A Financial Times értesülései alapján az üzletember az utóbbi hónapokban többször is megpróbálta elérni a nemrég hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump csapatát, akiket arról akar meggyőzni, hogy az Északi Áramlat 2 újraindítása kiváló közös projekt lenne Oroszország és az Egyesült Államok között, amellyel le lehetne fektetni az ukrajnai béketárgyalások alapkövét. Washingtoni tisztviselők szerint a Trump-kormányzat néhány prominens személyisége tisztában van az amerikai befektetők bevonására irányuló kezdeményezéssel, és azt a Moszkvával való kapcsolatok helyreállítására irányuló törekvés részének tekintik.
S miközben több érdeklődő is jelentkezett, egy amerikai vezetésű befektetői konzorcium csöndben már kidolgozta a Gazprommal kötendő, szankciók utáni megállapodás körvonalait.Magas rangú uniós tisztviselők az elmúlt hetekben szereztek tudomást az erről szóló tárgyalásairól, és több európai ország vezetője is aggódik amiatt, hogy az orosz–amerikai megegyezés alááshatja a NATO védelmi szövetségét. Ennek ellenére azonban az EU-s tagállamok is visszatérnének az olcsó orosz gázhoz. Ennek a megállapodásnak a nyélbe ütése azonban óriási előrelépést jelentene az orosz, amerikai és európai diplomáciai útvonalak helyreállításában, és megkönnyítené az ukrajnai háború lezárásához szükséges béketárgyalásokat is.
De Moszkva és Washington tárgyalásokat kezdett az orosz ritkaföldfémek kitermeléséről és más oroszországi projektekről is, erről már maga Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap vezetője, egyben a nemzetközi együttműködésért felelős elnöki megbízott beszélt. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart. Dmitrijev szerint több amerikai cég is érdeklődik az oroszországi projektek iránt, emellett a közel-keleti tárgyalásokon is részt vevő Dmitrijev az együttműködés természetes területének nevezte a ritkaföldfémeket. A ritkaföldfémekről is szó esik az orosz–amerikai tárgyalások következő fordulójában, amelyet április közepére terveznek Szaúd-Arábiában. Fontos itt megemlíteni, hogy Kijev és Washington régóta egyeztetnek egy ritkaföldfém-kitermelési megállapodásról, azonban eddig nem tudtak dűlőre jutni.
Mindeközben Európa továbbra is hibás stratégiát képvisel, ugyanis a nagy európai országok és a brüsszeli vezetés még mindig háborúpárti álláspontot képvisel, és teljesen elzárkózik attól, hogy tárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal. Ez alól kivétel Magyarország, hiszen a magyar kormány a háború alatt is fenntartotta a pragmatikus kapcsolatokat az oroszokkal, a múlt héten pedig Szijjártó Péter Moszkvába utazott a Mol vezetőjével közösen, ahol a gazdasági és egyéb kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az elkövetkezendő időszak nyertesei azok az európai országok lesznek, amelyek időben reagálnak az átalakult geopolitikai helyzetre, és elkezdenek az orosz gazdasági lehetőségekről tárgyalni.
Jól mutatja Nyugat-Európa képmutatását, hogy miközben szavak szintjén elutasítják a gazdasági együttműködést Oroszországgal, addig az EU 2024-ben 18 százalékkal több földgázt importált Oroszországból mind vezetékes, mind cseppfolyósított formában, mint az előző évben. Különösen Olaszország, Csehország és Franciaország növelte gázvásárlásait Oroszországtól, és az import várhatóan 2025-ben is tovább fog nőni. Magyarország ezzel szemben nyílt álláspontot képvisel, amit várhatóan több európai ország is követ majd, így például a szlovákok, de az olaszok esetében is hasonló lépések várhatók.
Az orosz gazdaság jelentősége kapcsán érdemes elmondani, hogy a 2022-es háború kitörése előtt, 2021-ben Magyarország importjából Oroszországból 1,2 ezermilliárd forintos részt tett ki, ami a teljes importunk három százalékának felel meg, így Oroszország a kilencedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk volt. Ami a kivitelt illeti, az Oroszországba 580 milliárd forintnyi volt, ami a teljes kivitelünk másfél százalékát tette ki. Oroszország Magyarországra irányuló exportjában kimagasló részarányt, több mint 87 százalékot képviselt az energiahordozók árucsoportja. A nyersanyagokon kívül hazánk gépeket, szállítóeszközöket és feldolgozott termékeket importált Oroszországból vegyi áru formájában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!