idezojelek

Horn-fokok

Felfoghatatlan, hogy 2024-ben egyáltalán beszélni kell erről, s hogy élnek köztünk olyan vén komcsik és dörzsölt liberálisok, akik értéknek tekintik a szennyáradatot.

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László
Cikk kép: undefined

Nem tartozom azok közé, akik halott politikusokról adomáznak, és miután személyesen nem ismertem Horn Gyulát, most sem teszem. Arra a hírre azonban, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint mégsem lehet Horn Gyula sétány Budapesten, néhány gondolatot mégis érdemes megosztani ebben az ügyben, már csak azért is, mert a baloldali sajtóban máris élénk jajveszékelést érzékelek.

A Fővárosi Törvényszék nem passzióból, hanem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény nyomán hozta meg döntését. Eszerint közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. 

Miután Horn Gyulára vitán felül érvényes, hogy megalapozta, kiépítette és fenntartotta a diktatúrát, aki továbbra is a róla elnevezett sétányról álmodozik, a törvény ellen beszél.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Régi barátom Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke. Néhány éve a társaival vette a fáradságot, és felmérte, hány önkényuralmi jelkép, kommunista ünnep, gyilkos, diktátor nevét viseli utcatábla az országban. Akkoriban nyolcszázat számoltak össze, igen, nyolcszázat úgy három évtizeddel a rendszerváltozás után. Olyanokat, mint Kun Béla út, Felszabadulás útja, November 7. tér, hadd ne soroljam. Mert Magyarországon – ne kerteljünk – akadnak ma is olyan önkormányzatok, amelyekben a többség elszabotálja a törvényt, nem kíván megszabadulni a gyilkos diktatúra utolsó emlékeitől. 

Hetzmann Róbert néhány napja nyilatkozott a sajtóban, és elmondta, hogy vitás esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni, ők pedig hol ezt mondják, hol azt. A Szabó Ervin Könyvtár neve ellen például nem emeltek kifogást, holott a hajdani forradalmár, kommunista felforgató tagadhatatlanul előkészítője volt a diktatúrának – felőlünk nézve legalábbis határozottan így tűnik.

Bárhogy is történt, sok helyütt ott virítanak a csúfos utcanevek. Sokkal rosszabbak, mint Horn Gyuláé (bár üdvözöljük, hogy róla nem neveznek el közterületet Budapesten). Valójában egyetlen önkormányzati képviselőnek, helyi politikusnak sem szabadna elfelejteni, hogy településén ugyanúgy nem lehet November 7. tér, mint mondjuk Adolf Hitler sugárút. Hogy a Kun Béla út hajszálpontosan ugyanannyira sértő és ártalmas a magyar emlékezetben, mintha Goebbels útnak hívnák. 

Felfoghatatlan, hogy 2024-ben egyáltalán beszélni kell erről, s hogy élnek köztünk olyan vén komcsik és dörzsölt liberálisok, akik értéknek tekintik a szennyáradatot, mi pedig a nemzeti kormányzás kellős közepén sem tudunk semmit tenni a törvény nevében.

„Elaludt az ügy” – így fogalmazott Hetzmann Róbert abban a minapi interjújában. Hát ne aludjon el! Nem azért küzdöttek őseink a különféle diktatúrák ellen, nem azért harcoltak apáink 1956-ban, és nem azért akartunk változást 1989-ben, hogy ezt a szégyent viselni kelljen. Azonkívül persze nem Hetzmann Róberték felelőssége, hogy lesz-e, lehet-e Horn Gyula sétány és a többi. Ezt a kérdést a józan többség, a törvény és a közízlés nevében végleg le kell zárni, ha már eddig nem sikerült. 

S hogy ki tegye a dolgát? Mindenki, aki a jog és a törvény erejével képes változtatni az áldatlan helyzeten. Jogászokra, politikusokra, önkormányzati képviselőkre, történészekre van szükség ahhoz, hogy ne kelljen többé tömeggyilkosok nevét mustrálgatni magyarországi utcatáblákon. Ebben igazán nincsen politika – annál inkább köztisztasági igény, igazságkeresés és törvénytisztelet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.