idezojelek

Kiengesztelődés

Miért fontos a konstantinápolyi pátriárka magyarországi látogatása és üzenete a háborúba ájult Európában, a béke szigetén?

Faggyas Sándor avatarja
Faggyas Sándor
Cikk kép: undefined
Fotó: Teknős Miklós

Kiegyezni a politika is tud, de kiengesztelődni csak a lélek, és ebben megkerülhetetlen szerepe van az egyházaknak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Pannonhalmán a bencés főapátságban rendezett, Keresd a békét és járj utána! című nemzetközi ökumenikus konferencián. „A pannonhalmi főapátság, amelyben most vagyunk, régre visszanyúló és dicsőséges történetével élő tanúja a magyar nép kitartásának és hitének. Falai között rádöbbenünk arra, hogy az alapjait még akkor rakták le, amikor a keleti és a nyugati egyház kulturális, társadalmi és nyelvi különbségei ellenére egységes volt. Ily módon a főapátság kézzelfogható jele lett annak, hogy a keresztény egyházak képesek felülkerekedni múltbéli hibáikon, erre van is lehetőségük, képesek arra, hogy újra összekapcsolódjanak egymással, és meghallják az isteni szeretetnek az üzenetét” – jelentette ki igehirdetésében I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, aki ötnapos látogatásra érkezett Magyarországra.

Miért fontos a konstantinápolyi pátriárka magyarországi látogatása és üzenete a háborúba ájult Európában, a béke szigetén? Abban az Európában, amelynek politikai, szellemi és kulturális vezetői, véleményvezérei mostanság többnyire balhitekben hisznek, s befonják életük vad kényszerképzetek? A helyzet az, hogy a 83 éves ortodox egyházvezető már harminckét éve tölti be hivatalát, és a keleti egyházban tiszteletbeli elsőbbsége van. Az egyik legfőbb szempont számára a felekezetek és a vallási közösségek közötti párbeszéd, az egység és a béke előmozdítása.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hogy a párbeszéd, az egység és a béke ideális helyszínének tartja hazánkat, az is bizonyítja, hogy ő volt az, aki 2000. augusztus 20-án a Szent István-bazilika előtt kihirdette azt a bullát, amely szerint Szent Istvánt a keleti egyházban is szentként tisztelik, így államalapító királyunk 1054 óta tartó kelet–nyugati szakadást békéltetett össze. Az egy évvel ezelőtti budapesti nemzetközi eucharisztikus kongresszusra is eljött közénk és szólt hozzánk I. Bartholomaiosz, s ezzel a szimbolikus tettel is megerősítette a keleti és a nyugati kereszténység egységét. Ez az egység Jézus Krisztusnak az akarata, aki a nagypéntekre virradó éjszakán főpapi imádságában így fohászkodott a tanítványai­ért: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!”

Márpedig egység nem lehetséges azok között, akik nem állnak szóba egymással, nem akarják meghallgatni és megérteni egymást, hanem gyűlölködnek, viszálykodnak, sőt háborúskodnak egymással. Magától értetődő hát, hogy a konstantinápolyi egyetemes pátriárka – a római katolikus egyházfőhöz hasonlóan – tavaly az elsők között szólította fel a feleket az orosz–ukrán háború befejezésére, és arra kérte püspök testvéreit, hogy tegyenek meg mindent a vérontás beszüntetéséért. És hol máshol lehet ma Európában nagyobb, őszintébb, következetesebb politikai, társadalmi és egyházi támogatottsága a párbeszédnek és a békének, mint éppen Magyarországon?

A magyarságot gyakran gyanúsítják, sőt vádolják azzal, hogy nem őszinte, hű szövetségese a nyugati közösségnek, amelyhez több mint ezer éve csatlakozott. Holott éppen keleti gyökereink és virágzó kulturális, gazdasági, nem utolsósorban egyházi kapcsolataink tesznek bennünket más európai népeknél alkalmasabbá a tekintetben, hogy hidat képezzünk és kiengesztelő szerepet töltsünk be Kelet és Nyugat között. Ahogy Karácsony Sándor, a szeretet pedagógusa, a magyar észjárás filozófusa írta jó nyolcvan éve: a magyar lélek Ázsia és Európa öleléséből született, s addig dolga van, míg Ázsia és Európa egyek nem lesznek – tehát még legalább ezer évig.

Borítókép: I.Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka (középen) (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.