A hét legfontosabb eseményei amerikai és orosz közreműködéssel jöttek létre.
Vlagyimir Putyin és az Európai Unió egymást hibáztatják. „Ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlatot), akkor nem lesz megvalósítva” – mondta hétfőn Putyin. A gázvezetékrendszer a tervek szerint a Fekete-tenger alatt húzódott volna, ehhez azonban Bulgária jóváhagyására is szükség lett volna. Az Európai Bizottság nyomására azonban Szófia nem állt ki az elképzelés mellett. Brüsszel elsősorban azért kifogásolta a projektet, mert a vezetéket üzemeltető Gazprom nemcsak tulajdonosa, de üzemeltetője is lett volna a Déli Áramlatnak.
Szijjártó Péter úgy reagált, hogy Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében további lehetőségeket kell keresni, és e lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a Déli Folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában is arra utalt, hogy a Déli Áramlat gázvezeték-dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy „legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát”.
Újra lesz amerikai nagykövet Budapesten, bár John McCain republikánus szenátor a keddi szavazáson Colleen Bradley Bell jelölésének elutasítására szólította fel kollégáit. Totálisan alkalmatlannak nevezte, hogy Magyarországon legyen nagykövet, amely „nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek”. McCain azt mondta: egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek szappanopera producerét küldjük nagykövetnek.
Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában reagált McCain kijelentésére. Szerinte az ominózus mondatok a gazdájukat minősítik, hozzátette ugyanakkor, hogy neki nem kell semmilyen szélsőséges megnyilvánulással foglalkoznia, mert „az elterelné a figyelmünket”. Szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztériumba bekérették André Goodfriendet, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét. Közölték vele: a kormány elfogadhatatlannak tartja a szenátornak a magyar miniszterelnököt, illetve Magyarország és Oroszország viszonyát illetően elhangzott szavait. Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pedig elhatárolódott a szenátor kijelentéseitől.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar polgárok idén háromszor nyilváníthattak véleményt arról, hogy hogyan képzelik el az ország jövőjét, és mindhárom alkalommal meglehetősen egyértelmű véleményt fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, amit mindenkinek illik tiszteletben tartania.
A héten a Fővárosi Közgyűlésben is nagy volt az élet. A 44 éves közgazdászt, a közlekedési területen is elismerést szerző, három nyelvet beszélő Dabóczi Kálmánt választották meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezetőnek. „Majdnem lehetetlen együtt dolgozni a személyisége miatt”– Budapest főpolgármestere ekképp vélekedett a Facebookon is elköszönő Vitézy Dávidról, akinek maradására egyetlen szavazat sem érkezett. Szintén budapesti hír, hogy a kormány a fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetésére kilencmilliárd forintos támogatást szavazott meg.
A hétfői és keddi ónos esős időjárás miatt az ország több pontján, különösen a főváros II. és XII. kerületében, valamint Pest megye több településén kritikus helyzet alakult ki. Több balesetveszélyes utat lezártak, átmenetileg néhány települést sem lehetett megközelíteni, s több ezer háztartásban egy ideig áram sem volt.
De ez a hét se múlhatott el MSZP-s ügy nélkül. Dömény Zoltán részletes vallomásban tárta fel egy 18 milliárd forintos áfacsalási ügy részleteit, aki maga is része volt a csaló cégláncolatnak, majd hónapokig bujkált a bűnszervezet elől. A lánc egyik legnagyobb vásárlója a kitiltási botrány által megismert, amerikai tulajdonban álló Bunge Zrt. volt.
Mint a Magyar Nemzet megírta, a vállalkozó többször találkozott Szlovákiában és Magyarországon is Welsz Tamással. Azzal a Welsszel, aki bizalmas kapcsolatot ápolt Simon Gáborral, aki a nyomozó hatóság gyanúja szerint még bissau-guineai útlevelet is szerzett a bukott szocialista politikusnak. A férfi naplója szerint az elcsalt pénzek egy része az MSZP pártkasszájában landolt. Dömény naplójában azt is leírta, hogy 2009-ben az akkori kormányzat hozta létre az áfacsalások hálózatát.
Úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc kormányzása, vagyis minden idők legkorruptabb kormányzása idején többmilliárdos áfacsalás zajlott Magyarországon – így reagált a Fidesz. Az MSZP tagad és perrel fenyeget. Gyurcsány Ferenc tavaly októberben még arról beszélt egy fórumon, hogy ismeretlen pénzek vándoroltak a szocialista párthoz, most azonban azt mondja: nem tudja, hogy miről írt Dömény Zoltán.
Közben egyre több ellentmondás alakul ki az amerikai kitiltások indoklása körül, André Goodfriend ügyvivő megszólalásai pedig nem igazán segítik a helyzet tisztázását.
