Ha létezik olyan, hogy „übergusztustalan”, akkor legyen mondjuk ez a mai kínálat: a demokrata szenátor férfi munkatársa német szociáldemokrata férfival hentereg a washingtoni szenátus épületében. Képzeljék csak: megtörtént. És nem valamilyen zs kategóriás hollywoodi filmforgatókönyvben, hanem a valóságban. Mondani is felesleges, a friss pornóbotrány főbűnöse annak idején lelkesen közreműködött Joe Biden egyik kampányvideójában, a kedves édesanyja pedig nyilvánosan örvendezett, hogy milyen jó világ köszöntött az Egyesült Államokra. Remek család, gondolom, szép lesz a karácsony.
Hogy most mi történik majd? Tulajdonképpen semmi. Ami lezajlott, persze az amerikai szenátus meggyalázása, és egyszersmind az alkotmányos rend, a jogrendszer és az erkölcsi minimum félresöprése is. Mégsem vált ki majd semmiféle rosszallást a globalista Washingtonban. Aki pisszenni mer, leintik, lenácizzák, lefehérezik, letrumpistázzák majd. Esetleg a képébe kiáltják, hogy homofób, és vezeklésképpen köpje le sürgősen a legközelebbi Lee tábornok szobrot.
Látnunk kell ugyanakkor, hogy a vágyott szép, új világot pont az ilyenekre húzták fel, mint a szenátusi pornósztár. Számukra éppen az a lényeg, hogy az egész világ lássa, érezze, tudatosítsa magában, hogy a régi Amerikának vége.
Már a transzvesztiták, csicskák uralkodnak a „hegyektől a prérikig”, ahogyan a God Bless Americában éneklik azok, akik még nem kaptak észbe, hogy a Muppet Show megelevenedett. Mert itt van velünk Breki, Topi Maci, Miss Röfi, a bábszínház összes sztárja, és valamiért azt kellene hinnünk róluk, hogy politikai tudásban felérnek, mondjuk, Richard Nixonnal.