Az egész világ azt figyeli, hogy Európa képes lesz-e egységes maradni és felállni a koronavírus okozta válságból – ezt mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. július 17-én Brüsszelben. Aznap érkeztek a tagállamok állam- és kormányfői arra az uniós csúcstalálkozóra, amelyen a többi között az úgynevezett helyreállítási alap létrehozása szerepelt terítéken. Az a pénzügyi keret, amelyet végül azért hoztak létre, hogy a tagállamok enyhíteni tudják a járványból fakadó gazdasági és társadalmi hatásokat. Emmanuel Macron francia államfő például arról beszélt, hogy több szolidaritásra van szükség, és a források majd lendületet adnak az európai gazdaságnak és a környezetvédelmi célkitűzéseknek.

Azóta eltelt majdnem két és fél év. Az Európai Bizottság valahogy mégsem jeleskedett a közösség egységének fenntartásában, ahogy a szolidaritásról is megfeledkezett. Lengyelország és Magyarország ugyanis még egyetlen petákhoz sem jutott hozzá a helyreállítási alapból. No nem azért, mert ebben a két tagállamban nem hagyta ott a nyomát a koronavírus. Sem a lengyelek, sem a magyarok nem úszták meg a halált arató járványt. A gazdasági szereplők megmentésére is óriási összegeket kellett fordítani, ahogy a vakcinákat sem osztogatták ingyen a tagállamoknak. Ráadásul az életet jelentő szer beszerzéséért még versenyt is kellett futni. Érdemes emlékezni arra, hogy a vakcinák kérdéséből is politikai ügyet csinált Brüsszel, míg az amerikai oltóanyag mindenben a legszuperebbnek bizonyult, addig a keletiek ellen valóságos lejáratókampány indult. Nem is beszélve az sms-ekben kötött bizniszekről.

Az Európai Bizottság azzal, hogy visszatartja a lengyeleknek és a magyaroknak járó uniós forrásokat, lényegében a teljes közösséget gyengíti. Ennek jelentőségét pedig hatványozottan felerősítette az energiaválság és az orosz–ukrán háború. Brüsszel az unió megerősítését, a tagállamok felzárkóztatását szolgáló támogatások kifizetését is behúzta a politikai mezőbe.