Az amerikai–orosz tárgyalások nemcsak a békéről és a tűzszünetről szólnak, azok bizony egyben üzleti tárgyalások is, amelyek az energiahordozóktól kezdve a ritkaföldfémekig sok mindent tartalmaznak. Európa mindeközben még mindig nem tárgyal az oroszokkal, ami alól Magyarország kivétel, Szijjártó Péter múlt héten már a gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Moszkvában. Teljesen világos, hogy azok lesznek az elkövetkezendő időszak nyertesei Európában, akik gyorsan lépnek és feltárják a háború és a szankciók utáni időszak gazdasági lehetőségeit. Magyarország ezen országok között van. Nézzük a részleteket!
Donald Trump megválasztásával az amerikai külpolitika 180 fokos fordulatot vett, és a korábbi ellenséges viszony helyett a tárgyalások irányába mozdult el az amerikai–orosz kapcsolat, az elmúlt hetekben a legmagasabb szinteken is tárgyalt a két fél, Donald Trump és Vlagyimir Putyin is egyeztetett telefonon.
De most szerdán is Washingtonban tett látogatást Vlagyimir Putyin orosz elnök amerikai kapcsolattartással megbízott küldötte, Kirill Dmitrijev, aki Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal találkozott. Az ukrajnai háború kirobbanása óta nem járt ilyen magas rangú orosz politikus az Egyesült Államokban hivatalos úton, és mivel az orosz tárgyaló szankciók hatálya alatt áll az Egyesült Államokban, a Fehér Ház utasította a külügyminisztériumot, hogy adjanak ki számára külön engedélyt az országba való belépéshez. Szintén beszédes, hogy Donald Trump vámintézkedései nem érintették Oroszországot, ami ugyancsak annak a jele, hogy a háttérben intenzíven zajlanak a tárgyalások.
Ezek a tárgyalások az ukrajnai helyzet normalizálása, a béke és a fegyverszünet mellett üzleti kérdésekről is szólnak, azok a jövőbeli gazdasági együttműködéseket is tartalmazzák Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok között. A sajtóban kiszivárgott például az Északi Áramlat újraindításának terve. Mint írták, Matthias Warnig, egy volt kelet-németországi Stasi-tiszt és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja az Északi Áramlat 2 gázvezeték újraindítását tervezi, ebben pedig amerikai befektetők támogatására számít – ami elképzelhetetlen lett volna néhány évvel ezelőtt. Warnig 2023-ig az Északi Áramlat 2-t üzemeltető Nord Stream AG vezérigazgatója volt, most pedig úgy tűnik, hogy újra akarja indítani a kulcsfontosságú gázvezetéket.
A Financial Times értesülései alapján az üzletember az utóbbi hónapokban többször is megpróbálta elérni a nemrég hivatalba lépett amerikai elnök, Donald Trump csapatát, akiket arról akar meggyőzni, hogy az Északi Áramlat 2 újraindítása kiváló közös projekt lenne Oroszország és az Egyesült Államok között, amellyel le lehetne fektetni az ukrajnai béketárgyalások alapkövét. Washingtoni tisztviselők szerint a Trump-kormányzat néhány prominens személyisége tisztában van az amerikai befektetők bevonására irányuló kezdeményezéssel, és azt a Moszkvával való kapcsolatok helyreállítására irányuló törekvés részének tekintik.
S miközben több érdeklődő is jelentkezett, egy amerikai vezetésű befektetői konzorcium csöndben már kidolgozta a Gazprommal kötendő, szankciók utáni megállapodás körvonalait.Magas rangú uniós tisztviselők az elmúlt hetekben szereztek tudomást az erről szóló tárgyalásairól, és több európai ország vezetője is aggódik amiatt, hogy az orosz–amerikai megegyezés alááshatja a NATO védelmi szövetségét. Ennek ellenére azonban az EU-s tagállamok is visszatérnének az olcsó orosz gázhoz. Ennek a megállapodásnak a nyélbe ütése azonban óriási előrelépést jelentene az orosz, amerikai és európai diplomáciai útvonalak helyreállításában, és megkönnyítené az ukrajnai háború lezárásához szükséges béketárgyalásokat is.
De Moszkva és Washington tárgyalásokat kezdett az orosz ritkaföldfémek kitermeléséről és más oroszországi projektekről is, erről már maga Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap vezetője, egyben a nemzetközi együttműködésért felelős elnöki megbízott beszélt. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart. Dmitrijev szerint több amerikai cég is érdeklődik az oroszországi projektek iránt, emellett a közel-keleti tárgyalásokon is részt vevő Dmitrijev az együttműködés természetes területének nevezte a ritkaföldfémeket. A ritkaföldfémekről is szó esik az orosz–amerikai tárgyalások következő fordulójában, amelyet április közepére terveznek Szaúd-Arábiában. Fontos itt megemlíteni, hogy Kijev és Washington régóta egyeztetnek egy ritkaföldfém-kitermelési megállapodásról, azonban eddig nem tudtak dűlőre jutni.
Mindeközben Európa továbbra is hibás stratégiát képvisel, ugyanis a nagy európai országok és a brüsszeli vezetés még mindig háborúpárti álláspontot képvisel, és teljesen elzárkózik attól, hogy tárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal. Ez alól kivétel Magyarország, hiszen a magyar kormány a háború alatt is fenntartotta a pragmatikus kapcsolatokat az oroszokkal, a múlt héten pedig Szijjártó Péter Moszkvába utazott a Mol vezetőjével közösen, ahol a gazdasági és egyéb kapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az elkövetkezendő időszak nyertesei azok az európai országok lesznek, amelyek időben reagálnak az átalakult geopolitikai helyzetre, és elkezdenek az orosz gazdasági lehetőségekről tárgyalni.
Jól mutatja Nyugat-Európa képmutatását, hogy miközben szavak szintjén elutasítják a gazdasági együttműködést Oroszországgal, addig az EU 2024-ben 18 százalékkal több földgázt importált Oroszországból mind vezetékes, mind cseppfolyósított formában, mint az előző évben. Különösen Olaszország, Csehország és Franciaország növelte gázvásárlásait Oroszországtól, és az import várhatóan 2025-ben is tovább fog nőni. Magyarország ezzel szemben nyílt álláspontot képvisel, amit várhatóan több európai ország is követ majd, így például a szlovákok, de az olaszok esetében is hasonló lépések várhatók.
Az orosz gazdaság jelentősége kapcsán érdemes elmondani, hogy a 2022-es háború kitörése előtt, 2021-ben Magyarország importjából Oroszországból 1,2 ezermilliárd forintos részt tett ki, ami a teljes importunk három százalékának felel meg, így Oroszország a kilencedik legnagyobb külkereskedelmi partnerünk volt. Ami a kivitelt illeti, az Oroszországba 580 milliárd forintnyi volt, ami a teljes kivitelünk másfél százalékát tette ki. Oroszország Magyarországra irányuló exportjában kimagasló részarányt, több mint 87 százalékot képviselt az energiahordozók árucsoportja. A nyersanyagokon kívül hazánk gépeket, szállítóeszközöket és feldolgozott termékeket importált Oroszországból vegyi áru formájában.
Magyarország oroszországi exportjának mintegy 48 százalékát pedig a feldolgozott termékek, azon belül is elsősorban a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) tették ki. A második legjelentősebb export termékcsoportunk majdnem 40 százalékos részesedéssel a gépek és szállítóeszközök. Bár a 2014-ben bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette Magyarország kivitelét ebben az ágazatban, az élelmiszerek és az élőállat-termékcsoport exportja növekedett, így több mint kilencszázalékos volt a részaránya. Az ágazatokat tekintve tehát elsősorban a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a gyógyszer- és egészségipar, a járműgyártás, az ICT-szektor, a bank- és pénzügyi szféra dominál a két ország kapcsolatában.
Kiemelt orosz–magyar projekt a Paks 2 beruházás, a nagy magyar cégek közül pedig hagyományosan számottevő az orosz piaci jelenléte a Molnak, az OTP-nek és a Richter Gedeonnak. De szintén fontos piac a magyar építőipari, orvosi protéziseket gyártó vagy takarmánykiegészítőket gyártó cégek számára is.
Mindannyian érezzük tehát, hogy Donald Trump hivatalba lépésével alaposan átalakult a világ, a jövő nyertesei pedig azok lesznek, akik ehhez a lehető leggyorsabban alkalmazkodnak. Magyarország időben kapcsolt, sőt előre figyelmeztette Európát ezekre a várható változásokra, így hazánk mindenképpen a nyertesek között lehet.
