Multikulti brüsszeli népfront a magyar világgal szemben

A két nyíltan multilobbista tiszás miniszterjelölt megmutatja Magyar Péterék valódi szándékait.

brüsszel multicég magyarország tisza globalista hálózat magyar péter orbán viktor 2026. 02. 09. 5:25

A globális tőkealapok szégyentelenül benyomulnak tehát a magyar politikába. Ilyenkor nem hagy nyugodni a kisördög: a Magyar-sztorit valójában nem ők írták-e, a brüsszeli projektpárt egyben nem egy multi projektpárt-e?

Itt állnak a kapunk előtt, hogy egy gazdasági és politikai ellenforradalmat vigyenek végbe. Bülbül szavaik itt cikáznak ismét a fülünkben, hogy térjünk vissza a 2010 előtti időszakba, amikor majd meggebedtünk, de a „térség éltanulói” voltunk, egy igazi „mintademokrácia”.

Két undorító fogalom, ifjúkorom szlogenjei, ordas nagy hazugságai, hiszen az embereknek még a rezsijük kifizetésére sem telt, köszönhetően a Tisza jelenlegi „szakértőinek”, az akkori minisztereknek, főtanácsadóknak.

A politikai szembenállás a nyugati fősodor és a magyar kormány között már a 2010-es évek elején egyértelmű volt, ami a migrációs válságban élesedett ki igazán. A globális gazdasági érdekek és a brüsszeli elit összefonódása a gazdasági szabadságharcunk éveiben már a kezdetek kezdetén köztudott volt. Azonban a globális progresszív politikai hálózatok és Brüsszel egylényegűsége a magyar közvélemény nagy többsége számára ekkor válhatott egyértelművé.

Az, hogy Soros György kijött a fényre, és politikai, társadalmi, kulturális, pénzügyi céljait ő maga ismertette, főként a magyar kormányfőnek, a migrációellenes lázadásának volt köszönhető. Orbán Viktor már akkor tisztában volt azzal, amit a minap a békepárti álláspontja kapcsán ismertetett.

A miniszterelnök ugyanis 2015 elején, a Charlie Hebdo elleni, muszlim radikálisok által elkövetett merénylet áldozatainak temetése után, Párizsban bejelentette a magyar kormányzat migrációellenes, terrorellenes álláspontját. Tehát már a válság kirobbanásának pillanatában elfoglaltuk azt a világos pozíciót, amelyhez azóta is ragaszkodunk. A cél: Magyarországot megőrizni magyar országnak, itt nem hajthatnak végre a sorosisták a brüsszelitákkal közösen népességcserét, semmit nem kényszeríthetnek ránk külső hatalmak. Mi ragaszkodtunk 48-hoz, 56-hoz, és azóta is kitartunk álláspontunk mellett.

Pedig a nyomás azóta is óriási: Brüsszel először az uniós források megvonásával fenyegetett, aztán meg is vonta azokat, sőt még napi egymillió eurós büntetést is kiszabott ránk, mert nem vagyunk hajlandók migránstáborokat nyitni. Ugyanezt csinálják a háború kapcsán is – persze a magyar kormány sem rest, ugyanúgy ellenállunk a háborús és a migrációs pszichózisnak is. Közben a hazai ellenzék – kiváló kiképzést kapó ügynökök közreműködésével – mindkét frontvonal mögött, a hátországban szerveződik.

A tiszások Brüsszelben támogatják a migrációs paktumot és a háborús eszkalációt, Magyar Péter pedig a fekete-fehér tények – az európai parlamenti jegyzőkönyvek szavazatai – ellenére közli, hogy ők békepártiak és migrációellenesek.

Ez nagyon hasonló ahhoz a stratégiához, amit a hazai kormányzati terveikről előadnak. Kiszivárgott novemberben a valódi, az Európai Néppárt (a globalista üzleti körök, a Soros-hálózat és a brüsszelita vezetést összegyűjtő népfront) igényei szerint elkészült megszorítócsomag, amelyről jobb nem beszélni, mert megbuknának. Ezért

most bemutattak egy Potemkin-programot, egy szép, mézes-mázos ígéretgyűjteményt is, és azzal fognak kampányolni. Csakhogy a két nyíltan multilobbistaként, brüsszeli hangon megszólaló miniszterjelölt bemutatásával ez a világ most Magyarországon is nyíltan kijött a fényre, megmutatja a szándékait.

Ez az a mélyállam, amely eddig arctalan, megfoghatatlan volt, most meg ott van minden Magyar Péter-megszólalásban, minden Tisza-nyilatkozatban. Nincs más hátra, mint legyőzni őket, hogy bebizonyítsuk: a brüsszeli multikulti helyett magyar világot akarunk.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője