Ötéves küzdelem végére került pont

Február elsejétől nincs devizaalapú lakáshitel Magyarországon, és továbbra sem tudni, miből él Bajnai Gordon.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton kiemelte: február elsejétől nem lesz devizaalapú lakáshitel, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből. Hozzátette, hogy továbbra is fennmarad a kilakoltatási moratórium, amivel szintén segítik a nehéz helyzetbe került családokat.

Hivatalosan bejelentette szerdán a német kormány szóvivője, hogy Angela Merkel német kancellár február 2-án látogat Budapestre.

Angela Merkel díszdoktori címet vesz át

Az egynapos budapesti vizit keretében a kancellár ellátogat a német nyelvű Andrássy Egyetemre. Az egyetemi program keretében átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. Angela Merkel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vendégeként ellátogat a Dohány utcai zsinagógába is, ahol megbeszélést folytat a magyar zsidó közösségek vezetőivel, és koszorút helyez el az Emanuel-emlékfánál – adta hírül a hivatalos német közlemény.

Steffen Seibert közleménye szerint Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök „kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet vitatja meg”. A német szóvivő jelezte, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozni fog, és Angela Merkel megbeszélést folytat majd Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel is.

Az, hogy Angela Merkel Magyarországra jön a német újraegyesítés 25. évfordulóján, a barátság és a stratégiai együttműködés jele – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Szerinte a két nép között problémás terület nincs, „európai problémák vannak”. Szerinte az ukrán helyzet számunkra megnyugtató rendezéséhez is kellenek a németek.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin érkezésével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: a jelen helyzet szerint 2015-ben lejár az orosz gázszállítási szerződés, ami azt jelenti, hogy 2015 után nincs biztosítva a magyar gazdaság működtetéséhez és a háztartásoknak szükséges energia, „ezt kell nekem most megoldanom”, mondta. Ígéri, előrelépés lesz a látogatás során.

Sem képviselői vagyonnyilatkozatában, sem záró vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel Bajnai Gordon, miből származik a jövedelme – írta a pénteki Magyar Hírlap. A hivatalos, tavaly június 5-én és 25-én benyújtott dokumentum szerint így az sem derül ki, miből finanszírozta életvitelét és politikai tevékenységét. Ez különösen azért érdekes, mert az Együtt, illetve szövetségesei szinte naponta követelik a kormányon az átláthatóságot.

Dunai Mónika, a kormánypárti frakció szóvivője az üggyel kapcsolatban elmondta: a Fidesz arra szólítja fel Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, adjon be igazi vagyonnyilatkozatot, mert amit benyújtott, arról kiderült, hogy hazugság. Vejkey Imre szerint a mentelmi bizottság nem vizsgálhatja Bajnai ügyét.

Turisztikai vállalkozásba kezdett Schwartz Béla, Ajka szocialista városvezetője. Az ügy pikantériája, hogy a beruházást egy önkormányzati tulajdonú cég végzi, s mindezt nem Ajkán vagy a megye határain belül, hanem Győr-Moson-Sopronban, a polgármester szülőfalujában. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatása szerint egy felerészben Schwartz tulajdonában álló cég pályázott turisztikai célú támogatásra, ám eddig nem nyújtott be számlát, s mivel a vállalkozás adózott eredménye 2013-ban egymillió forint sem volt, talány, miből finanszírozzák a beruházást.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.

A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

A kelet-ukrajnai Mariupol elleni, múlt hét végi rakétatámadás miatt újabb szankciók bevezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben kedd délelőtt kiadott közös közleményükben az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott találkozója alkalmából Brüsszelben kijelentette, hogy az atlanti szövetség továbbra is szolidáris Kijevvel és a jövőben is kiáll Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett.

Az EU szeptemberig meghosszabbítja azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket az ukrajnai válság miatt rendelt el korábban orosz, illetve ukrajnai természetes és jogi személyekkel szemben és amelyek márciusban járnának le. A feketelistát ki is bővítik, a kibővített, új névsorról pedig február 9-én döntenek az EU-országok külügyminiszterei – közölte Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben.

Eközben folytatódnak a súlyos harcok Doneck megyében: a kijevi hadműveleti parancsnokság (ATO) pénteken közleményben arról számolt be, hogy a Debalceve közelében lévő Vuhlehirszk településen – amelyet előző nap támadtak meg az oroszbarát szakadárok – rendkívül heves összecsapások folynak. A parancsnokság cáfolta, hogy a szakadárok elfoglalták volna a települést, mint ahogy vezetőik donecki sajtónyilatkozataikban állították.

A görögországi választáson a szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, aminek köszönhetően 149 parlamenti képviselői helyhez jut a 300-ból. Ez azt jelenti, hogy mivel a pártnak nem sikerült megszereznie az abszolút parlamenti többséget, a kormányalakításhoz koalíciót kellett kötnie egy másik párttal. Ez az alakulat lett a Független Görögök pártja, amely a voksok mintegy 4,7 százalékát, és ezzel 13 mandátumot szerezett meg.

11 éves rekordmélységben az euró a Sziriza miatt

Az euró 11 éve nem tapasztalt rekordmélységbe jutott hétfőn a dollárral szemben annak hatására, hogy a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) az előző nap megnyerte a görögországi választásokat.

Aléxisz Cíprasz előzőleg bejelentette: kormánya újratárgyalja a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek”, mindazonáltal el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel.

Az új baloldali görög kormány „közös alapokon nyugvó megoldásra” fog törekedni az Európai Unióval az ország adósságproblémáinak enyhítésére irányuló erőfeszítései során – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke csütörtökön Athénban, miután találkozott Aléxisz Cíprasz új görög miniszterelnökkel.

„Vannak olyan félelmek Európában, hogy Cíprasz a saját útját fogja járni, de ma világossá vált számomra, hogy nem ez a helyzet. Görögország közös alapokon nyugvó megoldásra fog törekedni európai partnereivel” – tette hozzá.

Emellett jelentős visszhangot váltott ki, hogy Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pénteken az eurócsoport elnökével Athénban tartott egyeztetés után közölte: Görögország új kormánya nem működik együtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió alkotta hitelezői trojkával, és nem kéri a nemzetközi pénzügyi mentőprogram meghosszabbítását.

Sergio Mattarellát, a balközép kormánypárt, a Demokrata Párt (PD) jelöltjét választották meg szombaton új olasz köztársasági elnöknek. Az új olasz elnök személyéről csütörtök óta szavaznak Rómában az úgynevezett „nagyválasztók” – azaz a képviselők, a szenátorok, valamint a 20 olasz régió 58 elektora. Az első három forduló eredménytelen lett, mert itt még kétharmados többségre lett volna szükség a győzelemhez. Szombaton, a negyedik fordulóban viszont már elég volt az egyszerű többség, vagyis a minimum 505 voks is, ám ennél végül jóval többet, 665 voksot kapott Mattarella.