Lehet, hogy elfogult vagyok, de
ahogy az Európai Parlament balos-zöld, liberális szekcióit nézem, telezsúfolva ifjú hölgyekkel, akik mindenféle „nemes ügyet” ígérő lózungra lelkesen és vidámsággal, mint a világ megmentésében részt vevők szavaznak boldogan, mindig ez a hasznos idióta szerep jut eszembe. Pedig Európa és több ezer éves kultúrájának fokozatos eltörlését szavazzák meg öntudatlanul, amikor az emberi jogok követelményeit lobogtatva milliós iszlámtömegek beengedését támogatják.
De akkor is, amikor az egyenlőségi jogot mindenek fölé emelve az emberiség pici töredékét jelentő nemi kisebbségek kedvéért a társadalom nők és férfiak nemére osztását szétverő javaslatokat emelnek törvényerőre.
Ezt megfigyelve ki lehet mondani, hogy
a nyilvános színrelépésüket a háttérből gondosan megszervező pártvezérek, alapítványmenedzserek nem is tudnának jobb stratégiát kifundálni. Nem kell már a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelszó, ehelyett erre jobb a „Rajongó értelmiségiek és hasznos idióták, kövessetek!”
A szomorú ebben az, hogy máskülönben a legnagyobb szükség van az őszinte és ügyekért idealistaként harcoló emberekre ebben a mindenkire számítgatást és kalkulálást kényszerítő világban. Hogyan lehetne hát megóvni ezeket – magunkat! – a hasznos idióta szerepbe belesodródástól?
A szerző professor emeritus
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!