„Építési jellegű” munkálatok kezdődhetnek az osztrák–szlovén határ egy szakaszán – jelentette be kedden a stájerországi Spielfeldnél az osztrák belügyminiszter. Tájékoztatása szerint a tervezés szakasza kezdődött el, a megvalósítás időpontjáról a kormány dönt. A tárcavezető több kilométeren át elterülő „műszaki zárról” beszélt, amelyet a spielfeldi határátkelő elé terveznek építeni. Johanna Mikl-Leitner szerda reggel az Ö1 osztrák közszolgálati rádióban úgy fogalmazott, hogy „természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt”.
A szociáldemokrata kancellár, Werner Faymann később, a szerdai kormányülést követően kijelentette: Ausztria „kaput épít oldalsó szárnyakkal”, nem kerítést.
A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie – közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően. Az eseményen részt vevő országok egy tizenhét pontos akciótervet fogadtak el a migrációs válság kezelése érdekében.
Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a mennyiséget, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki.
Csütörtökön megtartotta szokásos heti beszámolóját a kormány munkájáról Lázár János, aki mellett ezúttal Kovács Zoltán állt. A miniszter a migránsválsággal kapcsolatban jelezte, hogy jó válasz volt a határzár megépítése, és hiába enyhül a nyomás, nem függesztik fel a rendkívüli állapotot. Kiemelte azt is, hogy az Európai Unió impotens a migránsválság kezelésében, pedig a menekültek utánpótlása kimeríthetetlen.
Lázár János Colleen Bell amerikai nagykövet kijelentéseivel kapcsolatban többször hangsúlyozta, hogy Magyarország nem az Amerikai Egyesült Államok, hanem az Európai Unió része, így az esetleges politikai problémákat az utóbbi közösséggel vitatja meg. Válaszolt a diplomata azon felvetésére is, hogy Magyarországon rendszerszintű korrupció van, és hogy egyes döntéseket a közvélemény kizárásával hoznak meg. Mint mondta, Bell konkrét bizonyítékok nélkül beszélt. Emellett hangsúlyozta, hogy „nem leszünk Oroszország, az USA és az Európai Unió gyarmata sem. Ezt ideje lenne megérteniük az itt dolgozó diplomatáknak.”
A miniszter kitért arra is, hogy új dohányadó lesz. „Próbáljuk növelni a dohányipar terheit azért, hogy csökkenjen a dohányzás” – magyarázta Lázár.
Orbán Viktor szerint „Európa népei kezdenek felébredni”, rájöttek arra, hogy a bevándorlás kulturális kérdés, Brüsszeltől azonban nem várhatunk megoldást, a problémát a tagállamoknak kell megoldaniuk, ahogyan Magyarország a maga részéről meg is tette – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország által ellenzett, jogtalannak, ésszerűtlennek és méltánytalannak tartott uniós kvótarendszer terve „átnőtt egy még nagyobb veszélybe”, mert az Európába beérkezők szétosztását állandó mechanizmussá alakítanák. „Ezt végképp nem fogadjuk el” – jelentette ki Orbán Viktor.
Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével.
Tizenkét további megvádolt rendőrtiszt, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében a bíróság megszüntette az eljárást. A volt budapesti főkapitány mellett a negyedrendű vádlott, a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka kapott megrovást.
Nem tudják a magyarországi fogyasztók, milyen eredetű mézet vesznek le a boltok polcairól, de ez nem az ő hibájuk. A jelenlegi uniós szintű szabályozás szerint ugyanis a mézek csomagolásán csak azt kell feltüntetni, hogy a termék a közösség területéről, azon kívülről vagy valamilyen arányban innen is, onnan is származik.
Vizsgálatot indított a Nébih az európai mézekbe kevert kínai hamisítvány miatt. A földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára, Nagy István az Inforádiónak azt mondta: szúrópróbaszerű vizsgálatokat tartanak.
Ezen változtatnának azok a magyar és hozzájuk csatlakozó európai méhészek, akik pénteken Brüsszelben és Budapesten is demonstrációt tartottak.
Takács Ferenc, a brüsszeli demonstrációt szervező Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja szerint laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, ezért átfogó vizsgálatot sürgetnek, hogy kiderüljön, mennyi a kétes eredetű termék az uniós mézekben. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy a mézek eredetmegjelölési szabályait pontosítsák, a jelenlegi laza előírások ugyanis gyakorlatilag megfosztják a vásárlót a hamis és a valódi termékek közötti választás lehetőségétől.
A felvágottak, szalámik, kolbászok, füstölt és pácolt húsok rákot okozhatnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint. Az állásfoglalást, amely szerint aki ilyesmiből napi 50 grammot fogyaszt, annál 18 százalékkal megnövekedik a vastag- és végbélrák kockázata, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer – IARC) egyévnyi kutatómunkája alapozta meg.
A jelentés arra is kitér, hogy a vörös húsok „valószínűleg rákkeltőek”, de ahhoz, hogy ezt bizonyosan állíthassák, nem gyűlt össze elegendő bizonyíték. Ugyanakkor a WHO azt is közölte, hogy vannak az egészségre nézve pozitív hatásaik is a húsoknak.
Szerdán a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) közölte: szerinte a tanulmány indokolatlanul félreinformálja a fogyasztókat, valamint az állatok tartásával, vágásával és húsfeldolgozással foglalkozók gazdasági helyzetét is ellehetetlenítheti.
Az olimpiai címvédő Berki Krisztián nem jutott be a lólengés döntőjébe a Glasgow-ban zajló olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon, így már biztos: nem szerez kvótát a jövő évi riói játékokra.
A Nagy-Britanniát fenyegető terrorveszély jelenleg a legnagyobb az utóbbi harminc évben – közölte Andrew Parker, a belső elhárítás (MI5) vezetője a BBC Radio 4-nak adott interjújában. Elmondása szerint az elsődleges veszélyforrások, az Iszlám Állam és az Al-Kaida internetes programok és kommunikációs eszközök segítségével próbálja a gyűlöletkeltő üzeneteiket eljuttatni azokhoz Nagy-Britanniában, akiknél értő fülekre találnak. Parker közölte, az MI5-nak képesnek kell lennie „navigálni” az interneten annak érdekében, hogy megtalálja a terroristák kommunikációs csatornáit.
