Donald Trump „feladta az utolsó kenetet a második világháború után az Egyesült Államok és szövetségesei által kialakított liberális rend amerikai vezetésének” – kesereg címoldalán a The New York Times az elnöknek a svájci Davosban (ahogy írják: „a globalizáció híveinek zarándokhelyén”) mondott beszédéről. Nagy dolgoknak kell márpedig történniük ahhoz, hogy a liberális világlap ráleljen a vallásosság nyelvezetére.
De ha már így tett, kiegészíthetjük azzal: a rítushoz a siratóéneket Mark Carney szolgáltatta. A híradások általában megelégszenek azzal, hogy (liberális) kanadai kormányfőnek nevezik őt, holott a személye ennél sokkal érdekesebb a globalista-technokrata kormányzás egyik megtestesítőjeként. Mr. Jegybanknak is nevezhetnék: az egyetlen személy, aki két különböző G7-tagország (Kanada mellett az Egyesült Királyság) központi bankjának is az élén állt, de megjárta a Bloomberg pénzügyi információszolgálatót (aminek csak egy része az azonos nevű hírügynökség), a Goldman Sachs bankházat és a Világbankot is. Nála szélesebben talán csak Stanley Fischer merített ebben a műfajban (a Federal Reserve alelnöksége, izraeli jegybankelnök, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, illetve a BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelője, amelyről még lesz szó ebben a cikkben). De Fischer tavaly elhunyt.
Carney Trumpot és az Egyesült Államokat néven nem nevezve is az alakuló új világrend erős emberét bírálta, és a saját országához hasonló középhatalmak összefogását sürgette az „értékalapú realizmus” jegyében. – Nem szabad megengednünk a nyers erő felemelkedésének, hogy elvakítson bennünket attól a ténytől: a legitimitás, az integritás és a szabályok hatalma erős marad – hangoztatta. Magyarán: szerinte Trump szétveri a világot, és – némi önkritika gyakorlása mellett – a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk pozíciójuk és „szabályaik” megmentésére.
Carney-t ezért ünneplik most a globalizáció hívei, mert siratóénekében feltámadási beszédet is belelátnak, érzékelve, hogy a trumpi világ építése az ő kárukra történik. A kanadai ki is mondja: – Ha nem ülsz az asztalnál, az étlapon leszel.
Nagyon lelkesek a hazai globalisták is, feltehetően leplezve csalódottságukat, hogy Európa – például a napszemüvegével amerikai filmszínésznek öltözött francia elnök – még arra is képtelen, hogy legalább szóban felvegye a kesztyűt Trumppal. (A háttérhez hozzátartozik: amerikai–kanadai kereskedelmi háború zajlik, amelynek harmadik főszereplője Kína.) „Mark Carney tizenhat perc alatt felrázta a világot” – lelkendezik a HVG.
„Világtörténelmi szöveg, remélhetőleg az Erősebb Kutya politikai érvényesülésének a gyászbeszéde. Azaz minket is érint. Nagyon. Olvasd és terjeszd ennek megfelelően!” – hirdetik a Klubrádió hallgatói oldalán. Szél Bernadett a saját szavai szerint „a hét ajándékát” kapta Carney-tól.
(Ne becsüljük le őt: a személyesen Soros Györgyről elnevezett vendégprofesszúrát is elnyert, nyolc éve még miniszterelnök-jelöltként is indult volt baloldali politikus nemzetközi mozgásait figyelve könnyen elképzelhető, hogy amint Orbán Anita lett a ma Korányi Dávidja, benne majd a jövő Orbán Anitáját látják a megfelelő helyeken.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!