Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Mielőtt megismétlődne a járvány okozta válság kezelésére született kormányzati intézkedések miatti politikai hangulatkeltés a 2022-es büdzsében is szerepeltetett kiskereskedelmi különadó miatt, érdemes megvizsgálni a hazai cégekkel szemben túlerőben lévő multinacionális ágazati szereplők nyilvános mérlegbeszámolóit.
Ugyanis nemcsak a gyakorlat és a forgalmi statisztikák, hanem a cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher
sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.
Emlékezetes, tavaly az ellenzéki hangok azzal riogattak, hogy nem lesz jó hatása a piacon és a cégek hangulatára sem, ha a védekezés nemzeti kiadásaihoz a kormány a legnagyobb forgalmú külföldi szereplők nyereségéből von el.
A jórészt európai anyavállalatú láncok miatti aggodalom odáig fajult, hogy tömeges leépítésekről szóló jóslatok is elhangzottak, habár a különadó okán kirúgások azóta sem történtek egyik cégnél sem, az egyébként krónikusan munkaerő-hiányos áruházi területeken.
Iparági előrejelzések szerint
idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben,
ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.
A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Ismert, a versenyszektor nemzetközi szereplői az osztalékokat nem forgatják vissza helyi beruházásként vagy nem különítik el a magyar alkalmazottak béreinek fejlesztésére, hanem külföldön hasznosítják a milliárdos nagyságrendű pénzeket.
Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg
az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.
Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten
a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.
Ehhez képest
az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő
a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.
Bár Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nemrég egy ellentmondásos sajtótájékoztatón a remélt vezetői zászlajára tűzte az Orbán-kormány által már 2010 óta követett patrióta gazdaságpolitika baloldaltól távol álló, magyar kisvállalkozásokat segítő elveit, eleddig rengeteg ellenzéki támadás érte a sikeres magyar adópolitikát, illetve a nyereséges területek méltányos közteherviselését.
Holott a kormány
az egykori gyurcsányi kormánypolitikával szemben nem a lakosságot sújtó megszorítások eszközéhez nyúlt a határon kívül kerülő céges profitok védelmében,
hanem a többek között a családok költekezéseiből megerősödött szektorokra rendelt el nagyobb terhelést.
A különadó mértéke – a korábban nagy visszhangot kiváltó – progresszív számítás alapján az éves bevételek szerint változik. A sávos adó a távközlésben és a kereskedelemben is évekig támadások kereszttüzében volt, de eredménytelenül, mivel utóbb a több tagállamban precedensként szolgáló
magyarországi közteherfajta a multik által indított bírósági eljárásokban is megállta a helyét.
Az adót ötszázmillió forintos éves bruttó bevétel alatt nem kell fizetni, míg abban az esetben, ha az adóalap ezen felül van, de legfeljebb harmincmilliárd forintot ér el, akkor 0,1 százalék a teljesítendő tétel, efölött pedig százmilliárd forintig 0,4 százalék. A legtöbb költségvetési hozzájárulást a százmilliárdot meghaladó forgalmazás után teljesítik a legnagyobb szereplők, mégpedig 2,5 százalékot.
Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után, amelyek
a forgalom alapján évente felállított vállalati toplista első tíz helyét is stabilan foglalják, legfeljebb egymás között cserélik a helyezéseket.
Így például a diszkontok előretörésével 2020-ban a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet a Spar követ, a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.
Az áruházi terület töretlenül nyereséges Magyarországon, ahol régiós összevetésben is megéri a láncoknak jelen lenni. A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.
A magyar gazdaság motorját jelenleg a fogyasztás fokozatos felfutása adja, de idővel a beruházások is felpörögnek.
Az új tulajdonosnak bőven lesz teendője.
A vihar sokakat óvatosságra int, biztosítást kötnének.
Eljárást indított a kormányhivatal az utazási irodával szemben.
A magyar gazdaság motorját jelenleg a fogyasztás fokozatos felfutása adja, de idővel a beruházások is felpörögnek.
Az új tulajdonosnak bőven lesz teendője.
A vihar sokakat óvatosságra int, biztosítást kötnének.
Eljárást indított a kormányhivatal az utazási irodával szemben.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A magyar gazdaság motorját jelenleg a fogyasztás fokozatos felfutása adja, de idővel a beruházások is felpörögnek.
Az új tulajdonosnak bőven lesz teendője.
Átverés, de akár jogi trükk is állhat a háttérben.
A vihar sokakat óvatosságra int, biztosítást kötnének.
Eljárást indított a kormányhivatal az utazási irodával szemben.
A kormány változatlanul elkötelezett a költségvetési stabilitás megőrzése és a szigorú fiskális fegyelem fenntartása mellett.
Egymillió ember lépett ki a szegénységből Magyarországon.
Két év alatt annyit finomítottak az elektronikus jelátvitellel működő kormányzáson, hogy végre merik szériában kínálni.
A Real–PR 93. felmérése szerint csak a nagypártok erősödtek.
Választási tilalmának eltörlése érdekében tett lépést Le Pen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
