A hét legizgalmasabb politikai témájává vált Gyurcsány Ferenc 2006-ban elhangzott, botrányos őszödi beszéde, illetve annak kiszivárogtatása. Máig nem tudni biztosat arról, hogy a 2006 őszén a nyilvánosság elé tárt anyagot kik juttatták el a sajtónak. Úgy tűnik azonban, hogy a Portik Tamás és Laborc Sándor megbeszéléseiről készült leiratokból állhat össze egy olyan forgatókönyv, amely felfedheti Őszöd titkát. 2008-ban a titkosszolgálati vezetőként tevékenykedő Laborc Portikkal való találkozóját megelőzően a beosztottjával beszélt a témáról. A beszélgetésből az derül ki, hogy Szilvásy György volt titokminiszter adhatott utasítást az őszödi beszéd kiszivárogtatására. Valószínűsíthető, hogy Gyurcsány tanácsadói körének ötlete után döntöttek a kiszivárogtatásról, amelynek technikai lebonyolítását intézte Szilvásy. Ennek alapján komoly kételyek merülnek fel azzal a forgatókönyvvel kapcsolatban, mely szerint vezető szocialista politikusok, Katalin, Imre és Ferenc voltak az őszödi beszéd kiszivárogtatói, ahogy azt a Demokratikus Koalícióban (DK) politizáló Szabó Bálint állította a minap.
Szabó, aki korábban a Fiatal Baloldal Vas megyei elnöke volt, azt nyilatkozta: a szocialista párt három akkori felsővezetője 2006 nyarán felkereste a lakásán Rózsa-Flores Eduardót, ahol belehallgattak Gyurcsány balatonőszödi beszédébe (holott azt csak később, szeptemberben szivárogtatták ki). Állítása szerint Rózsa-Flores éppen azért hívta meg, hogy legyen az eseményeknek egy „koronatanúja”, amikor személyesen találkozik az MSZP-s vezetőkkel. Szabó a három politikusnak csak a keresztnevét árulta el: Katalin, Imre és Ferenc. Ebből a Heti Válasz hat személyre szűkítette le a lehetséges résztvevők körét, köztük Szili Katalin egykori házelnökre, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszterre, illetve Baja Ferenc korábbi államtitkárra. Gyurcsány szerint továbbra sincs meg az a cáfolhatatlan bizonyíték, az utolsó „mozaikdarab”, amely alapján teljes felelősséggel nyilvánosságra lehetne hozni, hogy kik szivárogtatták ki az őszödi beszédét.
A héten tovább folytatódott a Prisztás-gyilkosság ügyében indított büntetőper, melyben a több ügyben is érintett alvilági figurát, Portik Tamást az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja felbujtóként. Egy volt keresztapa kedden elhangzott vallomása szerint Portik rendelte meg a 90-es évek alvilági leszámolásait. Radnai László szerint Portik bérgyilkosa Jozef Rohác volt. Elmondása szerint Rohácot Fogásznak vagy Fogasnak becézték, és ő volt a végrehajtója a „Totka, Prisztás és Cinóber-féle történetnek”, és Portik vele és az embereivel követtette el a Fenyő-gyilkosságot, illetve a Boros-féle merényletet is. Radnai egyébként akkor került kapcsolatba Portikkal, amikor ő is megforgatta a pénzét az olajüzletben, illetve az ő érdekeltségébe tartozott a luxusautókkal kereskedő Conti Car Kft.
Az országgyűlési hét a trafiktörvény módosításával indult. Ennek értelmében a parlament kedden tízszázalékos garantált árrést biztosított a dohánytermék-kiskereskedőknek, és tovább bővítette a trafikokban árusítható termékek körét. A módosítás révén a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak majd. A jogszabály továbbá nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja meg, hanem azt is előírja: meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll a gyanúja, hogy a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább azt.
A szintén módosított felsőoktatási törvény értelmében a képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak. A parlamentben szerdán a kampányfinanszírozást és a választási eljárást szabályozó törvényjavaslatok együttes általános vitájával kezdődött a munka, majd az idei költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az ülés. A kormányálláspont szerint a korrekció célja, hogy hazánk kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Október 15-től ismét csökken a villany, a gáz és a távhő ára – derült ki csütörtökön az Országgyűlésben. Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős fideszes munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett kérése volt, hogy a fűtési szezon kezdete előtt történjen meg az újabb, második körös lakossági díjcsökkentés. Az árcsökkenés Orbán Viktor szerint a céges fogyasztókra is kiterjedhet. A Ház egyébként csütörtökön kezdte meg a szennyvízszippantás és a kéményseprés díjának mérséklését célzó indítvány vitáját.
A Fidesz pénteken közölt javaslata szerint folytonos lenne az árfolyamgátba való belépés lehetősége, vagyis bárki bármikor választja az árfolyamrögzítést. Rogán Antal frakcióvezető elmondta: az indítványt vasárnap nyújtják be a parlamentnek, és javasolják, hogy a Ház még hétfőn fogadja is el. Rogán szólt a reklámadóról is, szerinte az európai uniós terhek megszűnéséhez járulnának hozzá a milliárdos bevételű cégek a reklámadóval. A reklámadó a május 29-i, szerdai kormányülés napirendjén szerepel majd. Az adó mértéke sávosan emelkedik majd: az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, az 1–5 milliárd forint között részre 1 százalék, az 5–10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék.
A kormányzati ciklus harmadik évének végén a kormány már csaknem háromnegyedét (69 százalékát) teljesítette a 2010. május 29-én elfogadott kormányprogramban vállaltaknak – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzésében. Mindeközben az antiszemitizmus vádja és a jól szétrágott alaptörvény-módosítás adott az utóbbi hetekben leginkább ihletet a Magyarország-ellenes hangoknak Németországban. A hadjárat nem ért véget, úgy tűnik, egyesek remek választási kampánytémának találják a magyar ügyeket. Komoly felháborodást váltott ki Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, egyben az Európai Parlament elnökének kijelentése, miszerint hazánkban listázzák a zsidókat. Szavait később a Népszabadság munkatársának próbálta megmagyarázni, nem túl meggyőzően.
Ilyen alaphangulattal zajlott szerdán az uniós csúcs Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök részvételével. A kormányfő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország nem akar a német belpolitikába sem beavatkozni, sem a kampány témájává válni. Ezért a kormány tagjait is utasította, hogy ne kommentálják a német választási kampány eseményeit. Orbán leszögezte azt is: a kormánynak semmilyen vitája nincs Angela Merkel kancellárral. A kormány egyébként a héten elküldte az Európai Bizottságnak az alaptörvénnyel kapcsolatos aggodalmakra vonatkozó válaszát. A Magyar Nemzet cikke szerint ebből egyebek között az derül ki, hogy a kabinet hajlandó az alaptörvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban rögzíteni, hogy uniós fizetési kötelezettség esetén különadót vethet ki, ha ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz.
Mesterházy Attila MSZP-elnök eközben Lipcsébe látogatott, ahol azt hangoztatta: a magyar kormány nem demokratikus, Magyarország pedig már csak papíron demokrácia. A politikus a Haladó Szövetség (Progressive Alliance – PA) nevű új nemzetközi baloldali ernyőszervezet alakuló kongresszusán vett részt. Közben kiderült, hogy egyértelműen Mesterházy Attila mellett teszik le a voksukat Bajnai Gordonnal szemben az egyesülésre készülő baloldali szakszervezeti konföderációk.
