A hét egyik legizgalmasabb politikai eseményének a csütörtök–pénteken tartott uniós csúcstalálkozó ígérkezett. Magyarország számára komoly tétje volt az eseménynek, ahol az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről tárgyaltak. Hazánk 14 uniós tagállammal együtt kinyilvánította, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság keretköltségvetés-tervezetével, amely jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a kohéziós forrásokat, a felzárkóztatásra fordítható összeg pedig csütörtök éjszakáig minden egyes javaslattal csökkent.
Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke az állam- és kormányfőkkel folytatott tárgyalások után péntekre új javaslattal állt elő, amely ugyan 10,6 milliárddal emelte volna a kohéziós pénzeket, és a kiadási korlátot is megemelte volna, a találkozó azonban végül megállapodás nélkül ért véget. Orbán Viktor miniszterelnök a döntésről úgy nyilatkozott: számunkra előnyösebb, hogy nem jött létre megállapodás. Véleménye szerint az európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a szegényebb térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek. Legközelebb jövőre lesz lehetőség tárgyalni ezekről a kérdésekről. Közben kiderült, Matolcsy Györgyöt uniós főtárgyalóvá jelölte ki a kormány.
Csökkenő államadósság
Pénteken a hitelminősítők sem tétlenkedtek, újabb nyomásgyakorlási kísérletet tettek, hogy a magyar kormány az ő receptjeiket kövesse. A Standard & Poor’s az eddigi BB+-ról egy fokozattal, BB-re rontotta a hosszú futamidejű magyar hazai és külső államadósság besorolását. A nemzetgazdasági tárca szerint az S&P komolytalanná vált, mert az általa is elismert eredmények ellenére megpróbálja a magyar gazdaságot olyan kategóriába sorolni, ahol nem található olyan ország, amelynek 3 százalék alatt van a költségvetési hiánya, tartós aktívumot mutat a folyó fizetési mérlege és csökkenő pályán van az államadóssága. A Magyar Nemzeti Bank hétfői jelentése szerint az államháztartás bruttó adóssága a GDP 77,7 százalékáról 77,1 százalékára csökkent a harmadik negyedévben.
LMP-s bomba?
Pénteken az LMP nem jutott dűlőre azzal kapcsolatban, hogy ki legyen a párt új frakcióvezetője. A csaknem kilenc órán át tartó megbeszélést követően abban maradtak, hogy hétfőn folytatják az egyeztetéseket. Ismert, Jávor Benedek korábbi frakcióvezető múlt hét vasárnap azért mondott le posztjáról, mert a párt kongresszusán a delegáltak elutasították a csatlakozást az Együtt 2014 mozgalomhoz. A döntés ellen tiltakozók csoportja még hétfőn Párbeszéd Magyarországért néven új platform létrehozását kezdeményezte. A pártszakadás lehetőségével kapcsolatban azonban Karácsony Gergely szerdán úgy nyilatkozott: kizártnak tartja. Az LMP ugyanaznap tudatta: folytatja az egyeztetéseket civil partnereivel és a parlamenten kívüli pártokkal, köztük az Egymillióan a Sajtószabadságért, a Haza és Haladás egyesületekkel és a Szolidaritás Mozgalommal.
Bajnai Gordon nem hagyott fel az „udvarlással”, hétfőn úgy nyilatkozott: az LMP által vallott értékeknek helyük van az Együtt 2014 választói mozgalomban akkor is, ha az ökopárt nem csatlakozik hozzá. A Civil Összefogás Fórum ugyancsak hétfőn tudatta: tovább folytatják kampányukat, amelyben a Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc vezette kormányok negatív döntéseire figyelmeztetik a polgárokat. Egyben felszólították a „Gyurcsány–Bajnai szövetséget”, hogy számoljon el múltbeli tetteivel és hagyjon fel a sok százezer civil alkotta békemenet támadásával.
December közepén lehet elfogadott költségvetés
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkárának csütörtöki közlése szerint december közepére lehet elfogadott költségvetése az országnak. Varga Mihály még kedden azt mondta: a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió meg fogja várni a 2013. évi költségvetés elfogadását, s ezt követően, decemberben lehet újabb fejlemény a jelenlegi tárgyalási szakaszban. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egyben elmondta: kicsi a valószínűsége annak, hogy idén hitelmegállapodás szülessen.
Döntés az adótörvényekről
Hétfőn a bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is határozott az Országgyűlés, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését. A bankadó tehát mégsem csökken felére 2013-ban, amiből 72 milliárd forint többletbevétele származhat az államnak. Emellett a tranzakciós illeték általános mértéke 1 helyett 2 ezrelék lesz, ami újabb 130 milliárd forintot hoz a költségvetésnek. A készpénzfelvételi illeték általános mértéke 3 ezrelékre emelkedik, a Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor kikerült az illetékfizetésre kötelezettek köréből. Az Országgyűlés egyebek mellett 31 százalékra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, továbbá adókötelessé tette a pornográf műsorok közvetítését.
A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György javaslatát, miszerint adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként.
Az Országgyűlésben kedden a cigányság felzárkóztatásának esélyeiről tartottak vitanapot.
