De egy kicsit ragadjunk le a németeknél. Annál is inkább, mert hamarosan választások lesznek a vén kontinens legnagyobb gazdasági potenciáljával bíró gazdaságában. 

A jelek szerint Németország felismerte, hogy költeni kell, magasabb hiányszámmal is lehet működni, és enyhülhet a konzervatív német fiskális politika. Miután Németország nagy gazdaság, sok pénzük van, ennek jelentős hatása van az egész unióra és Magyarországra is.

A magyar gazdaságnak ez egyértelműen azt jelenti, hogy sokkal több pénz megy a német járműiparba, az versenyképesebb lesz, és ez a magyar gazdaságnak is kedvező fejlemény. Ugyanakkor a német belpolitikai helyzetnek a rövid távú magyar exportkilátásokra is pozitív hatása lehet. A kérdés, hogy Németországban mi fog most történni az új kormány alatt, és milyen fiskális szabályokat fogadnak el. Várhatóan bővülni fog a mozgástér, bár az egyelőre bizonytalan, hogy mennyivel és milyen irányba. Közben továbbra sem áll rendelkezésre olcsó energia Németországban, míg Franciaországban igen, az atomerőművekből. A franciák tizedannyi áron tudnak előállítani energiát, mint amennyiért a piacon lehet szerezni. 

Tapsolni sajnos nem tudunk: a legfrissebb előrejelzések alapján az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben lassabb lesz a korábban vártnál a Bloomberg felmérése szerint, csupán egyszázalékos bővülésre számítanak a szakértők. Bár a gazdaság enyhe fellendülést mutat 2024-hez képest, Németország és Franciaország kilátásai tovább romlottak, miközben Spanyolország várhatóan jobban teljesít. Üröm az örömben, hogy a szóban forgó prognózis ugyan némi javulást mutat a 2024-es 0,8 százalékos növekedéshez képest, de a 2026-ra vonatkozó kilátásokat is visszafogták 1,4 százalékról 1,2 százalékra.

Sajnos Németországban, amely továbbra is küzd a gyártási szektor hosszan tartó válságával, mindössze 0,4 százalékos növekedést várnak 2025-re. Mindez Magyarország számára is rossz előjel, mivel a két állam kereskedelmi kapcsolatai erősek, így átgyűrűzik a német válság hatása. Franciaország esetében szintén lefelé módosították az előrejelzéseket a politikai patthelyzet miatt. Az Európai Központi Bank tavaly decemberi kamatcsökkentésével szintén mérsékelte gazdasági kilátásait, azonban továbbra is arra számít, hogy a háztartások költekezése hajthatja a fellendülést a növekvő jövedelmek és a két százalékos inflációs cél stabilizálódása révén.

Ezzel együtt a kormány továbbra is elkötelezett abban, a tavalyi négy és fél százalékos hiány után három százalékot érjen 2025-ben. Miközben a német politikai váltásból nem következik, hogy a magyar kormánynak enyhébb költségvetési politikát kellene folytatnia, viszont a hiány tartása várhatóan könnyebb lesz a magasabb adóbevételek miatt. Valószínűleg a 2025-ös év lesz az, amikor is nem bukdácsolni fogunk, hanem előrelépünk: a félszázalékos növekedésből a háromszázalékos bővülésre.

A szerző a Világgazdaság vezető elemzője