Ez a magyar péteri viselkedés is azt bizonyítja, hogy ez az alak szemrebbenés nélkül képes a valósággal köszönőviszonyban sem lévő dolgokat vállalni. Magyar a szóban forgó újévi beszédében, majd az ATV-s interjúban is önként hozta fel a háborút és a migrációs paktum témáját, tehát ezek ki nem kényszerített hibák voltak. A kormányoldal le is ütötte a labdákat, újra a hitelességet és s szavahihetőséget kérte számon Magyaron.

Kétségtelen: az is baj, ha Magyar nem tud a tiszások brüsszeli és strasbourgi szavazási szokásairól. Ő persze nem volt jelen az adott voksolásokon, hiszen július óta nem volt bent a munkahelyén az Európai Parlamentben. De még nagyobb slamasztikában van, ha tud a sajátjai háborút és migrációt támogató voksairól, és tudatosan mond valótlanságot. És itt a lényeg, ugyanis a rajongótáborán kívüli, a Tiszához gyengébben kötődő vagy még hezitáló szavazóknak a hazugságon érés ténye nagyon rossz üzenet. Hiszen a háború és migráció kérdésében egy önellentmondásba keveredő pártelnökre hogyan lehetne rábízni az ország sorsát?

Inkább arra hajlok, Magyar Péter nagyon is tudja, hogy miképp szavaztak a tiszás frakciótársai. Őket ugyanis állítólag a saját korábbi bevallása szerint személyesen Magyar választotta ki a többi jelentkező közül a feladatra. A pártelnök összevissza állításai után persze már ebben sem lehetünk biztosak, hiszen korábban azt is mondta egy felvett magánbeszélgetésen, hogy uniós tiszás politikustársai agyhalottak és Soros-ügynökök. Ebből inkább arra következtethetünk, hogy nem volt az uniós választás előtt semmilyen rosta, ezeket a jelenlegi képviselőket egy csomagban, készen kapta. Felmerülhet a kérdés: az országgyűlési jelöltjeit vajon kik küldték?!

A „feladó” mögött magát a globalista érdekeket szolgáló Európai Néppártot, a Soros-hálózatot, de az Európai Bizottságot is sejthetjük. A gyakorlatban ők persze ugyanazok. Ijesztő, hogy ezek a figurák az Európai Parlamentben igazi mamelukokként, szavazógépekként minden kételkedés nélkül támogatják a háború eszkalációját és az ugyancsak életveszélyes migrációs paktum végrehajtását. A magyar parlamentben sem tennének mást a hazai változataik.

Tarr Zoltán – aki a Tisza élő lelkiismereteként szokott megnyilatkozni – nyilvánvalóvá tette, hogy nekik nincs önálló politikai agendájuk, minden közpolitikai kérdésben az Európai Néppártot követik. Ez a jóember azt is bevallotta egy tiszás kongresszust imitáló rendezvényen, hogy a programjukat sem ők írják. Azóta tudjuk, hogy a brüsszeli sorvezetőt maximálisan követve mit is rejt ez a drasztikus megszorító program. 

Ne legyen kétségünk, ezt a neoliberális sokkterápiát minden lelkiismeret-furdalás nélkül most is végrehajtanák. Megtették ugyanezt 1995–96-ban, illetve 2006 és 2010 között is, abban az időben is az volt a helyzet, hogy szerintük meg kellett felelni a nemzetközi pénzpiacoknak, a pénzügyi szervezetek, az IMF-nek és az Európai Unió kívánalmainak. Most sem lenne ez másképp, hiszen Brüsszel nyolcszázmilliárd dollárt akar behajtani a tagállamoktól a korrupt kijevi kormányzat megsegítésére.

Tarr Zoltán a napokban azt is elismerte, hogy mindez egy létező elképzelés, sőt szerinte az „remek lehetőség”. Arra bizonyosan az, hogy a megszorítókommandójuk újra aktivizálja magát. Mindebből világosan kiderül, hogy a nyár végén nem véletlenül mondta Tarr azt is, hogy amennyiben a programjukról beszélnének, megbuknának. A gyurcsányi pont az i-n kétségkívül a „választást kell nyerni, aztán mindent lehet”-féle, Tarr Zoltán örökzölddé vált kijelentése volt.

Ebben az ámokfutásban pedig tökéletes szövetségesei a balos közvélemény-kutatók és a liberális média. Egy ilyen kampányt csak az tud levezényelni, akinek semmiféle skrupulusa nincsen, csak a gyűlölet és a hatalom megragadása élteti. Az országra ennyire veszélyes politikai szélhámossal még nem volt dolga a jobboldalnak. 

A rendszerváltás előtt közkeletű volt az a megfogalmazás, hogy a kommunistákból nekünk tényleg a legrosszabb jutott. Most végignézve Magyaron és csapatán azt látjuk, hogy nekünk a Brüsszelből kitartott globalistákból is a legrosszabb jutott.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője