Ennek fő eszköze volt Ukrajna NATO-taggá tételének harsány hirdetése, tudva Putyin többszöri reakciója alapján, hogy Oroszország ezt nem fogja hagyni, és egy katonai kaland a rozsdás fegyvereivel gyorsan Putyin végét hozhatja el számításuk szerint. Ez történt 2022 februárjában, és bár a birodalmi Amerika erői által vezetett USA és hasonló kalkulációkat dédelgető nyugat-európai szövetségesei fegyverrel és ezeket kezelő személyzettel közvetlenül is segítette az oroszok ellen az ukránokat, de Oroszország nem omlott össze, és lassanként romhalmazzá változtatja az ukrán föld nagy részét.

Az ezt okozó birodalmi Amerikát győzte le a nemzetállami Amerika erőinek élén Trump, és egyrészt ismét a korábbi izolacionista külpolitika révén befelé fordult, másrészt a gazdaságilag és katonailag felnövő Kína világhatalmi vetélkedését a középpontba állítva Kelet-Ázsiába helyezte át Európából az USA fő szövetségépítését. A Trump-kormánynak semmi köze a birodalmi Amerika eszközeként használt és lerombolt Ukrajnához és az ottani bábkormányhoz, ám a Kínával szembeni világhatalmi vetélkedésben annál inkább békére vágyik Oroszországgal. 

Az ismert előzmény az ovális iroda botrányos jelenete volt Trump és Zelenszkij között. Trump és Vance sokáig udvaria­sak maradtak, ám Zelenszkij egyszerűen nem volt képes viselkedni, hozta a megszokott követelőző, kötekedő formáját, mire Trumpék felháborodtak, esélyt kapva arra, hogy gyorsan dűlőre vigyék a birodalmi Amerika ukránföldi maradékával a leszámolást. A nyugat-európai vazallusállami vezetők azóta is hozzák a formájukat, mímelik a felháborodást és az elképedést, miközben már Trump győzelme óta pontosan tudták, hogy csak idő kérdése ennek meglépése.

A szerző professor emeritus