Európa ideológiai béklyókat csatol a tagállamok lábára, és attól teszi függővé az energetikai fejlesztéseket és a támogatások kifizetését, hogy melyik kormány miként áll az LMBTQ-jogokhoz, megvalósítja-e a száz sebből vérző zöldátmenetet. Kína pedig egyáltalán nem politizál, ha pénzről van szó. A hatalmas keleti összefonódás Kína és Oroszország között olyan toposz, amelyet egy emberöltővel ezelőtt még komolyan lehetett venni, de a történelem szekere túlhaladt ezen. A mai kor sokkal bonyolultabb, sokkal több érdek kapcsolódik össze, sokkal több pénzt érint, mint a hidegháború idején, így érdemes óvatosan bánni a nagy összeborulásokkal és azok minősítésével. 

A nagyvilág ugyanis nem úgy működik, ahogy nyugatról látjuk. Innen nézve Kína érthetetlen és értelmezhetetlen, félelmetes és felfoghatatlanul nagy. Ezért volt szükség a magyar szellemre és a kormányzati bátorságra, hogy belevágjunk a keleti nyitásba, amely kiválóan illeszkedik Peking Egy övezet, egy út programjába. Így pedig Kína is sokkal inkább értelmet nyer, ahogy Magyarország is számukra. Az a szövetség felértékelődik, amelyben mindkét fél pontosan tudja, mi az értéke s mit akar elérni.
A bátorságot pedig mindenki értékeli, még a sárkány is, onnan a Középső Birodalomból.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)