Rögtön az elején le kell szögeznem, én nem tartozom az irigy emberek táborába. A baloldal legaljasabb csúsztatásai közé sorolom a teljesen félreértelmezett egyenlőségeszményt, miszerint az Isten és a jog előtti egyenlőség kiegészülne valamiféle gazdasági egyenlőséggel is. Nem gondolom, hogy mindenkinek ugyanannyit kell keresnie, ugyanúgy kell élnie. Ha valaki többet tanult, szorgalmasabban készült hivatására, ügyesebb, tehetségesebb, jobban tudott élni a rábízott talentumokkal, és ezáltal nagyobb hasznot hajtott közössége számára, az részesülhessen nagyobb mértékben ebből a haszonból. Az emberiség sorsát szebbé-jobbá tevő tudósoktól, művészektől, a szenvedéseket enyhítő gyógyítóktól, a mindennapi kenyerünket előteremtőktől soha nem sajnálnám azt sem, ha tízszer olyan jól élnének. A lényeg a teljesítmény, hogy mit tett le az illető a közös asztalra.
Ezen a ponton viszont el kell gondolkodnom azon, melyik hivatást gyakorolja Mártha Imre, a budapesti közműholding vezérigazgatója. Mi az ő kiemelkedő teljesítménye, ami fényévekre röpítette tőlünk, egyszerű földi halandóktól? Mi a titka ennek a ficsúrnak, aki nyilván annyi jót tett már embertársaiért, oly sok nemes célra fordította ki tudja, honnan szerzett vagyonát, hogy a maradékból tizenhatmilliója van csak szállásra, ha el akarja kápráztatni valami egzotikus helyen szíve választottját? De a karján fityegő óra sem kóstál kevesebbet, kedvenc közlekedési eszközéről, a jachtról nem is beszélve. Ment-e előbbre a világ bármilyen gondolatától, cselekedetétől, hogy így meg kell hálálnunk az ő nagyszerűségét? Keresgélve a válaszokat nem leszünk nyugodtabbak.
Ki gondolta volna, de múltja Gyurcsány Ferenc kormányzásának idejébe nyúlik vissza, ahol a Magyar Villamos Művek élén négy ügyben is büntetőeljárás indult ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, de a botrányos ügyekből a végén valahogy kimosdatták. Amikor pedig a magatehetetlen Karácsony Gergely lett a főpolgármester, akit Gyurcsány szorosan körbevett a saját embereivel, nehogy eldőljön, Mártha lett a Főtávot, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatot, a fővárosi kertészetet, a kéményseprőket, de még a temetkezési vállalatot is magába foglaló gigacég vezetője. Ezek azok a cégek, ahonnan folyamatos elbocsátásokról, a dolgozók megfélemlítéséről, megalázásáról érkeznek hírek. Az itt dolgozók állandóan azt hallják, nincs pénz semmire, különösen az ő bérükre nem jut, majd elképedve látják drágalátos főnökük provokatív képeit a felfoghatatlan luxus világából.
A legpimaszabb, legundorítóbb bejegyzés az volt, amikor a Gyurcsány-fióka egy kéjutazás prospektusába illő fotó alá azt írta, home office, vagyis otthoni munkavégzés. Mintha ő ott a jachton, egy feltűnően alulöltözött ismeretlen hölgyet kényeztetve munkát végezne. Ezt nézegethették itthon az elbocsátásuktól rettegő beosztottjai. De sajnos nem kerekedett vihar, Zeusz nem sújtott le villámaival, így a politikai hátszéllel megtollasodott gigerli nyilván nem is érti, mi bajunk nekünk az ő nyaralásával.
Most mondanám, játsszunk el a gondolattal, mi lenne, ha a Fidesz táborába tartozó cégvezető művelné ugyanezt. De nem szükséges, bemutatkoztak már nemegyszer, megtanulhattuk, hogy ami az ő részükről természetes, arra nekünk gondolni sem szabad. Az inkvizíció babazsúr a balliberális kivégzőosztag ténykedéséhez képest, ha egy jobboldali politikus botlik meg.
Ám annyit megkérdeznénk mégis, látva ennek a Gyurcsány tenyésztette milliárdos nyikhajnak a gátlástalanságát: ha tíz év baloldali lét után ilyen jól megy, miért is akarnak annyira kormányváltást?
Borítókép: Mártha Imre (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
