Mielőtt megismétlődne a járvány okozta válság kezelésére született kormányzati intézkedések miatti politikai hangulatkeltés a 2022-es büdzsében is szerepeltetett kiskereskedelmi különadó miatt, érdemes megvizsgálni a hazai cégekkel szemben túlerőben lévő multinacionális ágazati szereplők nyilvános mérlegbeszámolóit.
Ugyanis nemcsak a gyakorlat és a forgalmi statisztikák, hanem a cégek szabványos, lezárt üzleti éveket összegző jelentései is azt mutatják, hogy a 2010–2012-es különadók mintájára a Covid-járvány kezelésének költségeire 2020 májusától visszavezetett szektorális közteher
sem az idén, sem jövőre nem vágja földhöz az arányaiban jóval nagyobb nyereséget elérő, fő befizető multikat.
Emlékezetes, tavaly az ellenzéki hangok azzal riogattak, hogy nem lesz jó hatása a piacon és a cégek hangulatára sem, ha a védekezés nemzeti kiadásaihoz a kormány a legnagyobb forgalmú külföldi szereplők nyereségéből von el.
Fotó: Éberling András
A jórészt európai anyavállalatú láncok miatti aggodalom odáig fajult, hogy tömeges leépítésekről szóló jóslatok is elhangzottak, habár a különadó okán kirúgások azóta sem történtek egyik cégnél sem, az egyébként krónikusan munkaerő-hiányos áruházi területeken.
Iparági előrejelzések szerint
idén és jövőre sem várható törés az áprilisban újraindult, mostanra növekvő pályára állt kiskereskedelemben,
ahol a volumenben mért eladások szintje 2021 júniusában meghaladta a 2019-es azonos havit.
A már lezárt üzleti éveket összegző magyarországi céges mérlegekből a részvényeseknek az adózás utáni nyereségből fizetendő osztalékok összege a beszédes. Ismert, a versenyszektor nemzetközi szereplői az osztalékokat nem forgatják vissza helyi beruházásként vagy nem különítik el a magyar alkalmazottak béreinek fejlesztésére, hanem külföldön hasznosítják a milliárdos nagyságrendű pénzeket.
Az, hogy a hosszú évekig rekordforgalmat bonyolító fogyasztásicikk-értékesítést a járványhullámok sem tántorították el a bevételektől, főleg
az évek óta stabilan gyarapodó, állami támogatásokkal megtámasztott lakossági fogyasztásnak köszönhető.
Olyannyira, hogy a nagy láncok tulajdonosainak is évek óta jutott milliárdos jövedelem: 2019-ben például összágazati szinten
a multik részvényeseinek mintegy 121 milliárd forintot juttattak el a magyarországi bevételekből.
Ehhez képest
az ágazati adóból az idén 65 milliárd forintot, jövőre pedig az összes érintettől 76,3 milliárdot irányoztak elő
a költségvetés védekezésre szánt kiadásainak egyik elenyésző súlyú fedezeteként.
Fotó: Katona Vanda
Bár Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nemrég egy ellentmondásos sajtótájékoztatón a remélt vezetői zászlajára tűzte az Orbán-kormány által már 2010 óta követett patrióta gazdaságpolitika baloldaltól távol álló, magyar kisvállalkozásokat segítő elveit, eleddig rengeteg ellenzéki támadás érte a sikeres magyar adópolitikát, illetve a nyereséges területek méltányos közteherviselését.
