Csütörtökön leadta közös európai parlamenti választási listáját és ezzel együtt az ajánlóíveken összegyűjtött 55 ezer aláírást a Fidesz–KDNP. A Fidesz–KDNP „nemzeti listáján” a határon túli, köztük az Európai Unión kívül élő magyar közösségek – így Kárpátalja és a Délvidék – képviselői is helyet kaptak, őket pénteken mutatták be. Schiffer András (LMP) két mandátumra, a Jobbik pedig arra számít, hogy megerősítheti képviseletét az Európai Parlamentben.
Az ellenzéki összeborulás a csúfos választási vereség után darabjaira hullott, az EP-választásokra már külön készülnek. Az MSZP listájával – amit Szanyi Tibor vezet – azonban nem mindenki elégedett, például Kovács László, a szocialisták korábbi elnöke is csalódott. Az Együtt–PM-nél Bajnai, a DK-nál pedig Gyurcsány vezeti a listát, azonban egyikük sem készül beülni az Európai Parlamentbe. Bajnai egyébként az Országgyűlésbe sem ül be, helyét a Magyar Nemzet információi szerint Szelényi Zsuzsa foglalhatja el.
Úgy tűnik, a főpolgármester-jelölt kérdésében sem lesz egyetértés a baloldalon. Szintén a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy komoly esélye van annak, hogy az Együtt–PM Karácsony Gergelyt indítsa a főpolgármesteri választáson. Ugyanakkor korábban arról is röppentek fel hírek, hogy Bajnait indítanák. Mint azt az mno.hu megírta, ugyan Bajnai állítja, hogy nem akar indulni októberben Budapest vezetéséért, de lehet, hogy ez a vonakodás is a taktikája a része. Ha bejön Bajnai terve, akkor 2018-ban már jó pozícióból mutatkozhat Orbán Viktor kihívójaként.
Ezt a teóriát támasztja alá az is, hogy komoly össztűz zúdul balliberális oldalról Horváth Csabára, az MSZP fővárosi első emberére. A sajtót szinte kínosan kerülő Ron Werber (aki egyébként nem vesz részt az MSZP európai parlamenti, illetve az őszi önkormányzati kampányában) a Blikknek adott interjút, amelyben keményen nekiment a politikusnak. Konrád György író, SZDSZ-alapító és balliberális királycsináló is Bajnai mellett tette le a garast Horváthtal szemben.
Eközben egyre erősödik a nyomás Mesterházy Attilán, a csúfos választási kudarc óta egyre többen bírálják őt nyíltan. A Magyar Nemzet szocialista forrásokra hivatkozva arról írt, hogy ez a fajta támadás a pártvezető ellen még inkább felerősödhet, ha rosszul szerepelnek a május 25-i európai parlamenti választásokon. A lap informátorai arra is felhívták a figyelmet, hogy a támadások ellenére Mesterházy komoly támogatottsággal rendelkezik saját pártján belül. Az MSZP leendő parlamenti frakciójában is főként a hozzá lojális, általában a fiatalabb generációhoz tartozó politikusok ülnek majd.
Az MSZP választmányi ülésén is komoly vitákat szült Mesterházy Attila személye, keményen bírálták a szocialisták elnökét, és felmerült a lemondása is, bár Mesterházy szerint erről szó sem volt. Fetser János orosházi MSZP-elnök egyenesen alkalmatlannak nevezte, és MSZP-s nyilatkozók szerint Lendvai Ildikó, Kovács László, Szekeres Imre és Braun Róbert is Mesterházy lemondása mellett érvelt. Az MSZP elnöke a Népszabadságban megjelent interjújában ugyanakkor ismét leszögezte, hogy az őszi tisztújításon újra ringbe száll a pártvezetői posztért. Mesterházy arra a kérdésre, hogy milyen mértékű eredménynél fontolta volna meg lemondását, azt válaszolta: néha nehezebb tovább csinálni, mint abbahagyni. Ugyanakkor Braun önmaga ellen bizalmi szavazást kért a monori választókerületben, Szekeres Imre pedig a jászsági szervezet vezetéséről mondott le.
Szerdán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megállapította a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét. Ugyanakkor a választási bizottság elrendelte a budapesti 15-ös országgyűlési egyéni választókerület két szavazókörében leadott szavazatok újraszámlálását, de nem változott az állás, Kunhalmi 56 szavazattal kikapott, így maradt a kétharmad is. Az országgyűlési választáson az emberek igent mondtak az új gazdaságpolitikára, amelynek célja egy munkaalapú, nem pedig spekulációalapú gazdaság felépítése – értékelte a választási eredményt szerdán Orbán Viktor miniszterelnök.
Eközben megindult az országgyűlési választások eredményét kétségbe vonó balliberális támadás Magyarország ellen. A hazai demokráciáért folyamatosan aggódó Kim Lane Scheppele ezúttal is a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában osztotta meg véleményét, és arra a következtetésre jutott, hogy megkérdőjelezhető a magyar választási eredmény. Ezúttal azonban nem önállóan, hanem Bánkúti Miklós közgazdásszal és Réti Zoltán matematikussal együtt fejtegette hosszasan, miként érhettek el a kormánypártok kétharmados parlamenti felhatalmazást. Azt maga a szerző is elismerte, hogy a Fidesz minden bizonnyal többséget szerzett volna a voksoláson, függetlenül attól, milyen választási rendszer lett volna érvényben Magyarországon. Szerinte azonban a kétharmados többség jogi megoldások eredményeként jött létre, így tehát legális, de megtévesztő és csaló.
Csütörtökön azonban kiderült, az amerikai jogász szakmailag erősen kifogásolható módszereket alkalmazott, amikor azt igyekezett bizonyítani, hogy a kormány az egyéni választókerületek átrajzolásával saját magának kedvezett. Kumin Ferenc blogjában arra mutatott rá, hogy Scheppele számításai során meglepően nagyot tévedett, ugyanis azokban nem az adott választókerületben választásra jogosultak számát vette alapul, hanem a ténylegesen leadott voksokat, ez pedig félrevezető. Az április 6-i parlamenti választásokhoz közeledve az ellenzék úton-útfélen arról beszélt, hogy az új rendszer nem demokratikus, de ezzel szemben legutóbb 1998-ban volt több egyéni jelölt, mint most. A választási rendszer tehát nemhogy szűkítette, hanem jelentős mértékben kiterjesztette a demokráciát.
Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök. A harmadik Orbán-kormányról eddig annyit lehet sejteni, hogy Trócsányi László nagykövet lesz az igazságügyi miniszter, ezt Martonyi János jelentette be csütörtökön, akit Navracsics Tibor válthat majd.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által kezdeményezett bojkott ellenére a nyertesek többsége lehívja a holokauszt-emlékév pályázati pénzeit. Ismeretes, a Mazsihisz februárban a közgyűlése után jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kormány által szervezett holokauszt-emlékév programsorozatán, és a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat sem hívja le, amíg nem teljesülnek a feltételeik.
A több mint másfél milliárd forintnyi kormányzati támogatásból négyszáznál több olyan pályázat valósul meg az idén, amelynek középpontjában a holokauszt megismertetése, az áldozatok emlékének ápolása áll. Mindössze negyvenkét pályázat esetében döntöttek úgy a győztesek, hogy nem tartanak igényt a kormány támogatására. Ezek összege a Civil Alap eredeti keretének – 1,8 milliárd forint – valamivel több mint tíz százalékát teszi ki.
