A világgazdaságba mélyen integrálódott államok különösképpen érzékenyek a gazdasági növekedést gátló tényezőkre. Márpedig Magyarország ezek közé sorolható, hiszen a kivitel mintegy 75-85 százalékát teszi ki az éves gazdasági teljesítménynek. Viszont ha a világgazdaság növekedési perspektívái kinyílnak, akkor a magyar gazdaság előtt is nagyszerű időszak állhat. Miután azonban éppen átalakulás zajlik a világgazdaságban, célszerű a rizikófaktorokat beazonosítani. S azokra választ is adni.
Elsődleges probléma, hogy a német autógyárak, amelyek a magyar gazdaságot évtizedeken át „húzták” – több mint harminc évről beszélhetünk –, a következő évtizedekben jó, ha szinten tudnak maradni, de nyilvánvalóan csökkenteni fogják a fordulatszámukat. Közben a diszkriminatív brüsszeli politika miatt uniós pénzek sem igen érkeznek. Vagyis
a hazai kis- és közepes (kkv) vállalkozói szektor erőteljes fejlesztése, továbbá a távol-keleti és egyesült államokbeli üzleti körökkel történő közvetlen együttműködés elmélyítése lehet számunkra a követendő stratégia.
Mielőtt azt a kérdést tennénk fel, miért is fontos a kkv-szektor megerősítése, kijelenthetjük, hogy a jelenlegi, polgári kormány elsődleges stratégiai célja mindig is a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása volt, és jelenleg is ebbe az irányba tesz egyre erősebb lépéseket. Hogy ez nem mindig jött össze, annak rengeteg oka van: gondoljunk csak a Covid okozta gazdasági sokkra, az energiaválságra, az inflációs boomra – kapásból három csapás, amely értékes forrásokat vitt el a vállalkozói szektor elől. Egyébként a kkv-k pozíciójáról annyit, hogy a hazai munkavállalók 75 százalékát jelenleg is a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. Már csak ezért is kiemelt jelentőségű a kkv-k folyamatos támogatása, hiszen rajtuk keresztül a kormány egy nagyon széles, közvetve, illetve közvetlenül többmilliós társadalmi réteget preferál.
A meghatározó foglalkoztatási adat mellett azonban lehangoló, hogy a hazai kkv-k a bruttó hazai termék (GDP) mindössze negyven százalékát adják, a nemzetgazdasági beruházásokból pedig alig húsz százalékban részesülnek. Az említett adatok jelzik, komoly problémák vannak a kkv-k hatékonyságával, így a kormánynak az innovációs képességük fejlesztésére kell fókuszálnia.
Ha megnézzük a hozzánk közel található osztrák, szlovén, délnémet helyzetet, látható, hogy a mi országméret kategóriánkban azok a tartósan versenyképes országok, azok tudnak az újabb és újabb innovációs-technológiai hullámokra felkapaszkodni, amelyekben erős tőkeellátottságú a hazai szektor. Nem szégyen a királyi út: az osztrák, a szlovén és a délnémet mintát lehet alkalmazni nálunk is. A fent említett csapások miatt 2020-tól a magyar gazdaság problémái is súlyosbodtak, azonban a kkv-szektornak juttatott ágazati bértámogatásokkal és fejlesztési forrásokkal a működőképességüket fenntartotta a kormány.
