idezojelek

Konzultáció az új magyar gazdaságpolitikáért

A most lefektetett pillérek fontos gazdasági és társadalmi lépések, egyúttal új lendületet adhatnak a nemzeti oldalnak.

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel
Cikk kép: undefined

A 2020-as világjárvány és a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború gyökeresen megváltoztatta körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ez az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait, szükség van a nemzeti konzultációra. De mi is ez a nemzeti konzultáció, mi a szerepe? Nézzük! 

A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, hogy a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Úgy fogalmazott: olyan munkát indítanak, amelynek eredményeképpen 

„egyetlen ember sem lesz a haza mai határain belül, aki azt mondhatná, hogy őt nem kérdezték meg, hogy hogyan szeretné elgondolni és alakítani a jövőjét”.

 Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolctagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében.  

A 2005-ös konzultációsorozat több hónapig tartott, és elsősorban hétköznapi emberek véleményére voltak kíváncsiak nyilvános rendezvényeken, kérdőívekben. 

Az akkori országjárás során mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai és Orbán Viktor, melynek során 1,6 millió ember véleményét hallgatták meg személyesen, telefonon vagy levelek útján. A konzultáció alapítványához hatvanmillió forint felajánlás is érkezett magánszemélyektől, a konzultáció kérdőívét kitöltők között pedig még egy személygépkocsit is kisorsoltak. A kiküldött kérdőívet mintegy hatszázezren küldték vissza. 

A válaszadók többsége szerint az elmúlt 15 év során a magyar állam a családtámogatás, a nyugdíjak emelése és a tanulás támogatása révén javította leginkább az életkörülményeinket. Ugyanezen időszak alatt az életszínvonal alakulása és a politikusok teljesítménye okozta a legtöbb csalódást. A nemzeti konzultációk sorozatának 2005. októberi zárórendezvényén Orbán Viktor hangsúlyozta: új gazdaságra, új államra és új politikára van szükség. Az új gazdaság eszköze a radikális adócsökkentés, az új államé a bürokrácia radikális csökkentése, az új politikáé pedig a „radikális politikuscsökkentés”. A Fidesz–KDNP a kampány során gyakran hivatkozott a konzultáció eredményeire, a választási programjának alapját is a konzultációs sorozat adta. 

Ezt követően a nemzeti konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán, a kezdeményezés deklarált célja ezúttal is az ország vezetői és a választópolgárok közötti kapcsolat közvetlenebbé, szorosabbá tétele volt. Számos kiemelt kormányzati intézkedést konzultáció előzött meg az elmúlt 14 évben. Ilyen értelemben a nemzeti konzultációk hozzájárultak ahhoz, hogy egyetértési pontok jöjjenek létre a kormány és a magyar állampolgárok között. 

A nemzeti konzultációknak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választók egyebek mellett olyan sorskérdésekben nyilváníthattak ki véleményüket, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni küzdelem. 

Arra is volt példa, hogy egy kormányzati terv lekerült a napirendről a kérdőívek kiértékelése után. Az Alaptörvény megalkotása előtt ugyanis a kormánypárti oldalon felmerült a gyermekek után járó extra szavazati jog bevezetése a szülők számára. Jól példázza, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt. Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezután azt nyilatkozta, a kérdőívek alapján látható, hogy nincs megfelelő támogatottsága az elképzelésnek, így azt elvetik. 

Jól mutatja a nemzeti konzultációk sikerességét, hogy míg a 2010-es kormányváltás után kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta az ellenzék ezt a kapcsolatteremtési formát, az utóbbi években több ízben is igyekeztek lemásolni. A Jobbik például 2016-ban „Valódi Nemzeti Konzultáció” néven postázott kérdőíveket a választóknak, mint fogalmaztak azért, hogy az oktatás, a korrupció és az egészségügy helyzetéről többoldalú egyeztetéseket folytassanak az országban, valamint felhívják az emberek figyelmét ezekre a problémákra. A párt akciója azonban érdektelenségbe fulladt, hónapokon keresztül be sem számoltak annak eredményéről, miközben a kormányoldal nemzeti konzultáció esetén gyakorlatilag hétről hétre közli, hogy hány kérdőív érkezett vissza. Azóta 

a baloldali pártok több más hasonló kísérlete is kudarcot vallott, legutóbb például Karácsony Gergely konzultációját küldték vissza csupán pár tízezren a több mint 1,6 millió lakosú Budapesten. Mindez azt jelzi, hogy a kormánypártokkal szemben a baloldali pártok nem képesek olyan témákat napirendre tűzni, amelyek az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatják. 

A legújabb nemzeti konzultációt most hétfőn kezdték el postázni, ennek központi témája az új magyar gazdaságpolitika. A kérdőívet kitöltők dönthetnek arról, hogy Magyarország is támogassa-e azt a kereskedelmi háborút, amit az EU indított a keleti országok ellen, támogatják-e a multik rendszabályozását, a fiataloknak szánt munkáshitelt, a lakhatási támogatásokat, a 13. havi nyugdíj állandósítását, a családtámogatási rendszer bővítését, a béremelési programot, illetve hogy Magyarország ellenálljon-e Brüsszel büntetésének, amit azért szabtak ki hazánkra, mert nem volt hajlandó befogadni a bevándorlókat.  

Ezek a mostani kormányzati célkitűzések ahhoz hasonlíthatók, mint amikor a 2008-2009-es gazdasági világválság és a 2010-es kormányváltás után új útra kellett terelni a magyar gazdaságot. 

Most a 2020-as koronavírus-járvány és a 2022-ben kirobbant háború változtatta meg alapjaiban a világot körülöttünk, ehhez a megváltozott környezethez pedig ismét új gazdaságpolitika is kell. Ennek megfelelően a kormányfő az akkori időszakhoz hasonlóan most is új gazdaságpolitikát hirdetett, amelynek a neve a semleges magyar gazdaságpolitika.  

A reakciók pedig ismét ugyanazok. Néztem a reakciókat például arra, amikor Orbán Viktor ennek az új gazdaságpolitikának a keretein belül bejelentette az egymillió forintos átlagbért célként, és rengetegen kinevették. Azonnal eszembe jutott a 2010-es kormányváltás utáni időszak. Akkor Orbán Viktor az egymillió új munkahelyet tűzte ki célul, és szintén rengetegen nevettek rajta, a balos közgazdászok lehetetlennek tartották. Ehhez képest sikerült elérni az egymillió új munkahelyet, és szerintem minden magyar bízik abban, hogy ez a mostani új célkitűzés is megvalósul.  

Ehhez azonban kell a társadalmi támogatás is, ugyanis a 2010 utáni gazdaságpolitika alapjait is egy nemzeti konzultáció fektette le, amelynek keretében például arról is döntöttek a magyar emberek, hogy bevonják a multinacionális vállalatokat a közteherviselésbe. 

Az elmúlt egy évtized gazdaságpolitikája az akkor lefektetett pilléreken áll, és a most induló nemzeti konzultáció ugyanezt a funkciót látja el. A családok támogatása, a munkáshitel, a lakhatási támogatások bővítése mind olyan intézkedések, amelyek egy polgári kormányzás elkerülhetetlen elemei. 

Így a most lefektetett pillérek azontúl, hogy gazdaságpolitikai lépések, új lendületet adhatnak a nemzeti oldalnak: ismét vannak kitűzött célok, amelyekért együtt, közösen tudunk dolgozni és küzdeni. Ha pedig sikeresen elérjük ezeket a céljainkat, egész Magyarország gyarapodik és sikereket ér el.

 

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Tőkés László ismét célkeresztben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.