelőtti botrányok sem ártottak a kispesti önkormányzat baloldali politikusainak. Pedig Lackner Csaba szocialista önkormányzati képviselő − videófelvétel tanúskodik róla – egy kokainnal fűszerezett bulin dicsekedett azzal, hogy az ügyes képviselők különféle korrupt módszerekkel ingatlanokat szerezhetnek, és évente akár százmilliót is zsebre tehetnek. Gajda Péter szocialista polgármester „jobbkeze” felelőtlen fecsegése miatt hamarosan eltűnt a süllyesztőben, viszont Gajdáék a választásokon ismét győztek. Az eset jól mutatta, hogy 

Akkor is megtapsolják, ha a vallásos embereket, a politikus társakat, az újságírókat vagy a köztársaság elnökét sértegeti. Szerintük ilyen ember kéne az ország élére. Szerintünk viszont nagyon nem!

A szerző író, újságíró