Charlie Kirk meggyilkolása azonban ebben is egyfajta katarzist hozott. Még a maradék kesztyűk is lekerültek a kezekről. Egyrészt eleve azzal, hogy meggyilkolták. De az az elképesztő, sátáni gonoszság, amit utána láthattunk, ahogy a balosok örömködtek a halálán (és sorolták, hogy kik lesznek, legyenek a következők), még az olyan sokat látott, blazírt, a spiritualitásra kevésbé fogékony szkeptikusokat is fejbe vágta, mint Ambrózy Áron barátom. Meg persze fel is háborította – ahogy mindannyiukat – az a sok-sok hazugság, amivel mentegetni, relativizálni próbálták a gyilkosságot. 

 Klasszikus példa volt, ráadásul még a woke-korszak tombolásának az elején, amikor Jordan Petersont kirúgták a torontói egyetemről, amiért a genderőrületben szenvedő diákokat nem volt hajlandó az általuk önkényesen választott névmásokkal illetni. Vagyis ha valaki egyszer férfinak született, akkor bármilyen fantázialénynek is képzelte magát (és követelte a külvilágtól is az ő fantáziavilágához való alkalmazkodást), Peterson akkor is férfiként beszélt róla. Na, ezért tört majdnem ketté a karrierje.

Végül épp ez az incidens indította el a világhír felé, de nem mindenki volt ilyen szerencsés, akit célkeresztbe állított a baloldal eltörléskultúrája, a „cancel culture”. Gina Caranót kirúgták a Star Warsból, J. K. Rowling könyveit levették a polcokról, a You­Tube letiltotta Russell Brandet, a Twitter Donald Trumpot stb. És számtalan hétköznapi embert hurcoltak meg, rúgtak ki a munkahelyéről, aláztak meg a nyilvánosság előtt, amiért valami olyat mondott, ami szembement a liberális kánonnal és annak teljhatalmú urai­val. De számos vállalat, cég is „büntetésbe” került. Az Under Armour részvé­nyeit például összehangoltan és módszeresen legyalulták, amikor Kevin Plank cégalapító (még 2017-ben) azt merte nyilatkozni, hogy Trump egy kiváló „szerzemény” az amerikai gazdaság számára.

De nem is sorolom, mert sosem lenne vége: a baloldal a közbeszéd és a közgondolkodás fölött szerzett hegemóniáját arra használta fel, hogy mindenkit elhallgattasson, ellehetetlenítsen a jobboldalon. És amikor sikerült kirúgatni valakit (például Tucker Carlsont a Fox Newstól), akkor nemcsak örömködtek, de az igazság és a demokrácia diadalaként énekelték meg.

Alapvetően nem helyeslem senkinek a kirúgását azért, mert valahol valamit nyilvánosan mondott. De valakinek a halálán örömködni nem véleménynyilvánítás. Az nettó gazemberség! Ráadásul ezek az elmebetegek kiborultak azon (és ezt is feltöltötték utána az internetre), hogy kirúgták őket azért, amit mondtak. Miközben ők annak örültek, hogy valakit megöltek azért, amit mondott. Kirúgni felháborító valakit emiatt, de megölni nem – mondják. Ezek tényleg elmebetegek.

Másrészt pedig 

 (Kimmel műsorát azóta visszahelyezték ugyan, de a renoméját rendesen megtépázta az ügy. Nyilván a beteg lelkű, fröcsögő, szektás rajongók hősként ünneplik őt is, de a szélesebb tömegek elfordulnak tőle.) Persze rögtön a demokrácia végét, fasizmust kiáltottak a libsik, és Trumpra kenték az egészet. Ugyanazok a libsik, akik Tucker Carlson kirúgását az igazság győzelmének aposztrofálták. Aljasak, hazugok, álszentek… és egész egyszerűen tökéletesen buták.

Na de ebből most tanulni fognak? Úgyhogy legyünk megbocsátók, ne vágjunk vissza, tegyünk újabb gesztusokat? Mert belátják, hogy nem jó ezt a játékot játszani, mindenkit üldözni, kirúgatni, aki nem tetszik nekik? Maximumon pörgetni a cancel culture-t? Ami bármikor visszaüthet rájuk. Abbahagyják ezt az agresszív viselkedést, és képesek lesznek a normális párbeszédre és együttélésre? Nagyon jó lenne, és valóban ez lenne a cél – de ne legyünk naivak. (Egyelőre még) nem fog ez történni. 

 Mert csak így lehet őket arra idomítani (azért nem a „rádöbbenteni” szót használom, mert az túl sok racionalitást, józanságot, tisztességet feltételezne), hogy hagyják abba ezt az agresszív, destruktív, bolsevik viselkedést, a nekik nem tetsző hangok erőszakos elhallgattatását.

És ezt követően valóban nekünk sem szabad ilyen eszközöket alkalmazni. 

És azzal, hogy egy atomháború megnyerhetetlen, az mindkettőjük teljes pusztulását hozná. Ha az egyik megnyomja a gombot, akkor megnyomja a másik is. És maximum egy-két perc különbséggel válnak egymástól megkülönböztethetetlen radioaktív hamuvá a városaik.

Mi nem akarjuk a baloldal pusztulását. A balosok ellehetetlenítését, eltörlését. De meg kell mutatnunk, hogy megvan hozzá a képességünk. Mert ezzel tudjuk elérni, hogy ők se akarják a mi eltörlésünket. A kölcsönös elpusztítás garanciája épp azt biztosítja, hogy mindannyian életben maradhassunk.