idezojelek

Az atomháborútól nem fél Európa, csak az atomerőművektől

Európa háborús lázban égő vezetői szembemennek saját népeik elemi érdekeivel.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétségtelen, a jelent sikerült oly mértékben lerontaniuk, hogy ennél már csak jobb jöhet, de arra egyikük sem tud válaszolni: 

vajon miért kell kockáztatni az atomháborút? Miért kell Emmanuel Macron francia elnöknek az európai atomernyő kiterjesztéséről prédikálnia, s kijelenteni, hogy Franciaország nukleáris doktrínájában mindig jelen volt az „európai dimenzió”? Marine Le Pen, Macron patrióta belpolitikai ellenfele nemrég kijelentette, hogy az atomernyőnek francia nukleáris elrettentésnek kell maradnia, és rámutatott: az EU a jelenlegi válságot a tagállamok feletti nagyobb hatalomszerzésre használja.

 Le Pennek igaza van. Nem véletlen, hogy Macron és körei tartanak tőle, és megpróbálják őt elütni a következő francia elnökválasztáson való indulás lehetőségétől.

Az oroszfóbiában szenvedő balliberális lengyel elnöknek, Donald Tusknak persze tetszik Macron ötlete, és örömmel fogadna atomfegyvereket Lengyelország területén. Az cseppet sem zavarja, hogy ezzel az orosz atomarzenál egyik lehetséges célterületévé tenné a hazáját. Nem zavarja, mert honfitársai erről úgysem nyilváníthatnak véleményt – baloldali kormányzás idején Európában ez már nem szokás.

Macronnak az atomerő kiterjesztésével kapcsolatos nagyzási mániája azért is érthetetlen, mert négy évvel ezelőtt, egy gyenge pillanatában beismerte, hogy a franciák 1966 és 1996 között gonosz dolgokat műveltek Francia Polinéziában, azt megelő­zően pedig a Szahara algériai területein. Az történt, hogy Algériában, illetve a csendes-óceáni Mururoa és Fangataufa korallzátonyokon végrehajtott, kétszáznál több francia atomkísérlet miatt a térségek lakói közül sokan kaptak rákbetegséget okozó sugárterhelést.

 Négy éve az elnök bevallotta, hogy a kísérleteket azért nem Creuse-ben vagy Bretagne-ban hajtották végre, mert ezek a helyek Franciaországon belül voltak. Vagyis a franciák akkoriban nagyon is tartottak a sugárveszélytől. Vajon miért gondolja Macron, hogy ma, az ezerszer hatékonyabb bombák árnyékában már nem kell félni az atomháborútól? (Igaz, brüsszeli jó tanács a csukott ablak, a három napra elegendő ivóvíz és a hideg élelem.)

Jól emlékszünk arra, amikor Japánban 2011 tavaszán bekövetkezett a fukusimai atomerőmű katasztrófája. Az európai zöldek nyomban félreverték a harangokat, s olyan hadjárat indult az atomerőművek ellen, hogy Angela Merkel kancellár félelmében az összes német atomerőművet bezáratta. Tőlünk nyugatra sokan félnek az atomerőművektől. Hogy is van ez? A bezöldült Nyugat-Európa fél az atomenergia békés felhasználásától, de a háborús célú felhasználástól nem fél? Ne bolonduljunk meg egészen!

A szerző író, újságíró

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.