A járvány alatt is milliárdokat utaltak haza a multiláncok

A járvány alatt is szép nyereséggel zárták üzleti évüket a kiskereskedelmi láncok, amelyek közül a decemberben összegzett milliárdos bevételek adózás utáni sorsáról több cég a harmadik járványhullám idején döntött. A nyilvános mérlegadatok szerint a legkiemelkedőbb összegeket éppen a pandémia alatt utalták haza külföldre a multiszereplők, amiből sejthető, hogy a kormány által a védekezési alaphoz való hozzájárulásként bevezetett kiskereskedelmi adó a korábbi ellenzéki aggodalmakkal szemben nem rázza meg az érintetteket. Sorrendben a Lidl, a Tesco és a Spar a legnagyobb osztalékkifizető a magyar piacon.

A diszkontlánc alulbecsülte ünnepi húzóterméke keresletét Fotó: Havran Zoltán

Holott a kormány

az egykori gyurcsányi kormánypolitikával szemben nem a lakosságot sújtó megszorítások eszközéhez nyúlt a határon kívül kerülő céges profitok védelmében,

hanem a többek között a családok költekezéseiből megerősödött szektorokra rendelt el nagyobb terhelést.

A különadó mértéke – a korábban nagy visszhangot kiváltó – progresszív számítás alapján az éves bevételek szerint változik. A sávos adó a távközlésben és a kereskedelemben is évekig támadások kereszttüzében volt, de eredménytelenül, mivel utóbb a több tagállamban precedensként szolgáló

magyarországi közteherfajta a multik által indított bírósági eljárásokban is megállta a helyét.

Az adót ötszázmillió forintos éves bruttó bevétel alatt nem kell fizetni, míg abban az esetben, ha az adóalap ezen felül van, de legfeljebb harmincmilliárd forintot ér el, akkor 0,1 százalék a teljesítendő tétel, efölött pedig százmilliárd forintig 0,4 százalék. A legtöbb költségvetési hozzájárulást a százmilliárdot meghaladó forgalmazás után teljesítik a legnagyobb szereplők, mégpedig 2,5 százalékot.

A pandémia alatt hullámzó kereslethez jól alkalmazkodott a kereskedelem, itthon nem voltak fennakadások az ellátási láncban Fotó: Magyar Nemzet

Látszik, hogy a szektorra előirányzott éves összegeket főként a pandémia évében három százalékkal bővült élelmiszer-kereskedelem multiláncai adják össze a tavalyi és az idei bevételeik után, amelyek

a forgalom alapján évente felállított vállalati toplista első tíz helyét is stabilan foglalják, legfeljebb egymás között cserélik a helyezéseket.

Így például a diszkontok előretörésével 2020-ban a Lidl vette át a piacvezető szerepet, amelyet a Spar követ, a korábbi első helyezett Tesco pedig a harmadik helyre szorult a nagyok dobogóján.

Első helyezett lett a magyar piacon a Lidl diszkontlánc, hátrébb szorítva a legnagyobb hipermarketláncot
Fotó: Bach Máté

Az áruházi terület töretlenül nyereséges Magyarországon, ahol régiós összevetésben is megéri a láncoknak jelen lenni. A tavaly húszszázalékos forgalomnövekedés elérő német gyökerű Lidl a márciustól kezdődő üzleti éveinek nyeresége után 2018-ra 26, 2019-re 54 milliárd forint osztalékról döntött, míg a brit Tesco a március elején forduló üzleti évei közül a 2019-es után a tomboló pandémia árnyékában határozott minden idők legmagasabb osztalékáról, 33 milliárd forint kiutalásáról. A tavalyelőtti és a múlt évben 8 és 17 milliárdos összegeket fizettek külföldre az üzletméretében eközben folyamatosan szűkülő Tescónál.