A hét egyik legkiemelkedőbb politikai eseménye a Fidesz–KDNP gyulai frakcióülése volt. Nem volt hiábavaló a háromnapos tanácskozás, csütörtökön ugyanis Rogán Antal frakcióvezető bejelentette, hogy júliustól újabb rezsicsökkentéssel könnyítenek a lakosság terhein. A vitáktól sem mentes tanácskozás során megállapodtak abban, hogy meg kell valósítani a víz, a szemétszállítás, a csatorna, a szennyvíz, valamint a palackos gáz és a kéményseprés díjának csökkentését. Rogán tájékoztatása szerint átlagosan tízszázalékos csökkentés van tervbe véve, melyet július elejére kell megvalósítani.
„Az emberek nem azért fizetnek vízdíjat és mást, hogy azokkal indokolatlan költségeket térítsenek meg, ezért valóban a legindokoltabb szintre kell leszorítani a költségstruktúrát” – jelezte Rogán a Hír TV Péntek8 című műsorában. Kósa Lajos a héten született döntés kapcsán szombaton úgy nyilatkozott: a díjak csökkentése miatt nem mehetnek tönkre vállalatok; a vonalas közművekre (csatornákra, kábelekre) kivetett járulékból kell majd kompenzálni azokat a vízműcégeket, amelyek a díjcsökkentés miatt egyébként tönkremennének.
Az alaptörvényről is szó volt Gyulán
Rogán a frakcióülés fejleményei között arról is beszámolt, hogy tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság (Ab) döntését, a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezők számára előzetes regisztráció semmilyen formában nem lesz, a választójogi reformot lezártnak tekintik. Gulyás Gergely az alaptörvény-módosítás részleteit ismertetve megerősítette, hogy az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni az alaptörvény. Az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége ugyanakkor bekerül, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is. A Fidesz–KDNP az alaptörvényben rögzítené a hallgatói szerződés lehetőségét is.
Békemenet és baloldali akció
Kedd délután békemenetet tartottak Gyulán, hogy így fejezzék ki támogatásukat a kormány munkája iránt. A rendezvényen több ezer fő vett részt. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapító szóvivője a Lánchíd Rádiónak kedden azt mondta, hogy mivel az MSZP zavarkeltést hirdetett a Fidesz–KDNP frakcióülésének idejére Gyulára, „ezt békésen, szeretettel el kell hárítanunk, és demonstrálnunk kell, hogy a kormányt hagyni kell dolgozni”.
A békemenettel párhuzamosan a baloldal demonstrált, a tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyar Szocialista Párt és a Szolidaritás ötven-hatvan helyi és környékbeli szimpatizánsa vett részt. Szanyi Tibor szocialista politikus egyébként Gyulán azzal tréfálkozott, hogy románul fogja köszönteni a békemenet résztvevőit, mert szerinte sokan onnan érkeztek. Úgy tűnik, a politikus nem vallja magáénak az MSZP néhány héttel korábbi bocsánatkérését a 2004. december 5-i népszavazáson képviselt álláspontja miatt.
Ellenzéki kényszerházasság?
A felháborító megnyilvánulások mellett ugyanakkor még mindig nem tudni, hogy a szétaprózott ellenzéki oldalon milyen együttműködés körvonalazódhat, nem beszélve arról, hogy ki kerül ki győztesen a kormányfőjelölti versenyből. Míg a sajtóban Mesterházy–Bajnai párharcot lebegtetnek, az MNO megpróbált utánajárni, milyen lehetőségei vannak Bajnai Gordonnak. Simon János szerint Bajnai nyilatkozatai másról sem szólnak, mint hogy lejárassa Magyarországot.
Boros Bánk Levente úgy látja, a volt kormányfő részéről brandépítés zajlik, egy befolyásos, sokrétű tájékozottságú miniszterelnök képét akarják kialakítani azok után, hogy az Együtt 2014 elesett a baloldal összefogásáért folytatott harcban. Boros Bánk szerint „legjobb esetben” is csak egy MSZP-s kényszerházasságra van esélye az E2014-nek. Bajnai szombaton évértékelőt tartott, ahol bukott balliberálisok körében szapulta a jelenlegi kormányt és meghirdette „a remény koalícióját”.
Bajnai, a kétszínű
Az MNO a héten azt is körüljárta, hogy a magyar politikai életben egyedülálló jelenségnek számító Bajnai miért fél a választóktól, hiszen még soha nem indult semmilyen demokratikus választáson. Elmondása szerint ugyanis ő nem politikus, és soha nem akarta a hatalmat, ám kijelentései komoly kétszínűségről árulkodnak. Bajnai akciózásával párhuzamosan CÖF, a Békemenet Egyesület és a Civil Együttműködési Tanács (CET) közös nyilatkozat elfogadásával támogatta a kormány munkáját. Kifejtették, hogy nem kérnek a temetkezési vállalkozóra emlékeztető Bajnai és más, Brüsszelbe rohangáló baloldaliak „hataloméhség-menetéből”.
Az LMP is szolgált hírrel a héten. Az egy hete párttá alakult platformisták pénteken ugyanis bejelentették, hogy kilépnek az LMP frakciójából, miután Schiffer András frakcióvezető semmilyen formában nem volt hajlandó a frakciószövetségre vonatkozó javaslatukat még csak megtárgyalni sem, ehelyett csak azt javasolták, hogy a Párbeszéd Magyarországért képviselői adják vissza a mandátumukat. Az LMP-től megváló politikusokat Bajnai külön köszöntötte szombati beszédében.
Uniós döntés, hazánk a második helyen
A kormányfő a héten részt vett a brüsszeli uniós csúcson is, ahol eldőlt, hogy Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken. Hazánk Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve. A miniszterelnök tájékoztatása szerint egy főre vetítve a 2007 és 2013 közötti periódusban 660 ezer forintnyi az uniós támogatás, a következő periódusban pedig 712 ezer forint lesz.
Török kapcsolatok
Orbán kedden a török kormányfővel tárgyaltBudapesten. A kormányfő kifejtette, hogy hazánk szeretné, ha a magyarok vízum nélkül utazhatnának Törökországba, melyet támogat az uniós csatlakozásban. Recep Tayyip Erdogan pedig arról beszélt, hogy erősíteni kell a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat.
Orbán levelet küldött
Szombaton a miniszterelnök sajtófőnöke arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor levelet küldött a határon túl élő magyar állampolgároknak, mert a kabinet őket is be akarja vonni a nemzeti konzultáció rendszerébe.
