Lelket melengető tavaszi kirándulásokra biztatom a túrázni szerető, históriát kedvelő olvasót. Egyébként is lassan itt a szezonja. Mifelénk, Maglódon már rákezdett a feketerigó.
Saját korábbi barangolásaimból raktam össze egy kisebb boglyát.
Pár esztendeje Hédervárról, a helyi Szent Mihály-templomból szólt a déli harangszó a Kossuth rádióban. Olyan szépen zúgott, hogy másnap már a templom kertjében hallgattam. Bizony mondom néktek,
megzavarodott időkben az ember a világ végéig is elmegy egy hiteles harangszóért. Telefon- és számítógépiszonyban szenvedőknek csak ajánlani tudok egy ilyen kirándulást. A városzúgásból a festői Szigetközbe autózni egyfajta gyógymasszázs, cirógatás a léleknek.
Mintha valamit kifújt volna belőled a szél. Valami nehéz, utálatos áporodottságot, ami reggel még rajtad volt, s amit a nagyváros hamis-finomkodón úgy szokott nevezni: civilizáció. Hédervár imahelye, a temetőkápolnának is nevezett hétszáz éves Boldogasszony-templom egyszerre plébániatemplom, Mária-kegyhely és a Héderváryak temetkezőkápolnája. Itt nyugszik gróf Khuen-Héderváry Károly, Magyarország egykori miniszterelnöke is. A templomkertben álló, tekintélyes kocsányos tölgy – a nevezetes Árpád-fa – alighanem a mai Magyarország legidősebb fája. Azt mesélik, Árpád fejedelem e tölgyfa törzséhez kötötte a lovát, amikor 907-ben seregével itt pihent meg a pozsonyi csatába menet. A legenda szerint a fa törzsén látható forradás a kötőfék nyoma.
A templomkertek csöndje néha beszédesebb a történelem zsivajánál.
A „Kárpát-haza templomába” is érdemes ellátogatni. Aki még nem látta a verőcei Lósi-völgyet a Dunakanyarban, fölötte a parányi emlékhellyel, nem tudja, mit veszített. Szívdobogtató kirándulás egy itteni séta. A puritán falak fölötti sokszínű üvegablak emberalakja Emese, akitől az eredetmonda az Árpád-házat származtatja.
Bethlen Farkas, az emlékhely megálmodója 2010. június 4-én, a templomavatón ekképp figyelmeztetett: „Szanaszét vagyunk annak a diktátumnak köszönhetőn, mely miatt ma itt emlékezünk. De pillanatra se feledjük: összetartozunk!”
Csupán kilométerben van távol innen a zempléni Tarcal Megváltója. Az üzenet ugyanaz. Ötventonnás, gránitból faragott, nyolc és fél méter magas Jézus-szobor tekint ránk a falu öreg temetője fölötti dombról: az Áldó Krisztus. Fölséges látvány. Nem is csoda, hogy rövid idő alatt zarándokhellyé lett a domb. Felsétálni a Megváltóhoz a hosszú, kanyargós lépcsősoron tüdőnek, szívnek föltétlen javallott. Főképpen a szívnek! A Tisza ölelésében, miatyánknyira Tokajtól, kell-e magasztosabb hely fölnézni a végtelen égre? Eltörpülnénk, de Jézus nem engedi. Fölemel.
Ternyák Csaba egri érsek szentelte föl az alkotást 2015 tavaszán: „Legyen úgy, hogy az erre utazók a szoborra föltekintve megtapasztalják Jézus Krisztus áldását.” Úgy is lett, itt, Tarcalon át vezet a közép-európai Mária-út. A magát csak kétkezi kőfaragónak tartó Petró Attila készítette és adományozta a nemzetnek a hatalmas alkotást.
Úgy tartja, ha az ember tehetséget kap Istentől, hogy szobrot tud alkotni az ő fiáról, azt meg kell osztania másokkal is, legyenek akár hívők, akár csak bámész turisták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!