A brüsszeli terv a nyugalom megzavarására különösen alkalmas, igazán aljas része csak ezután következik. (Persze akkor, ha hinni lehet a Politicónak. De hiszen a Politico eddig szentírás volt, nem igaz, kedves ellenzék és médiaholdudvara? Már ha Magyarországot szapulni lehetett…) A forgatókönyv nyíltan a Tisza Párt győzelmére és arra bazíroz, hogy az Orbán-kormány remélt bukásával elhárul az akadály Kijev teljes jogú EU-tagsága elől. (Ez a huszonheteken belül az ötödik-hatodik helyre súlyozná az ukránokat.) Nem tápláltunk eddig sem illúziókat azzal kapcsolatban, hogy Von der Leyen és Manfred Weber engedelmes, hűséges hadnagyuk, Magyar Péter pártjának szorítanak április 12-én. Az igazán fájó e terv utolsó, ötös pontja lehet mindazoknak, így az ellenzéki szimpatizánsoknak, akik hangyafarknyi esélyt is adtak annak, hogy a „jogállamisági eljárások” legalább köszönőviszonyban vannak hazai viszonyainkkal. Az ötödik pecsét ugyanis hazánk uniós szavazati jogának megvonását jelentené arra az esetre, ha az Orbán-kormány hivatalban marad. Mégpedig az Ukrajnával szembeni fenntartásai miatt. Ez az egyébként is roskadozó EU-demokrácia végével érne fel.