Mark Twain szerint a történelem nem ismétli ugyan önmagát, de rímel. Vagyis vannak hasonlóságok, párhuzamok, amelyekből tanulni lehet. Ezért érdemes megjegyezni, hogy a több ezer éve folyamatosan fennálló
Kína – amelynek ősi, ma is használt önelnevezése Csung kuo, ami azt jelenti: Középső ország, birodalom – az elmúlt ezer évben többször is a világ tengeri hatalmai közé tartozott.
Például a Szung-dinasztia (960–1279) idején a távol-keleti ország hajóépítése és navigációs tudománya a világ élvonalába tartozott. A kínai hajósok már ekkor használták az iránytűt, fejlett kormányrendszert és többfedélzetes hajókat, amelyek révén a Dél-kínai-tenger és az Indiai-óceán partvidékén virágzó kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. A szárazföldi selyemút mellett a tengeri kereskedelem is virágzott a mongolok által létrehozott Jüan-dinasztia alatt, majd a Ming-dinasztia (1368–1644) idején, különösen Jung-lö császár alatt felépítették a világ legnagyobb hadiflottáját, melynek élén Cseng Hö admirális állt.
Hatszázhúsz éve,
1405 nyarán indult el első felfedezőútjára a Cseng Hö szervezte és vezette, Kincses Flotta néven elhíresült armada, amely több mint háromszáz hajóból állt, több tízezer (!) emberrel – tengerészek, katonák, kereskedők – a fedélzetükön. Ez az akkori világ legnagyobb flottája volt, és a kínai hajók messze meghaladták az európai kortárs hajók méretét és technológiai színvonalát.
A legendás admirális hét nagy expedíciót vezetett a Dél-kínai tengertől Indiáig, Perzsiáig, Arábiáig, Afrika keleti és déli partjaiig, amelyek kereskedelmi és diplomáciai, politikai szempontból is roppant sikeresek voltak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!