Bevándorlás: megoldás a déli határ „befalazása”?

A kormány fizikai határ felállítására utasította Pintér Sándor belügyminisztert.

A magyar kormánypárt már egy ideje napirenden tartja a bevándorlás témakörét. A legújabb Nemzeti Konzultáció részben ehhez a témakörhöz kapcsolódik, ráadásul a napi politikai hírfolyamnak is szerves része a migráció és annak hazánkra gyakorolt hatása. Ezek után nem volt meglepő a kormány azon lépése, hogy utasítást adott a belügyminiszternek magyar–szerb határ fizikai lezárása. Pontosabban egy 175 kilométeres, 4 méter magas kerítés megépítésének előkészítésére. Csütörtökön már el is kezdődött a terület kijelölése, valamint felmérése.

Jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásról beszélünk – szögezte le Szijjártó Péter, aki hozzátette: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás az államok közül. Mint mondta, Magyarország ezzel a lépéssel semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget nem szeg meg. A lapunk által megkérdezett szakértő és összeszedett nemzetközi példák azonban mutatják, hogy veszélyes, költséges és haszontalan lehet a szerb határon felhúzandó fal.

Év eleje óta 57 ezren lépték át illegálisan Magyarország határát, naponta több száz ember érkezik, köztük nagyon nagy számban afgán, szír, pakisztáni állampolgárok – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.

Természetesen határon innen és határon túl is többen is megszólaltak az ügyben:

– Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint jól döntött a kormány, pillanatok alatt felhúzható a kerítés;

– Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormány azért is döntött a határzár mellett, mivel ilyen intézkedéssel más országokban hetedére csökkent a határsértések száma;

– Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök elmondta, hogy országa nem követi a magyar példát, „nem fog falakat emelni [ ] és nem fog Auschwitzban élni”.

– Az osztrák államfő nem tartja jó elképzelésnek azt, hogy Magyarországon kerítéssel próbálják megoldani a menekültkérdést;

– Nemzetközi lapok írási közül egyesek elismerik a jogosultságát, mások azonban sokkolónak vagy rasszistának tartják a lépést;

– Ugyan nem a magyar döntés kapcsán, de Ferenc pápa is megszólalt az Európát érintő menekültválság ügyében. Mint mondta, a világon sehol ne zárják be az ajtót azok előtt, akik egy jobb élet reményében más országokban keresnek menedéket.

Hogy mit szólnak a döntéshez a leginkább érintettek, azok akik a határnál laknak? A szerb határ közelében lévő települések lakói általában örülnek a kormány határzárra vonatkozó határozatának, bár többségük szerint a kerítés önmagában kevés lesz.

A belpolitikai sajtó szeme a menekültügy mellett a paralimpiai botrányon is rajta volt. Az üggyel kapcsolatos legfontosabb heti fejlemény, hogy Gömöri Zsolt lemondott a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöki posztjáról. Ezt rendkívüli sajtótájékoztatón Szabó László, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége (Fodisz) elnöke jelentette be, aki hozzátette, hogy mindenki más, így Deutsch Tamás alelnök marad az elnökség tagja, ám ő maga nem indul a posztért – pedig a Magyar Nemzet erről másképp értesült. Mindez egyáltalán nem vigasztalja a parasportolókat, akik reformokat sürgetnek.

De, hogy legyen még egy-két csavar a történetben: kiderült, hogy Gömöri már a megválasztása napján hitelért folyamodott, emellett pedig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda újabb iratokat foglalt le a Bizottsággal kapcsolatban indult nyomozás keretében.

A hét nem múlhatott el brutalitás nélkül – sajnos. Egy balmazújvárosi férfi lemészárolta a családját: a 42 éves családfő, a 36 éves feleségét és 8 és 10 éves kisfiát baltával ölte meg, majd felakasztotta magát. De nemcsak Balmazújvárosban történt brutalitás. Ugyanis kilenc embert lőtt agyon Dylann Roof szerda este a dél-karolinai Charleston egyik, feketék által látogatott, nagy múltú metodista templomában. Az elkövetőt azóta elfogták.

Természetesen ez a hét sem múlhat el anélkül, hogy Görögország ne legyen terítéken. A hét végén az eurózóna pénzügyminiszterei dugták össze fejüket az igen komoly gazdasági válságban lévő ország miatt. Ám, ahogy eddig sem, úgy most sem született megállapodás a hellén adósságválság ügyében. Az azonban biztos, hogy Görögország nem kap türelmi időt június 30-ig esedékes tartozásának törlesztésére – mondta Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. Michel Sapin francia pénzügyér szerint totális katasztrófával érne fel, ha a görögök kilépnének az eurózónából, s ezt minden eszközzel megpróbálják megakadályozni.

Merkel és Moscovici szerint is lehetséges még a megoldás. A biztos helyzetre áhítozik a görög lakosság, akik közül egy hat-hétezer fős tömeg tüntetett csütörtök este Athén központjában, azt követelve, hogy Görögország őrizze meg az eurót mint fizetőeszközt.

Természetesen a héten a sportvilág sem unatkozott: