A helyreállítási alap programjai között szerepel az energiabiztonság és az energiahatékonyság erősítése is. Az a terület, amelynek fontosságáról hónapok óta, reggeltől estig papolnak az unió vezetői. A források zárolása egyúttal azt jelenti: a bizottság nem járul hozzá ahhoz, hogy minden egyes tagállamban fel lehessen gyorsítani közösségi forrásokból a megújuló energiaforrások alkalmazását és csökkenteni lehessen a külföldi kitettséget. Így a többi között a függőséget Oroszországtól.

Brüsszel tévúton jár. Ez nem csak abban mutatkozik meg, hogy a saját tagállamait zsarolja a támogatásokkal. A szankciós politika is visszaütött, annak ugyanis pont Európa a legnagyobb vesztese. Oroszország ezzel szemben a megemelkedett energiaárakkal több bevételre tett szert, de jól jön ki a helyzetből az Egyesült Államok is. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a drágán mért energia az európai ipar egy részét versenyképtelenné teheti. A cégek a tengerentúlon olcsóbb palagáz miatt az Egyesült Államokba helyezhetik át termelésüket. Vészjósló jel az is, hogy a magas gázárak miatt Európa cink- és alumíniumkohó termelői kapacitása megfeleződött az elmúlt 12 hónapban. A szükségleteket Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal helyettesítették.

Az Európai Bizottság zsarolhatja a tagállamait, csúcsra járathatja az önsorsrontó szankciós politikát, ám mindezzel végeredményben magát az uniót szorítja sarokba. Lehet találgatni, hogy ezzel a politikával kinek, kiknek az érdekeit képviselik a tisztelt vezetők. Annyi bizonyos, hogy nem Európáét.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Forrás: MTI)