időjárás 6°C Ambrus 2022. december 7.
logo

Önsorsrontás

KISS GERGELY
2022.11.03. 06:00 2022.11.03. 08:30
Önsorsrontás

Az egész világ azt figyeli, hogy Európa képes lesz-e egységes maradni és felállni a koronavírus okozta válságból – ezt mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. július 17-én Brüsszelben. Aznap érkeztek a tagállamok állam- és kormányfői arra az uniós csúcstalálkozóra, amelyen a többi között az úgynevezett helyreállítási alap létrehozása szerepelt terítéken. Az a pénzügyi keret, amelyet végül azért hoztak létre, hogy a tagállamok enyhíteni tudják a járványból fakadó gazdasági és társadalmi hatásokat. Emmanuel Macron francia államfő például arról beszélt, hogy több szolidaritásra van szükség, és a források majd lendületet adnak az európai gazdaságnak és a környezetvédelmi célkitűzéseknek.

Azóta eltelt majdnem két és fél év. Az Európai Bizottság valahogy mégsem jeleskedett a közösség egységének fenntartásában, ahogy a szolidaritásról is megfeledkezett. Lengyelország és Magyarország ugyanis még egyetlen petákhoz sem jutott hozzá a helyreállítási alapból. No nem azért, mert ebben a két tagállamban nem hagyta ott a nyomát a koronavírus. Sem a lengyelek, sem a magyarok nem úszták meg a halált arató járványt. A gazdasági szereplők megmentésére is óriási összegeket kellett fordítani, ahogy a vakcinákat sem osztogatták ingyen a tagállamoknak. Ráadásul az életet jelentő szer beszerzéséért még versenyt is kellett futni. Érdemes emlékezni arra, hogy a vakcinák kérdéséből is politikai ügyet csinált Brüsszel, míg az amerikai oltóanyag mindenben a legszuperebbnek bizonyult, addig a keletiek ellen valóságos lejáratókampány indult. Nem is beszélve az sms-ekben kötött bizniszekről.

Az Európai Bizottság azzal, hogy visszatartja a lengyeleknek és a magyaroknak járó uniós forrásokat, lényegében a teljes közösséget gyengíti. Ennek jelentőségét pedig hatványozottan felerősítette az energiaválság és az orosz–ukrán háború. Brüsszel az unió megerősítését, a tagállamok felzárkóztatását szolgáló támogatások kifizetését is behúzta a politikai mezőbe.

A helyreállítási alap programjai között szerepel az energiabiztonság és az energiahatékonyság erősítése is. Az a terület, amelynek fontosságáról hónapok óta, reggeltől estig papolnak az unió vezetői. A források zárolása egyúttal azt jelenti: a bizottság nem járul hozzá ahhoz, hogy minden egyes tagállamban fel lehessen gyorsítani közösségi forrásokból a megújuló energiaforrások alkalmazását és csökkenteni lehessen a külföldi kitettséget. Így a többi között a függőséget Oroszországtól.

Brüsszel tévúton jár. Ez nem csak abban mutatkozik meg, hogy a saját tagállamait zsarolja a támogatásokkal. A szankciós politika is visszaütött, annak ugyanis pont Európa a legnagyobb vesztese. Oroszország ezzel szemben a megemelkedett energiaárakkal több bevételre tett szert, de jól jön ki a helyzetből az Egyesült Államok is. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a drágán mért energia az európai ipar egy részét versenyképtelenné teheti. A cégek a tengerentúlon olcsóbb palagáz miatt az Egyesült Államokba helyezhetik át termelésüket. Vészjósló jel az is, hogy a magas gázárak miatt Európa cink- és alumíniumkohó termelői kapacitása megfeleződött az elmúlt 12 hónapban. A szükségleteket Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal helyettesítették.

Szankcionáriusok a pácban

Tapintható a csalódottság a baloldal sajtója és politikusai között a brüsszeli csúcsot követően.

Az Európai Bizottság zsarolhatja a tagállamait, csúcsra járathatja az önsorsrontó szankciós politikát, ám mindezzel végeredményben magát az uniót szorítja sarokba. Lehet találgatni, hogy ezzel a politikával kinek, kiknek az érdekeit képviselik a tisztelt vezetők. Annyi bizonyos, hogy nem Európáét.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Forrás: MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.