időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo

A járvány alatt is milliárdokat utaltak haza a multiláncok

Thurzó Katalin
2021.06.28. 07:32
A járvány alatt is milliárdokat utaltak haza a multiláncok

A járvány alatt is szép nyereséggel zárták üzleti évüket a kiskereskedelmi láncok, amelyek közül a decemberben összegzett milliárdos bevételek adózás utáni sorsáról több cég a harmadik járványhullám idején döntött. A nyilvános mérlegadatok szerint a legkiemelkedőbb összegeket éppen a pandémia alatt utalták haza külföldre a multiszereplők, amiből sejthető, hogy a kormány által a védekezési alaphoz való hozzájárulásként bevezetett kiskereskedelmi adó a korábbi ellenzéki aggodalmakkal szemben nem rázza meg az érintetteket. Sorrendben a Lidl, a Tesco és a Spar a legnagyobb osztalékkifizető a magyar piacon.

Mielőtt megismétlődne a járvány okozta válság kezelésére született kormányzati intézkedések miatti politikai hangulatkeltés a 2022-es büdzsében is szerepeltetett kiskereskedelmi különadó miatt, érdemes megvizsgálni a hazai cégekkel szemben túlerőben lévő multinacionális ágazati szereplők nyilvános mérlegbeszámolóit.

Ugyanis nemcsak a gyakorlat és a forgalmi statisztikák, hanem a cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher

sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.

Emlékezetes, tavaly az ellenzéki hangok azzal riogattak, hogy nem lesz jó hatása a piacon és a cégek hangulatára sem, ha a védekezés nemzeti kiadásaihoz a kormány a legnagyobb forgalmú külföldi szereplők nyereségéből von el.

Több áruházlánc az évek alatt tízmilliárdos összegeket utalt a külföldi anyacégnek
Fotó: Éberling András

A jórészt európai anyavállalatú láncok miatti aggodalom odáig fajult, hogy tömeges leépítésekről szóló jóslatok is elhangzottak, habár a különadó okán kirúgások azóta sem történtek egyik cégnél sem, az egyébként krónikusan munkaerő-hiányos áruházi területeken.

Iparági előrejelzések szerint

idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben,

ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.

A Covid alatt is számíthattak a családok költekezéseire a boltok Fotó: Kallus György

A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Ismert, a versenyszektor nemzetközi szereplői az osztalékokat nem forgatják vissza helyi beruházásként vagy nem különítik el a magyar alkalmazottak béreinek fejlesztésére, hanem külföldön hasznosítják a milliárdos nagyságrendű pénzeket.

Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg

az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.

Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten

a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.

Ehhez képest

az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő

a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.

Képben vannak. Az ellenzék is a Fidesz-kormány tíz éve követett adópolitikájával kampányol
Fotó: Katona Vanda

Bár Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nemrég egy ellentmondásos sajtótájékoztatón a remélt vezetői zászlajára tűzte az Orbán-kormány által már 2010 óta követett patrióta gazdaságpolitika baloldaltól távol álló, magyar kisvállalkozásokat segítő elveit, eleddig rengeteg ellenzéki támadás érte a sikeres magyar adópolitikát, illetve a nyereséges területek méltányos közteherviselését.

Holott a kormány

az egykori gyurcsányi kormánypolitikával szemben nem a lakosságot sújtó megszorítások eszközéhez nyúlt a határon kívül kerülő céges profitok védelmében,

hanem a többek között a családok költekezéseiből megerősödött szektorokra rendelt el nagyobb terhelést.

A különadó mértéke – a korábban nagy visszhangot kiváltó – progresszív számítás alapján az éves bevételek szerint változik. A sávos adó a távközlésben és a kereskedelemben is évekig támadások kereszttüzében volt, de eredménytelenül, mivel utóbb a több tagállamban precedensként szolgáló

magyarországi közteherfajta a multik által indított bírósági eljárásokban is megállta a helyét.

Az adót ötszázmillió forintos éves bruttó bevétel alatt nem kell fizetni, míg abban az esetben, ha az adóalap ezen felül van, de legfeljebb harmincmilliárd forintot ér el, akkor 0,1 százalék a teljesítendő tétel, efölött pedig százmilliárd forintig 0,4 százalék. A legtöbb költségvetési hozzájárulást a százmilliárdot meghaladó forgalmazás után teljesítik a legnagyobb szereplők, mégpedig 2,5 százalékot.

A pandémia alatt hullámzó kereslethez jól alkalmazkodott a kereskedelem, itthon nem voltak fennakadások az ellátási láncban Fotó: Magyar Nemzet

Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után, amelyek

a forgalom alapján évente felállított vállalati toplista első tíz helyét is stabilan foglalják, legfeljebb egymás között cserélik a helyezéseket.

Így például a diszkontok előretörésével 2020-ban a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet a Spar követ, a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.

Első helyezett lett a magyar piacon a Lidl diszkontlánc, hátrébb szorítva a legnagyobb hipermarketláncot
Fotó: Bach Máté

Az áruházi terület töretlenül nyereséges Magyarországon, ahol régiós összevetésben is megéri a láncoknak jelen lenni. A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.