A Buda-Cash 7920-as számú ügyfele biztos örülne a 62 milliárdos ajándéknak – ha nem fiktív személy volna. A lap forrásai szerint 1997 óta tart a Buda-Cash vesszőfutása, azóta rendszer szintűre emelkedett a helyzet kozmetikázása. Akkor 2 milliárdot buktak az ázsiai részvénypiacon, ahhoz jöttek később a ’98-as orosz válság idején, majd a ’99-es balul elsült ázsiai spekulációs ügyleteken elkönyvelt milliárdos veszteségek. A Buda-Cash 2000-re ötmilliárdos mínuszban volt, de ez nem volt látható még az akkori pénzügyi felügyelet számára sem. A menedzsmentnek dönteni kellett. Csődöt jelentenek, vagy fejlesztik a hálózatukat, és a várhatóan növekedő bevételekből eltüntetik korábbi veszteségeiket. Az előremenekülést választották. Csakhogy a bővülő hálózat növekvő költségekkel, jutalékokkal és más kifizetésekkel járt. 2004-ben a hiány már 20 milliárd volt – de kívülről még mindig semmi sem látszott.
Talán az MNB és a rendőrség párhuzamosan zajló vizsgálódásainak a végére kiderül, miféle trükkökkel tüntették el az egyre nagyobb lukat.
2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot, ekkor jött a kegyelemdöfés. Miközben közeledett az ötévenként kötelező felügyeleti ellenőrzés napja, a svájci frank árfolyama elszállt, újabb tízmilliárdos lyukat ütve a brókerház kasszáján. Úgy tudni, egy nappal azelőtt, hogy a brókerház vezetői elmondásuk szerint lényegében önfeljelentést tettek (bár az MNB szerint ilyen nem is történt, az ő gyors és szakszerű ellenőrzésük eredményeképp bukott ki a 100 milliárdos hiány), a cég egyik vezetőjének jogi képviselője találkozási lehetőséget kért egy illetékesnek vélt miniszter titkárságán, hogy jelezze a közelgő brókerházcsődöt. Végül államtitkári szinten fogadták. Másnap volt a Buda-Cash és az MNB vezetőinek a találkozója, amelyen azonban már állítólag a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztályának néhány munkatársa is jelen volt.
Ám még azután is kellett egy hét – illetve talán Orbán Viktor „bilincses” megjegyzése is –, hogy a rendőrség legalább addig eljusson, hogy kiket és mivel gyanúsíthat meg. Mindez azt sejteti, hogy az MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház, vagy hogy ki is az a Karácsony Miklós.
– Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója
– Így juthatnak hozzá nyugdíjukhoz a DRB ügyfelei
– Kettős könyvelést vezetett a Buda-Cash?
– Bukhatja a pénzét a siklósi önkormányzat
– Siklósi jajkiáltás: százezer forintja sem maradt az önkormányzatnak
– Saját csapdájukban a Buda-Cash ügyfelei
Karácsony Miklósnak a Népszabadság szerint kulcsszerepe volt ugyanis az ügyben. V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30-a és február 2-a között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkont kincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte. Karácsony bizonyosan örült volna a 62 milliárdos ajándéknak, de ő egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel. A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak „veszett nyoma”, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból.
